Chipsetfronton jelenleg talán az NVIDIA nForce4 az egyetlen olyan típus, melyre szóba kerülése esetén még a legelvetemültebb Intel-hívők is „ez igen!” csettintéssel reagálnak. Hab a tortán, ha a nemrégiben bejelentett lapkakészlet SLI-s módozatát vesszük, majd ezt összekombináljuk a világ egyik legnagyobb alaplapgyártójával, és végül az eredményhez hozzáadjuk mindazon integrált alkatrészeket, amelyeket egy alaplapon el tudunk képzelni. Az eredmény bemutatónk tárgya, az Asus A8N-SLI Deluxe alaplap.
Az A8N-SLI Deluxe egyike az Asus legújabban kiadott alaplapjainak, ennek megfelelően technológiai szempontból minden high-end követelménynek megfelel. Az alaplap az nForce4 SLI chipsetre épül, és a 939 pines Athlon 64 processzorok fogadására lett felkészítve, nem véletlen tehát a kétcsatornás DDR400-as memóriavezérlő és az AGP, illetve a PCI leváltására igyekvő PCI Express támogatása. Lássuk a pontos specifikációkat.
Asus A8N-SLI Deluxe specifikációk:
| Alaplap | Asus A8N-SLI Deluxe |
| Processzortámogatás | AMD Athlon 64, Athlon 64 FX és AMD Sempron processzorok |
| Foglalat típusa | Socket 939 |
| Lapkakészlet | NVIDIA nForce4 SLI |
| Memória | 4 DIMM / maximum 4 GB DDR400 / DDR333 / DDR266 |
| Bővítőfoglalatok | 2 PCI Express x16 2 PCI Express x1 3 PCI |
| Parallel ATA / RAID | 2 Ultra ATA 133/100/66/33 – NVIDIA nForce4 |
| Serial ATA / RAID | 4 SATA-csatlakozó (RAID 0, 1, 0+1 és JBOD) – NVIDIA nForce4 4 SATA-csatlakozó (RAID 0, 1, 0+1 és 5) – Silicon Image 3114 chip |
| Integrált audio | Nyolccsatornás AC'97 – Realtek ALC850 hangkodek (S/PDIF ki/bemenet) |
| Integrált hálózati vezérlő | - NVIDIA nForce4 MAC és Marvell 88E1111-RCJ PHY – 10/100/1000 Gigabit Ethernet - Marvell 88E8001-LKJ MAC és PHY – 10/100/1000 Gigabit Ethernet (PCI) |
| Firewire (IEEE 1394) | 1 port a hátlapon, 1 port az alaplapon (van hozzá kivezetés) – TSV43AB22A |
| USB 2.0/1.1 | 4 port a hátlapon, 6 az alaplapon (van hozzá kivezetés) |
| BIOS | AWARD BIOS |
| Beállítható buszsebesség | 200-400 MHz között 1 MHz-es lépésekben |
| Beállítható szorzók | 4x-től a processzor alapbeállításáig 0,5-ös lépésekben |
| Állítható PCIe sebesség | 100-145 MHz között 1 MHz-es lépésekben fixálható |
| Beállítható feszültségek | - CPU: 0,800 és 1,600 V között 0,0125 V-os lépésekben - RAM: 2,6 V és 3,0 V között 0,05 V-os lépésekben - Chipsetfeszültség: nincs - LDT szorzó: 1 és 5 között - Memória órajele: Auto, DDR266, DDR333, DDR400, DDR433, DDR466, DDR500, DDR533, DDR550, DDR600 |
| Cool'n'Quiet | Támogatott |
| Méretek | ATX, 305 x 245 mm |
| Gyártó honlapja Termék leírása |
- Asus - Asus A8N-SLI Deluxe |
| Bruttó kiskereskedelmi ára | kb. 45 000 Ft |
Ha az alaplap szolgáltatásait alaposabban szemügyre vesszük, akkor megértjük, hogy ez az alaplap miért is lett Deluxe kivitel. Az chipsetbe integrált négy SATA-csatlakozón kívül további négy SATA-eszköz fogadására képes az alaplap, a Realtek 7.1-es High Definition Audio rendszere, a duál gigabites LAN és a Firewire portok mind olyan szolgáltatások, melyek azért kerültek az alaplapra, hogy ne kelljen külső vezérlő formájában megvásárolnunk őket, és ha a tuningopciókra tekintünk, akkor szintén nem kell csalódnunk.

