AMD Platformteszt

A mindent átható Intel offenzíva ellenére az AMD processzorok továbbra is vonzó alternatívát kínálnak. Míg az AMD "tétlenkedik" (persze nem önszántából, de a Barton, és pláne a Hammer nagyon késik), addig szerencsére a partnerei nem, így a platform egyre csak csiszolódik és izmosodik. Ebből az okból összegyűjtöttünk egy rakás alaplapot, hogy megvizsgáljuk, mennyit is fejlődött az AMD platform az elmúlt időben, és mire jó mindez ma.

Mivel jelenleg az Intel a sebességkirály, az AMD-nek más területen kell domborítania -- ott, ahol mindig is erős volt: az érték területén. Az AMD procik sosem voltak a legdrágábbak, de ma már szinte szemtelenül olcsóak, ráadásul a hozzájuk való alaplapok kínálata is rendkívül gazdag és kedvező árú. Továbbá az AMD platform jelentős élettartam-kompatibilitással rendelkezik, azaz nem feltétlen kell az új processzor mellé új alaplapot venni. Igaz, a chipsetek fejlődnek, de kevesebb a zsákutca, mint az Intel platformon -- nagy a különbség a kényszerű és a célszerű fejlesztés között.

Első körben a piaci kínálat olcsóbb feléből szemezgettünk, amelyben szép számmal fellelhetők régebbi chipsetek is. Megvizsgálásuknak több oka is van: egyrészt újonnan még többnyire kaphatók, használtan pláne, ráadásul jó összehasonlítási alapot jelentenek az újabb termékek teljesítményét tekintve.

Minden egyes lap esetén igyekeztünk a maximumot kihozni, alap órajelen és felhúzva is. Ez a feladat még gyári órajelen sem triviális, ugyanis a lapokon több paramétert lehet még állítani, főleg a RAM vezérlő környékén. Az olykor igen kis különbségeket produkáló egy chipsetre épülő lapok közötti korrekt összehasonlítás érdekében ezért minden esetben a lehető legagresszívebb beállításokat használtuk a teszt folyamán. Ebben segítségünkre volt egy kiváló minőségű DDR333-as Samsung chipekkel ellátott RAM modul, amellyel akár bőven 200 MHz fölé is tudunk menni, ha a szükség úgy hozza.

Alapvetően az 1600+ processzorunk névleges 1400 MHz frekvenciáját igyekeztünk minden esetben tartani. A tuninglapoknál a magas FSB mellett elvárás a szorzóállítás lehetősége is, ezért ezeknél a lapoknál (elvileg) nem nehéz azonos procisebesség melletti FSB emelés hatását vizsgálni. Ahol lehetett, az 1400 MHz-et tartva ellépkedtünk a maximum stabil FSB-ig. Néhány lapnál nem volt adott a szorzóállítás lehetősége, itt a tuning lehetőségét az FSB 150 MHz-re való emelésével vizsgáltuk (az összehasonlítás kedvéért ezt a beállítást a szorzóállítós lapokkal is kimértük). Ahol lehetőség adta, a RAM +25% aszinkron beállítását is kipróbáltuk. Megjegyzendő, hogy a RAM sebességének növelésével együtt előbb-utóbb lazítani kellett a beállításain, ami akár ahhoz is vezethet, hogy a magasabb RAM frekvencia ellenére nem a várt eredményt (gyorsulás) fogjuk kapni... de hát ennek kiderítése a célja a tesztnek!

Tesztkörnyezet:

• AMD Athlon XP 1600+ AGOIA/Y processzor, feloldott szorzózárral
• 256 MB Samsung DDR333 RAM
• Asus GeForce 4 Ti4200 64 MB videokártya
• 80 GB Seagate Barracuda ATA IV merevlemez
• 400 W Huntkey ATX tápegység
• Microsoft Windows Me magyar oprendszer
• VIA 4in1 4.40 drivercsomag
• SiS AGP 1.10 drivercsomag
• AMD Driver Pack 1.30
• NVIDIA nForce driver 1.03
• NVIDIA Detonator 29.42 driver

Benchmarkjaink:

• SiSoft Sandra 2002 CPU, Multimedia, Memory Bandwidth és Cache tesztek
• Unreal Tournament saját 8.dem demónkkal
• Quake III: Arena demo001 demo
• Cachemem 2.65

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!