Szoftver

A vezérlőchipek mellett nagyon fontos eleme az útválasztónak a szoftver. Ezen a téren az Asus megtartotta eddigi, nem túl szép színvilágát, amit régóta láthatunk termékeinél. Kár, hogy a WL-500W nem kapta meg az okosabb, merevlemezes WL-700gE háromféle kéket és fehéret használó webes felületét. Csatlakozás után a megszokott gyorsmenüt láttuk magunk előtt, amely angolul, németül és kétféle kínai írással olvasható. Balra található a nem kevesebb mint 11 pontos főmenü, mely egyszintű almenükre nyílik szét. A kurzort a menüpontok fölé húzva kék buborékban rövid magyarázó szövegek jelennek meg az egész felületen. Ez is régi, bevett Asus-szokás.

A gyorskonfigos részen rendszeridőt, dátumot, jelszót és internetkapcsolatot konfigurálhatunk, valamint beállíthatjuk a vezeték nélküli rendszer titkosítását. Ezek a paraméterek természetesen a főmenün keresztül is elérhetőek a későbbiekben.

A Wireless részen újra belőhetjük a Wi-Fi és titkosítása fő paramétereit, emellett kapcsolhatunk hálózatokat összekötő WDS módot, megadhatjuk az engedélyezett és/vagy letiltott MAC címeket, RADIUS kiszolgálót. Beállíthatjuk azt is, milyen időszakokban legyen aktív a Wi-Fi; például munkaidőn kívül lekapcsolhatjuk a vezeték nélküli hozzáférést.

Elég sok dolog került az „IP Config” pont alá. Valamiért nincs külön WAN szekció, hanem itt konfigurálható az internet vagy egyéb külső hálózati elérés. Nem találtuk a gyakran hasznos MAC-címklónozási lehetőséget. Ide került a DHCP kiszolgáló és a kézi IP-osztás, valamint a dinamikus DNS beállítója is. Hiányoltuk viszont a port forwardingot.

A NAT részen trigger portokat, virtuális kiszolgálókat és DMZ-t adhatunk meg. Egyiknél sincs valami sok előre elkészített beállítás.

Meglehetősen részletes a tűzfal szekció. Az alapbeállítások mellett sokrétű LAN–WAN és WAN–LAN szűrőt konfigurálhatunk. Az URL- és MAC-szűrő ugyancsak időzíthető.

Az Asus WL-500W extrája a két USB csatlakozó. Ezekre háttértárat, webkamerát vagy nyomtatót is köthetünk. Vezérlőjének köszönhetően Windows alatt a router hálózatra kapcsolt számítógépnek látszik, melynek alapesetben hozzá lehet férni a jelszóval védett konfigurációs felületéhez és a rá csatlakoztatott USB-s eszközökhöz is. Ha nem Windowszal próbálkozunk, akkor FTP kiszolgálót indíthatunk, amely persze Microsoft és más operációs rendszerekkel egyaránt működik.

Egyszerű, felhasználói neveken és jelszavakon alapuló megosztási rendszere van az útválasztónak, amely a vezérlőfelületre kiírja a titkos jelszókat. A webkamerás részen időzített biztonsági megfigyelést és távoli monitorozást is beállíthatunk.

Újabb érdekesség a sávszélesség szabályozása. Sajnos ez nem olyan alapos, mint egyes konkurenseknél. Nem adhatunk meg sávszélességbeli korlátokat, csak bizonyos alkalmazásokra vonatkozó prioritásokat. Négy előre programozott profilt kapunk (játékok, internetes alkalmazások, FTP kiszolgáló, VoIP/videoátvitel), és nyolc saját beállítást is készíthetünk.

A System Setup pontban kiválaszthatjuk, hogy házi átjáróként, útválasztóként vagy elérési pontként szeretnénk-e használni, módosíthatjuk a kezelőfelület jelszavát, frissíthetjük a firmware-t, kezelhetjük a beállításokat, vagy visszaállíthatjuk a gyári paramétereket. Különböző, működéssel kapcsolatos információkat találunk a Status & Log menüben, többek közt az USB-s eszközök állapotáról, a WAN kapcsolatról, a vezeték nélküli hálózatról.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!