BIOS-ok

Csak a Premiumon találunk SSD-t az Express Gate számára [+]

Az Express Gate alig több mint két éve jelent meg, és egyike azoknak a fejlesztéseknek, amik tényleg érnek valamit. A szóban forgó négy alaplap közül a P7P55D-E Pro és a Premium támogatja ezt a funkciót, de az eredeti formájában, tehát flashmemóriára telepítve csak a Premiumon találjuk meg, ugyanis találkoztunk már jó pár olyan Asus alaplappal, amelyek ugyan támogatták az Express Gate-et, de csak utólagos felinstallálás után (ilyen a P7P55D-E Pro is). Az Express Gate nem más, mint egy mini Linux egy, az alaplapon található flashmemóriára feltelepítve, némileg bekonfigurálva, és internetezésre, illetve skype-olásra felkészítve. Az alaplap bekapcsolását követően kiválasztható, hogy a BIOS-ba lépünk vagy elindítjuk a háttértárolón (HDD) található operációs rendszert, esetleg az Express Gate indítását választjuk. Ha utóbbira voksolunk, a mini operációs rendszer igen rövid idő alatt (10-15 másodperc) betöltődik és működésre kész állapotba kerül (az internetkapcsolatot persze be kell konfigurálni, ehhez jól jönnek az alaplapra integrált hálózati vezérlők és az opcionális Wi-Fi). A legérdekesebb, hogy az Express Gate működéséhez nem kell merevlemez, ha az alapvető működéshez szükséges komponensek rendelkezésünkre állnak (CPU, memória, VGA), már működőképes. Lényegében egy otthoni média-PC kiépítésére ad lehetőséget. Ráadásul a böngésző használata semmilyen kockázattal nem jár, hiszen a rendszer nem a merevlemezre dolgozik. Már amennyiben az eredeti „verzióját” támogatja az alaplap, és a P7P55D Premium ilyen.

A P7P55D-E Pro, a Premium és a SaberTooth BIOS-ának tuningos opciói lényegében megegyeznek [+]

További beállítások a CPU-val kapcsolatban, ventilátorvezérlés és profilok menedzselése [+]

A BIOS-ok terén nincs új a nap alatt. A P7P55D-k és a SaberTooth 55i a jól megszokott, asusos sémán alapul, és a vállalattól már megszokhattuk, hogy ki szokott tenni magáért: a BIOS jól átlátható és rendezett, a tuningopciók garmadáját nyújtja. Ez a három alaplap azonban mégis kicsit más, ugyanis a ventilátorvezérlés terén úgy vettük észre, hogy némi előrelépés történt, méghozzá abban az irányban, amit korábban többször is kifogásoltunk itt a PROHARDVER!-en. Korábban a ventilátor fordulatszámát csak a Silent, Turbo vagy Standard opciókkal vezérelhettük, ezek lényegében a CPU hőmérsékletétől függően állították be a processzorhűtő forgási sebességét, de azt csak a gyártó tudja, hogy pontosan milyen paraméterek alapján. Mindig hiányoltuk a manuális, központi egység hőmérsékletétől függő, illetve százalékos pörgési sebességet tartalmazó opciókat, és ezeket most végre megkaptuk. Immár beállíthatjuk, hogy a CPU maximum milyen hőmérsékletet érhet el, és hogy ezt a ventilátor milyen minimális, illetve maximális fordulatszámokkal hűtse. Nyilván ennek megvan az a kockázata, hogy túlmelegszik a processzor, mert a maximálisra konfigurált fordulatszám nem elégséges a központi egység lehűtéséhez, de nincs gond, mert a gép ilyenkor szimplán lekapcsol, elmúltak azok az idők amikor elégett a CPU... Azt egyelőre nem tudjuk, hogy ez az opció csak erre a három alaplapra korlátozódik, vagy a korábbi modellek is megkapják-e BIOS-frissítés formájában. Ezzel a módszerrel beállíthatjuk (ahogy mi mindig is szoktuk), hogy pl. 45 fokon működjön a processzor úgy, hogy közben a ventilátor fordulatszáma 20%-ot érjen el, azaz gyakorlatilag hangtalan lesz a számítógép.

Tuning terén érdemes megemlíteni a CPU Level Up opciót, amivel egyfajta automata tuningot alkalmazhatunk. Itt kiválaszthatjuk, hogy a processzor 3,08, 3,2 vagy 3,52 GHz-en induljon el (2,93 GHz alapórajelű i7-870-esről van szó), és ha a CPU képes rá, akkor el fog indulni. Sajnos az opció kiválasztása után semmilyen stabilitásteszt nem fut le, tehát lényegében az alaplap így vakon tuningol, és ha később lefagy a gép, akkor kénytelenek leszünk visszább venni az órajelekből vagy egy jobb hatásfokú hűtőt beszerezni. Az egyes opciók kiválasztása során az alaplap a feszültségeket automata módon feljebb tolja, aminek nem túlságosan szoktunk örülni, ugyanis az Asus alaplapok hajlamosak rá, hogy Auto módban extrém mértékben megemeljék a feszültségeket. Emiatt korábban voltak már problémáink, míg észre nem vettük, hogy az Auto állás okozza a processzor túlmelegedését. Az OC Tunert már többször is kipróbáltuk korábban, és úgy tűnik, hogy az újabb BIOS-verziók kiadásával javult a hatásfoka, de nem igazán javasolható a használata, mert a CPU Level Uphoz hasonlóan vak tuningról van szó, az alaplap nem tesztel stabilitást, amikor megváltoztatja a különböző paramétereket. Ugyanakkor a TurboV EVO program autotuning funkciója ellenőrzi a stabilitást, viszont a hatásfoka rettentően gyenge, hiszen a 4 GHz-re képes processzort nem képes elindítani 3,5 GHz-en sem. Összességében azt kell, hogy mondjuk, ezek az automata túlhajtó opciók és szoftverek nem igazán ajánlhatók.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!