Az alaplap csomagolása az Asus AI sorozatánál már megszokott „díszítőelemeket” tartalmazza, az AI logó körül helyezkedik el a típusjelölés és a szolgáltatások halmaza; a doboz összességében lényegretörő, de nem való dekorációnak a szekrény tetejére.
![]()
A mellékelt kellékekből nincs hiány [+]
Szerencsénkre a nem túl látványos csomagolásban töménytelen mennyiségű kelléket találunk. A minden pici részletre kiterjedő angol nyelvű felhasználói kézikönyv mellől nem maradhat el a meghajtóprogramokat tartalmazó CD, egy InterVideo WinDVD licenc, egy hátoldali takarólemez, nem kevesebb mint nyolc SATA-adatkábel, négy dupla végződésű SATA-tápkábel, két PATA-kábel, egy floppykábel (Deluxe termékhez illett volna csőkábelt mellékelni) és a számítógép hátuljára beépíthető kivezetések, melyek soros, game, USB és Firewire portokat tartalmaznak. Találtunk egy plusz nyákot is, mely (köszönhetően az nForce4 SATA hot-plug képességének) lehetővé teszi két külső SATA-merevlemez menet közbeni csatlakoztatását. SLI-s alaplapról lévén szó nem hiányozhat a csomagból a két GeForce kártya összekötésére rendeltetett kis hídnyák sem.
Összességében elmondható, hogy az Asus nagyon profi munkát végzett, amikor az A8N-SLI Deluxe felépítését megtervezte. A „szépnek” mondható fekete nyákon az alkatrészek nem rikítanak, elrendezésük logikusnak hat, első benyomásaink alapján az alaplap igényesnek tűnik. A Socket 939-es processzorok fogadására felkészített processzorfoglalat mellett találjuk meg a 2x2 memóriafoglalatot. A kétcsatornás működés alapfeltétele, hogy az 1-es és 3-as foglalatban legyen memória. Ezt azért szükséges kiemelni, mert az összes eddig nálunk járt Socket 939-es alaplapon az Asusszal ellentétben az első két foglalatba kellett helyezni a memóriákat a kétcsatornás működés bekapcsolásához. Vajon az integrált memóriavezérlővel rendelkező Athlon 64 processzorok memóriaelérését mennyiben befolyásolja az, hogy a kétcsatornás működés engedélyezéséhez szükséges egyik foglalat messzebb található a processzortól, mint más alaplapokon? A tesztből kiderül. A memóriafoglalatok mellett találhatóak a PATA-csatlakozók, és a nyák szélére került a floppycsatlakozó is, mellé (az alaplap belseje felé) pedig a 24 (!) pines tápcsatlakozó, mely a processzor szellőzését tekintve jó hely, a kábelezést tekintve viszont kényelmetlen. A 4 pines +12 V-os tápcsatlakozó az alaplap túlsó felére került. A memóriafoglalatok alatt található a chipset (és annak hűtése), majd ezalatt a SATA portok. Ha a kábelezést nézzük, akkor a PATA kábelek szerencsére ettől a ponttól messzire kerültek, és mivel a SATA-kábelek vékonyak, így ezek összegubancolódásától nem kell félni. A két PCIe x16 foglalat között található az SLI-módválasztó, illetve két PCIe x1 foglalat, majd ezek alatt a jól ismert PCI bővítőhelyek következnek. Az alaplap felépítésének egyik negatívuma a memóriafoglalatok és az egyes PCIe x16 foglalat kapcsolata, ugyanis egy esetleges memóriabővítéshez ki kell szerelnünk a videokártyát, amennyiben annak nyákja hosszabb az átlagosnál (GeForce PCX 5900, GeForce 6800-asok).
Az alaplap alsó fertálya sok-sok szolgáltatás „búvóhelye”. A fekete SATA-portok tartoznak az nForce4-es chiphez, míg a pirosak a plusz SATA-vezérlőhöz. Ezek alatt található az elem, a BIOS IC, a CMOS Reset jumper, a monitorozóchip, a számítógépház számára szükséges kivezetések (ledek, power, reset, stb.) színekkel elkülönülve egymástól, illetve a soros port kivezetése, hat USB-kivezetés (összesen négyhez kapunk eszközt) és egy Firewire port érintkezői.
