Asus U36SD

Ha megnézzük a mai notebookok világát, a 13,3 hüvelykes modellek testesítik meg legjobban a tényleg hordozható, közben mégis korrekt teljesítményt és funkcionalitást nyújtó számítógép fogalmát. Igaz, hogy a legnagyobb tételben a 15,6 hüvelykes masinák fogynak, de aki sokat utazott ilyen méretű laptoppal, következőre szinte biztos, hogy kisebb modellt választ. Ma a 13,3 hüvelykes kategória egy nagyon érdekes modellje, az Asus U36SD kerül terítékre.

Első látásra feltűnt, hogy konkurenseihez képest is meglehetősen vékony, mindössze 19 mm. Egyszerű kabátot szabtak a vékony Asusnak, sötét színe sem valami figyelemfelkeltő, szóval alapvetően nem az a tipikus villantós notebook az U36SD. Tapintásra viszont érezni, hogy különleges vasról van szó. Az ilyen könnyű és vékony laptopoknál komoly kérdés a ház merevsége, hiszen alig van súlya a váznak, hordozás szempontjából viszont komoly terhelésre lehet számítani. Az Asusnál – nagyon helyesen – magnézium-alumínium ötvözetre voksoltak, ebből készült a teljes burkolat. Felületére kellemes, egyedi tapintású réteget húztak, így kézbe véve érezni, hogy különlegesebb, merevebb a műanyag-fém konkurenseknél.

Formatervénél elsősorban a vékonyságra és egyszerűségre építettek, semmilyen extra formai trükköt nem alkalmaztak, de így sötét egyszerűségében is kellemes látványt nyújt. Ismerve a korábbi, sokkal inkább konzumer formatervezésű Asus U-s gépeket, nem is tudjuk, hová kellene besorolni az U36SD-t. Külsőre inkább kisvállalatinak mondanánk. A már-már – sajnos negatív értelemben – védjeggyé váló Asus részleteket azért megtaláltuk. A fényes kijelző pereme is fényes, pedig milyen jól mutatna ez a gépecske teljesen matton! Megkaptuk az egybeszabott, környezetébe szerintünk végképp nem illő touchpad gombot is, de legalább most nem kattog úgy, ahogyan más modelleken szokott.

Csatlakozók terén a kis Asus hozza a kor magas színvonalát. Természetes a HDMI, a három USB-ből az egyik (a jobb oldali) 3.0-s, és a portok elrendezésére sem lehet panaszunk. Talán jó lett volna még egy USB, bár a három rendszerint elég szokott lenni. Azért volt hely a jó elrendezésre, mert a vékony gépbe nem került optikai meghajtó, azonban ma már egészen jól meg lehet lenni nélküle.

Rendben volt az U36SD maximális nyílásszöge, ölbe véve magasabb felhasználóknak is jó betekintési szöget biztosít. A zsanér elég filigránnak tűnik, amin elmozdul a felső panel, de a pengevékony – mégis merev – felső részt stabilan tartotta. A kijelzőnek csak pár milliméternyi holtjátéka volt a felső pereménél – dicséretes.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!