Ethernet- és audiosebesség/minőség

Ethernet

Az alaplapokon található integrált hálózati vezérlők minőségének teszteléséhez a Windows 2000 DDK-ban megtalálható NTttcp benchmarkot hívtuk segítségül. A tesztben szereplő alaplapokat egy Cat6-os minősítésű UTP-kábelen keresztül összekötöttük egy szervergéppel, majd a gépeken lefuttattuk a következő parancssort:

szerver gép (sender) parancsa: ntttcps -m 4,0,IP-cím (xxx.xxx.x.xx alakban) -a

fogadó gép (receiver) parancsa: ntttcpr -m 4,0,IP-cím (xxx.xxx.x.xy alakban) -a

A program a lefutást követően a hálózati vezérlő adatáteresztő-képességét és az adatmozgatással járó processzorterhelést írja ki. A tesztünkben szereplő végső eredmény öt lefuttatott teszt átlaga. A szervergép egy 1,8 GHz-es Pentium 4 processzor és egy MSI 875P Neo-FISR alaplap kombójából áll, az alaplapon található integrált Intel 82547EI gigabites hálózati vezérlő dedikált linken (266 MB/s) keresztül fér hozzá a processzorhoz.

A hálózati vezérlők tesztjében az A8N-SLI Deluxe nagyon jól szerepel, az nForce4-es integrált vezérlő hozza a tőle elvárható szintet, a gigabit közel 94 %-os kihasználásával az első helyen áll, míg a másik, Marvell vezérlő 72 %-os sebességére sem lehet panaszunk. Sajnos a probléma inkább az, hogy utóbbi vezérlő a PCI-buszra van kötve, így teljes kihasználása esetén a 133 MB/s-os sávszélesség nagy része elvész.

A processzorterhelés tesztjében is jól teljesít az Asus lapja, a Marvell vezérlő ugyan kicsit kisebb sebességre képes, mint az nForce4-es vezérlő, ugyanakkor processzorterhelése is kisebb. Emellett beigazolódott a gyanúnk, hogy az nForce4 Ultra referencia-alaplapon található vezérlővel volt valami gond, mert irreálisan magas processzorterhelésével az utolsó helyen áll, holott az Asuson ugyanaz a vezérlő már csak 34,56 %-osan terheli a CPU-t.

Audio

Az alaplapokon található integrált audiovezérlők objektív teszteléséhez a Rightmark Audio Analyzer nevezetű programot vettük elő, mellyel egy egyszerű tesztet lefuttatva minőség szerint rangsorolhatjuk a hangkeltőket. Az RMAA egy világszerte elfogadott, referencia-hangkártyateszt program, amely hat szempont szerint vizsgálja meg és osztályozza az adott eszközt, majd hatféle rangsorolást kap az adott vezérlő az adott tesztben: Nagyon gyenge, Gyenge, Átlagos, Jó, Nagyon jó és Tökéletes. A teszt különböző fázisai röviden összefoglalva a következők.

Az átviteli függvény meghatározza, hogy az audioeszköz mely frekvenciákat tudja pontosan reprodukálni, és melyek vesznek el a lejátszás során. Általában a magasabb és alacsonyabb frekvenciák szoktak ennek szenvedő alanyai lenni, tehát az átlag feletti audioeszköz hanggörbéje relatíve egyenletes.

A THD (harmonikus torzítás) az audioeszköz által generált (általában) nemkívánatos harmonikus frekvenciák aránya. A kitűnő minőségű hangkeltők jórészt alacsony (0,002 %-nál alacsonyabb) THD-vel rendelkeznek, de vannak kivételek.

Az IMD (intermodulációs torzítás) egy hangrendszer torzításának mértékét határozza meg, amennyiben abba többkomponensű jel kerül, ekkor a hangrendszerben nemkívánatos, a jelek összekeveréséből, modulációjából származó jelek is megjelennek.

A dinamika kifejezi számokban, hogy a nagyon gyenge jeleket (hangokat) az audioeszköz milyen minőségben képes reprodukálni.

A zajszint teszt a hangkeltő alapzaját (sziszegést) méri nulla bemeneti jelnél (a kisebb érték a jobb), a sztereó áthallás pedig a két oldal (bal és jobb) hanganyagának áthallását, dB-es csillapítását határozza meg (minél kisebb, annál jobb).

Az analóg kimeneten letesztelt hangkodekek hangzásukat tekintve azonosnak tűnnek, egyedül a VIA Envy24PT hangprocesszor tűnik ki a sorból kiváló paramétereivel. Átlagos használatra (zenehallgatás, filmnézés, játék) ezek a kodekek megfelelnek, a kérdés inkább az, hogy a hozzájuk írt meghajtóprogramok mennyire kompatibilisek a játékokkal, és mennyire terhelik le a processzort.

Az A8N-SLI Deluxe ismét nem okoz meglepetést, ami az alaplapon található hangkodeknek köszönhető: a Realtek ALC850 sok gyártó kedvelt chipje, így alaplaptípusok tömkelegén köszön vissza ránk. UT2004 alatt sajnos magas a processzorterhelés, míg Wolf alatt jóval alacsonyabb, de még mindig lehetne jobb egy kis drivercsiszolással.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!