Ejtsünk pár szót a chipset hűtéséről. Az nForce4 egychipes felépítése miatt (egy chip tartalmazza az összes chipsetspecifikus vezérlőt) egy nForce4-es alaplap chipsethűtésére kiemelt figyelmet kell szentelnünk. Alapjáraton elegendő lehet egy nagyobb passzív hűtőborda is, azonban ha tuningra kerül a sor, elkelhet a komolyabb hűtés, ellenkező esetben kellemetlen eredményekre számíthatunk. Az Asus nem bízott semmit a véletlenre, a chipset hűtésében található pici ventilátor nem kevesebb, mint 8000-et fordul percenként. Ez egyrészt biztosítja, hogy a chipset nehogy elhalálozzon, másrészt garantált, hogy ez lesz számítógépünk egyik leghangosabb alkatrésze (nagy feketepont). A processzorfoglalat mellett találhatóak a feszültségstabilizáló alkatrészek (háromfázisú feszültségellátás), az Asus ezeket egy passzív alumínium hűtőbordával borította be, hogy az itt található alkatrészek melegedése ne okozhasson gondot.
Az alaplapon az első PCIe x16 foglalat felett található egy négytűs molex-csatlakozó, amit az Asus EZ-Plugnak nevezett el. Ez a tápcsatlakozó az SLI-s konfigurációk extra energiaigénye miatt került az alaplapra, az EZ-Plug a +12 V-os ágon ad plusz kakaót a videokártyáknak a stabilitás érdekében. A konfigurációt kipróbáltuk úgy is, hogy nem volt az EZ-Plugba csatlakoztatva a táp – instabilitást nem tapasztaltunk, ám az Asus ajánlja, hogy ha már ott van az alaplapon, akkor használjuk ki ezt a lehetőséget. Ellenkező esetben a csatlakozó melletti piros led kigyullad, és a POST folyamán az alaplap figyelmeztet, hogy elfelejtettük a tápot csatlakoztatni. A jobb oldali képen látható a két PCIe x16 foglalat között található selectorkártya, melynek feladata a két PCIe x16-os foglalat funkcióját a chipset felé közvetíteni. Egyik állásában a felső PCIe x16 foglalat 16 sávot kap, az alsó pedig egy egyszerű x1-es foglalatként működik, míg a második állásában mindkét foglalat x8-as módra vált át. A selectorkártya használata rendkívül egyszerű, a két kis rögzítőkart ki kell akasztani, majd a kártyát magunk felé emelve kihúzhatjuk a foglalatából.
Nem mellesleg köszönjük az Asusnak, hogy a két PCIe x16 foglalat között két kártyahelyet hagyott ki, képzeljünk csak el két GeForce 6800 Ultrát, és azok szellőzését abban az esetben, mikor csak egy kártyahely marad a két PCIe x16 foglalat között (később találkozunk még ilyennel is).
Az A8N-SLI Deluxe két gigabites hálózati vezérlőt tartalmaz, így akár szerverfunkciók elvégzésére is beüzemelhetjük az alaplapot. Az EZ-Plug mellett található Marvell chip jelen esetben az adó-vevő (PHY) szerepét tölti be, a közeghozzáférés-vezérlő (MAC) ebben az esetben az nForce4-be integrált vezérlő, ez a megoldás nem terheli a PCI-buszt. A PCIe foglalatok mellett található Marvell chip MAC és PHY egyszerre, ráadásul a PCI-buszra akaszkodik, ez pedig eddigi tapasztalataink alapján nem kecsegtet túl sok jóval.
Ha mindehhez hozzávesszük, hogy az alaplapra integrált Silicon Image SATA RAID-vezérlő és a Firewire vezérlő is a PCI-busz 133 MB/s-os sávszélességét használja fel, akkor korántsem rózsás a helyzet, hiszen több 7200-as (netalán 10000 rpm-es) merevlemez RAID-ben képes „elfojtani” a PCI-buszt a gigabites hálózati vezérlő elől. Ez persze egy szélsőséges eset, de ha már ennyi mindent ráintegrálnak egy alaplapra, akkor ezzel is számolni kell(ene) tervezéskor. A Silicon Image vezérlőchip nem mellékesen fel lett vértezve a RAID 5 képességével is. Az integrált hangzásért egy 7.1-es Realtek hangkodek a felelős, az nForce4 nem tartalmaz SoundStormot, ezért erről le kell mondanunk.

