Működés

Bekapcsolása után egészen kellemes grafikájú főmenüben találtuk magunkat, amiben a videók, a képek és a zenék lejátszása külön pontot kapott, akárcsak a fájlmásolás és a beállítások.

Le sem tagadhatná Realtek hardverét az O!Play. Beállítási részén ugyanazt az egyszerű, de lényegre törő elrendezést találtuk, mint az Ellion HMR-350H-nál. A hangokkal kapcsolatos részen a digitális kimenet megválasztása érdekes, a videóknál a zajcsökkentés és a 24 Hz-es 1080p beállítási lehetősége érdemel említést, a többi funkció lényegében a szokásos.

A lejátszós részeken először a tároló típusát választhatjuk meg, amelynek az anyagait böngészni szeretnénk. Sajnos UPnP-t vagy hasonló multimédiás megosztást nem ismer az O!Play, ezért be kell érnünk klasszikus, jelszóval védett megoldással. A megfelelő kódok beírásához a képernyőn megjelenő, távirányítóval kezelhető billentyűzetet kapunk.

Egyszerűség jellemzi a következő menüszintet is. Balra egy listán léptethetünk a könyvtárrendszerben, jobbra pedig előnézetet kapunk, ami a videók esetében – a kezelést gyorsítandó – kikapcsolható. A távirányító „Display” gombjával információt kérhetünk az éppen lejátszott, megjelenített anyagról. Filmeknél lehet ez hasznos, ha kíváncsiak vagyunk, mennyi van még hátra.

A zenés részen megkapunk minden lényeges információt, de jó lenne valamilyen látványelem a zene mellé. Örülnénk ID3 tag alapú rendezésnek is. A képes részen hiányoltuk a thumbnail nézetet.

A Realtek chipes lejátszóknál külön másolómenüt kapunk. A korábbi Ellion eszközhöz képest annyi újat tud felmutatni az O!Play, hogy ennél azonos meghajtón belül is kopírozhatunk.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!