A hátoldalon megtalálható két PS2-port a billentyűzet és az egér számára, egy párhuzamos port (a soros port a csomagban lapul), egy IEEE 1394 és négy USB 2.0 port, két Ethernet aljzat, 1-1 optikai és koaxális S/PDIF kimenet és hat audiocsatlakozó.

DRAM Configuration / Memory Clock [+]
A BIOS-ba belépve kissé meglepődtünk, hiszen az Asus alaplapok már jó ideje AMI BIOS-szal készülnek, azonban az A8N-SLI AWARD BIOS-ra épül, ennek ellenére felépítése (menürendszere) szinte ugyanaz, amit eddig is megszokhattunk: kissé szokatlan. Az „Advanced” menüben a „DRAM Configuration” almenü alatt találjuk meg a memória időzítéseivel kapcsolatos opciókat, a Command Rate értéke is beállítható, illetve itt állíthatjuk be a memória sebességét is, ami minden eddigi nálunk járt alaplappal ellentétben aszinkron felfelé állíthatóságra is rábírható, elvileg. Csak azért elvileg, mert ha DDR400-as opciónál magasabb értéket kívántunk beállítani, akkor egy fekete képernyő volt a jutalmunk. Eleve kissé kételkedtünk is az opció hitelességében, hiszen egy alaplappal nehézkes lenne a processzorban helyet foglaló memóriavezérlő beállításait felülbírálni, mindenesetre próba-szerencse alapon megpróbálkoztunk vele, hiszen elméletben szép lenne az aszinkron DDR600-as memóriasebesség.

SLI mode / Hardware Monitor / Jumperfree Conf. / Overclock profile [+]
Még mindig az „Advanced” menün belül járunk, az „SLI mode” opcióval kapcsolhatjuk ki/be az SLI használatát. A „Power” menüben a „Hardware Monitor” almenüben találjuk meg a feszültségeket, hőmérsékleteket és ventilátor-fordulatszámokat. Utóbbi vezérléséért az Asus Q-Fan a felelős, mellyel könnyűszerrel szabályozhatjuk le a processzorventilátor fordulatszámát. Visszatérve az „Advanced” menübe, a „Jumperfree Configuration” almenüben találjuk meg a túlhúzáshoz szükséges opciókat, azaz feszültségeket és órajeleket. Az A8N-SLI ezen a téren is remekel, majdnem minden opció széles intervallumok között állítható, bár az 1,6 voltos plafont a processzorfeszültség esetén kissé kevésnek találjuk. Ugyanitt lehetőségünk van akár automatikus túlhajtást alkalmazni.
Hogy a gyakorlatról is essen néhány szó, a Q-Fan nagyon jól működik, a feszültségek stabilitása pedig kielégítő, egyedül a 12 voltos ágon tapasztaltunk kisebb ingadozást. A BIOS-ban bekapcsolhatjuk az AMD-féle Cool'n'Quiet-et is, ez az A8N-SLI esetében tökéletesen működött kettő és négy memóriamodullal is. A memóriabővíthetőségről annyit, hogy négy memóriamodullal az alaplap simán vette a DDR400-as beállítást, igaz ekkor a Command Rate értékét 2T-re kellett állítanunk a stabilitás megőrzésének érdekében.
Az alaplapi hőmérsékletek, feszültségek és fordulatszámok nyomon követéséért Windows alatt az Asus PC Probe szoftver a felelős; nem tapasztaltunk semmilyen problémát a program futtatása során (régebben voltak problémák az PC Probe-bal).

A BIOS-ban található tuningopciók láttán nagy önbizalommal vetettük bele magunkat a túlhajtásba, főként arra voltunk kíváncsiak, hogy az alaplap hogyan tolerálja a rendszerbusz órajelének megemelését. Ez alapértelmezés szerint 200 MHz, nekünk a tesztalanyon sikerült egészen 305 MHz-es órajelet elérnünk, amely Prime95 és Doom 3 alatt (több órás tesztelés során is) stabilnak bizonyult, pedig a chipset feszültségének megemelésére nincs lehetőségünk. A 305 MHz-es eredményt egy alaplapra kötött SATA merevlemezzel értük el (kipróbáltuk a natív és a Silicon Image csatlakozókat is), és ezen a frekvencián leteszteltük az integrált hangkeltőt is, nem jelentkezett semmi probléma. A memóriát nem állítottuk szinkronba az „FSB”-vel, mert egyszerűen ennyit (305 MHz-et) nem bírtak volna el, mindenesetre van tuningpotenciál az alaplapban, tehát egy lassabb Athlon 64-et is jó eséllyel tudunk kihajtani még az alacsony szorzó ellenére is. A tunigra természetesen nincs garancia, de azt mindenképpen vegyük figyelembe, hogy a chipseten egy 8000-et pörgő ventilátor van, tehát a jó eredmény részben (talán főleg) ennek is köszönhető.
| Alaplapok | Asus A8N-SLI Deluxe - BIOS rev. 1002 Abit AV8 (VIA K8T800 Pro) - BIOS rev. av816 MSI K8N Neo2 Platinum (nForce3 Ultra) - BIOS rev. 1.3 ATI Radeon Xpress 200 referencia - BIOS rev. Ambu_b10 NVIDIA nForce4 Ultra referencia - BIOS rev. 10/05/2004 |
| Processzor | AMD Athlon 64 3800+ (2,4 GHz Newcastle mag; 512 KB L2 cache; DC) |
| Memória | Corsair TwinX1024-3200XL - 2 x 512 MB |
| CAS Latency | 2 |
| Precharge Delay | 5 |
| RAS to CAS Delay | 2 |
| RAS Precharge Time | 2 |
| Command Rate | 1T |
| Videokártya | Asus EAX800 XT/2DT (500/500 MHz) - PCIe (Radeon X800 XT) Asus AX800 XT/TVD (@ 500/500 MHz) - AGP (Radeon X800 XT PE) |
| Merevlemezek | Főtesztek: Hitachi Deskstar 7K250 160 GB (PATA; 8 MB cache) PATA tesztek: Maxtor DiamondMax Plus 9 80 GB (PATA; 8 MB cache) SATA tesztek: Maxtor DiamondMax Plus 9 80 GB (SATA; 8 MB cache) |
| DVD-meghajtó | Asus DRW-0804P |
| Tápegység | Cooler Master RS-450-ACLY (450W) (Expert Computer Kft.) |
| Operációs rendszer | Windows XP Professional Service Pack 1 + DirectX 9.0c |
| Chipset-driver | NVIDIA Unified Driver 5.10 (6.31 béta az nForce4-esekhez) |
| Videokártya-driver | ATI Catalyst 4.11 |
| Audio driverek | Realtek: 3.64 C-Media: 5.12.01.0042 |
| Ethernet driverek | Realtek: 1.60.616 Marvell Yukon: 7.21.1.3 |
Az alaplapokhoz minden esetben letöltöttük az elérhető legújabb BIOS-t.Tesztjeink során egy Athlon 64 3800+ processzort használtuk fel, a Corsair 3200XL memóriák garantálták a legalacsonyabb időzítéseket és a biztos működést. Minden alaplapon lehetőség volt a Command Rate beállítására is, így azt 1T-re állítottuk, ezzel enyhén megdobva a rendszerek teljesítményét. Az alkalmazástesztekhez a 160 GB-os Hitachi merevlemezt, míg az IDE-tesztekhez a 80 GB-os PATA, illetve SATA csatolójú merevlemezeket használtuk fel.

Elsőként CPU-Z-vel ellenőriztük, hogy a tesztben felhasznált alaplapok mennyire térnek el a 200 MHz-es referencia-órajeltől, hiszen amelyik alaplap magasabb órajelen jár gyárilag, az a tesztekben is gyorsabb lehet. Az Asus lap a többiekhez hasonlóan pontatlan, így viszont nem kerül előnybe, csak a referencia nForce4-es lappal szemben.


Lássuk, hogy a memóriafoglalatok elhelyezése számít-e valamit a benchmarkokban. Everest alatt az Asus lap olvasási eredménye kicsit kisebb, mint a többi alaplapé, az írása (ami jobban számít) viszont több. A memóriakésleltetési tesztben az Asus lapja érte el a legjobb eredményt.




A hétköznapi alkalmazásokban (tömörítés, filmkódolás, renderelés) az A8N-SLI nem áll a helyzet magaslatán, hiszen teljesítménye minden esetben csak az utolsó vagy az utolsó előtti helyre elegendő. Persze ha ránézünk a különbségekre, akkor egyértelmű, hogy ez a lemaradás elhanyagolható (1 másodperc, 1 pont stb).





Játékokban szintén átlagos az Asus lap sebessége, kiemelendő a Doom 3, amiben érdekes és érthetetlen módon jó néhány fps-t rávert az ellenfelekre. Az mindenesetre látszik, hogy a referencia nForce4 Ultra chipsetes alaplapnál egy kicsit lassabb az Asus, de ezek a különbségek minimálisak.
PATA- és SATA-vezérlők sebessége






A Parallel és Serial ATA vezérlők tesztjében nem futottunk bele semmilyen meglepetésbe, az Asus lap a többihez hasonló sebességet produkál. Talán a processzorterhelés az, amiben a többiek fölé tud kerekedni, de csak minimális ez az előny. Az mindenképpen elmondható, hogy a SATA-ra kötött merevlemez egy picivel jobb eredményeket ért el, mint a PATA-ra kötött. Az alaplapon található Silicon Image sebességét egy merevlemezzel nem tudtuk letesztelni, mert a chip nem támogatja egymagában a merevlemezeket; ez persze nem probléma, mert az alaplapon további négy SATA-csatlakozást találunk az nForce4-nek köszönhetően.
USB-vezérlők sebessége






Az USB-vezérlők tesztjeiben is átlagosan szerepel az Asus, már ha az nForce4 Ultra referencialaphoz hasonlítjuk. Az eredmények közül csak a CPU-terhelés emelendő ki, amiben a referencia-alaplappal egyetemben az Asus is egyedülállóan alacsony értéket ér el (és minél kisebb a CPU-terhelés, annál jobb nekünk).
IEEE 1394-vezérlők sebessége






A Firewire-vezérlők tesztjében már egy kis bicsaklás szemtanúi lehetünk, az A8N-SLI a processzorterhelés-teszten kívül mindenhol hátrányban van a riválisokhoz képest (a többi alaplap Socket 754-es). Az Asus a processzorterhelés tesztjében jobban teljesít, mint a többi alaplap, de ez akár annak is betudható, hogy a teszthez használt processzor gyorsabb volt az A8N-SLI-ben (3800+ vs. 3400+).
Ethernet
Az alaplapokon található integrált hálózati vezérlők minőségének teszteléséhez a Windows 2000 DDK-ban megtalálható NTttcp benchmarkot hívtuk segítségül. A tesztben szereplő alaplapokat egy Cat6-os minősítésű UTP-kábelen keresztül összekötöttük egy szervergéppel, majd a gépeken lefuttattuk a következő parancssort:
szerver gép (sender) parancsa: ntttcps -m 4,0,IP-cím (xxx.xxx.x.xx alakban) -a
fogadó gép (receiver) parancsa: ntttcpr -m 4,0,IP-cím (xxx.xxx.x.xy alakban) -a
A program a lefutást követően a hálózati vezérlő adatáteresztő-képességét és az adatmozgatással járó processzorterhelést írja ki. A tesztünkben szereplő végső eredmény öt lefuttatott teszt átlaga. A szervergép egy 1,8 GHz-es Pentium 4 processzor és egy MSI 875P Neo-FISR alaplap kombójából áll, az alaplapon található integrált Intel 82547EI gigabites hálózati vezérlő dedikált linken (266 MB/s) keresztül fér hozzá a processzorhoz.

A hálózati vezérlők tesztjében az A8N-SLI Deluxe nagyon jól szerepel, az nForce4-es integrált vezérlő hozza a tőle elvárható szintet, a gigabit közel 94 %-os kihasználásával az első helyen áll, míg a másik, Marvell vezérlő 72 %-os sebességére sem lehet panaszunk. Sajnos a probléma inkább az, hogy utóbbi vezérlő a PCI-buszra van kötve, így teljes kihasználása esetén a 133 MB/s-os sávszélesség nagy része elvész.

A processzorterhelés tesztjében is jól teljesít az Asus lapja, a Marvell vezérlő ugyan kicsit kisebb sebességre képes, mint az nForce4-es vezérlő, ugyanakkor processzorterhelése is kisebb. Emellett beigazolódott a gyanúnk, hogy az nForce4 Ultra referencia-alaplapon található vezérlővel volt valami gond, mert irreálisan magas processzorterhelésével az utolsó helyen áll, holott az Asuson ugyanaz a vezérlő már csak 34,56 %-osan terheli a CPU-t.
Audio
Az alaplapokon található integrált audiovezérlők objektív teszteléséhez a Rightmark Audio Analyzer nevezetű programot vettük elő, mellyel egy egyszerű tesztet lefuttatva minőség szerint rangsorolhatjuk a hangkeltőket. Az RMAA egy világszerte elfogadott, referencia-hangkártyateszt program, amely hat szempont szerint vizsgálja meg és osztályozza az adott eszközt, majd hatféle rangsorolást kap az adott vezérlő az adott tesztben: Nagyon gyenge, Gyenge, Átlagos, Jó, Nagyon jó és Tökéletes. A teszt különböző fázisai röviden összefoglalva a következők.
Az átviteli függvény meghatározza, hogy az audioeszköz mely frekvenciákat tudja pontosan reprodukálni, és melyek vesznek el a lejátszás során. Általában a magasabb és alacsonyabb frekvenciák szoktak ennek szenvedő alanyai lenni, tehát az átlag feletti audioeszköz hanggörbéje relatíve egyenletes.
A THD (harmonikus torzítás) az audioeszköz által generált (általában) nemkívánatos harmonikus frekvenciák aránya. A kitűnő minőségű hangkeltők jórészt alacsony (0,002 %-nál alacsonyabb) THD-vel rendelkeznek, de vannak kivételek.
Az IMD (intermodulációs torzítás) egy hangrendszer torzításának mértékét határozza meg, amennyiben abba többkomponensű jel kerül, ekkor a hangrendszerben nemkívánatos, a jelek összekeveréséből, modulációjából származó jelek is megjelennek.
A dinamika kifejezi számokban, hogy a nagyon gyenge jeleket (hangokat) az audioeszköz milyen minőségben képes reprodukálni.
A zajszint teszt a hangkeltő alapzaját (sziszegést) méri nulla bemeneti jelnél (a kisebb érték a jobb), a sztereó áthallás pedig a két oldal (bal és jobb) hanganyagának áthallását, dB-es csillapítását határozza meg (minél kisebb, annál jobb).
| Rightmark Audio Analyzer 5.4 16 bit / 44 kHz |
Átviteli függvény (40 Hz-től 15 kHz-ig), dB | Zajszint, dB (A) | Dinamika, dB (A) | THD, % | IMD, % | Sztereó áthallás, dB | Minősítés |
| ASUS A8N-SLI Deluxe Realtek ALC850 |
+0,22, -1,30: Átlagos |
-73,4: Átlagos |
73,7: Átlagos |
0,048: Jó |
0,080: Jó |
-75: Nagyon jó |
Jó |
| ASUS K8N-E Deluxe Realtek ALC850 |
+0,22, -1,31: Átlagos |
-74,8: Átlagos |
75,1: Átlagos |
0,035: Jó |
0,068: Jó |
-75,9: Nagyon jó |
Jó |
| Chaintech VNF3-250 CMI 9761A |
+0,20, -0,16: Nagyon jó |
-78,4: Átlagos |
77,2: Átlagos |
0,0074: Nagyon jó |
0,036: Jó |
-82,3: Nagyon jó |
Jó |
| Chaintech ZNF3-250 VIA Envy24PT |
+0,04, -0,33: Nagyon jó |
-91,2: Nagyon jó |
91,0: Nagyon jó |
0,016: Jó |
0,019: Nagyon jó |
-84,7: Nagyon jó |
Nagyon jó |
| DFI LanPARTY UT nF3 250Gb Realtek ALC850 |
+0,22, -1,31: Átlagos |
-78,0: Átlagos |
73,9: Átlagos |
0,047: Jó |
0,068: Jó |
-78,7: Nagyon jó |
Jó |
| Soltek SL-K8AN2E-GR Realtek ALC650 |
+0,27, -0,32: Jó |
-84,4: Jó |
84,1: Jó |
0,0083: Nagyon jó |
0,075: Jó |
-81,6: Nagyon jó |
Jó |
| Soundblaster Live! 5.1 (referencia) |
+0,09; -0,26: Nagyon jó |
-93,9: Nagyon jó |
93,2: Nagyon jó |
0,0040: Nagyon jó |
0,017: Nagyon jó |
-97,9: Tökéletes |
Nagyon jó |
Az analóg kimeneten letesztelt hangkodekek hangzásukat tekintve azonosnak tűnnek, egyedül a VIA Envy24PT hangprocesszor tűnik ki a sorból kiváló paramétereivel. Átlagos használatra (zenehallgatás, filmnézés, játék) ezek a kodekek megfelelnek, a kérdés inkább az, hogy a hozzájuk írt meghajtóprogramok mennyire kompatibilisek a játékokkal, és mennyire terhelik le a processzort.


Az A8N-SLI Deluxe ismét nem okoz meglepetést, ami az alaplapon található hangkodeknek köszönhető: a Realtek ALC850 sok gyártó kedvelt chipje, így alaplaptípusok tömkelegén köszön vissza ránk. UT2004 alatt sajnos magas a processzorterhelés, míg Wolf alatt jóval alacsonyabb, de még mindig lehetne jobb egy kis drivercsiszolással.
Az Asus A8N-SLI Deluxe meggyőzött minket arról, hogy az Asus továbbra is képes nagyon jó alaplapokat gyártani. A teljesítménytesztekben elért eredményei nem a legjobbak, de lemaradása (vagy esetleges fölénye) a konkurensekhez képest minimális. A játékokra ugyanez igaz, minimális eltérések vannak Athlon 64-es alaplap és alaplap között, hiszen a processzorba integrált memóriavezérlő alapvetően meghatározza a végleges teljesítményt. Az alaplapi natív PATA-és SATA-vezérlő sebességével sincs semmi gond, hozza azt a szintet, amit a referencia nForce4 Ultra alaplap, és ugyanez igaz az USB sebességre is. A Firewire esetében már más a helyzet, az alaplapra integrált vezérlőlapka nem képes olyan sebességet nyújtani, amit a korábban bemutatott Socket 754-es alaplapoknál láthattunk.
Az alaplap felépítése szinte tökéletes, egyedüli negatívum a PCIe x16 és a memóriafoglalatok közti kevés hely. Az elrendezéssel nincs különösebb probléma, ezzel szemben a chipset hűtése egyenesen katasztrófa. Megértjük, hogy az nForce4 chip melegszik, de ettől függetlenül a 8000-es fordulatszámú ventilátor kicsit túlzásnak tűnik. Az alaplapon található eszközök száma rekordokat döntöget, nyolc SATA-eszköz és duál gigabites LAN, natív tűzfal, NVIDIA RAID és Advanced RAID a Silicon Image chip által (RAID 0, 1, 0+1, 5!) és persze az NVIDIA SLI: a fejleszthetőségre nem lehet panasz. A BIOS felépítése elnyerte tetszésünket, átlátható, kissé szokatlan, de jó felépítésű, és mindent megtalálunk benne, amire csak szükségünk lehet, így a tuningot is: panasz itt sem érheti az alaplapot, az elért 305 MHz-es „FSB” önmagáért beszél. Az alaplaphoz csomagolt kellékekről nem kell külön nyilatkozni, a képekből is kitűnik a gazdag felszereltség, s ha kézbevesszük egy A8N-SLI Deluxe dobozát, az lehúzza kezünket.
Összegezve tapasztalatainkat: az Asus A8N-SLI Deluxe a legjobb Athlon 64-es alaplap, amivel eddig találkoztunk. Természetesen még csak most kezdtek el beszivárogni hazánkba az nForce4-es alaplapok, azonban az A8N-SLI-t letaszítani erről a trónról nehéz lesz. A negatívumok között meg kell említenünk az alaplap árát, ami 45000 forint körül jár (kiskereskedelmi bruttó ár); ennyit kiadni egy alaplapért jól meggondolandó. Természetesen a magas árért cserébe sok szolgáltatást kapunk; ezekből nincs hiány az A8N-SLI Deluxe-on.
Ami tetszett:
óriási teljesítmény (bár ez főleg a processzor érdeme),
a mellékelt kellékekben nem szenvedünk hiányt,
kétcsatornás DDR400 és SLI-támogatás,
nagyszerű felépítés,
gazdag funkciólista,
túlhajthatóság.
Ami nem tetszett:
zajos chipsethűtés,
Firewire-vezérlő sebessége,
drága.
Értékelés: bátran ajánljuk minden Athlon 64-rendszer alapjául.

Asus A8N-SLI Deluxe
fLeSs
Az Asus A8N-SLI Deluxe alaplapot az ASUS-tól kaptuk.