A lapkakészlet
Az elmúlt hetekben megvizsgáltuk, hogy az AMD-t pártolók számára milyen lehetőségek kínálkoznak a lapkakészletet illetően. Előző tesztünkben csak a drágább alaplapokat vettük szemügyre, melyeken az AMD 790FX vagy NVIDIA nForce 780a SLI chipset trónol, ezúttal viszont olcsóbb modellek vizeire evezünk, és négy már kapható, maximum 18 000 forintos alaplapot teszteltünk le. Mind a négy alaplap az AMD 770-es chipsetjére épül, amely a 790FX olcsó PC-kbe szánt változata, annyiban különbözik tőle, hogy nem támogatja a CrossFire üzemmódot.

AMD 770 és 780G északi híd [+]
A 65 nm-es csíkszélességen készülő északi híd figyelemreméltóan apró alapterülettel rendelkezik, ennek megfelelően fogyasztása is igen szolid (max. 10 watt). A chip egy HyperTransport 3.0-s linken keresztül kapcsolódik a processzorhoz, amely legfeljebb 2600 MHz-es órajelet érhet el (Phenomok esetében egyelőre 1,8–2 GHz-et), így maximálisan 20,8 GB/s-os sávszélességet kínál. Az északi híd már támogatja a PCI Express 2.0-t, tehát a videokártya számára az előző generációs lapkákhoz képest (RD480/580) dupla akkora áteresztőképességgel rendelkezik, igaz, ez egyelőre nem sokat számít. Mivel a memóriavezérlő a processzorban található, az északi híd szerepe ennyiben ki is merül.
Az északi és déli híd között egy négysávos PCI Express kapcsolat található 2 GB/s-os szélességgel (vehetjük négy darab egysávos linknek is), az AMD ezt A-Link Xpress II-nek nevezte el. A déli híd egyelőre változatlan, az AMD 770 mellé továbbra is az SB600-at társítják, ugyanakkor egyik tesztalanyunkon (Asus M3A78-EH) már SB700-at találtunk (legalábbis az Asus szerint, a chipről ugyanis nem olvasható le). Az SB600 egy Intel HDA-kompatibilis audiovezérlőt támogat, egy PATA és négy SATA portot kínál fel NCQ, illetve RAID 0, 1 és 0+1 támogatással, és 10 darab USB 2.0-es eszköz köthető rá. Az SB700 ehhez képest 12 USB 2.0 plusz két USB 1.0 porttal és 6 SATA porttal rendelkezik.
A chipsetek rövid ismertetése után lássuk az alaplapokat. A megszokott sémától eltérően ezúttal az alaplapok egyes tulajdonságait egymás mellett mutatjuk be, így egyszerűbben össze lehet őket hasonlítani, és ki-ki könnyebben kialakíthatja egyéni álláspontját az egyes típusokkal kapcsolatban. A négy alaplap az Abit AX78, az Asus M3A, a Gigabyte MA770-DS3 és az MSI K9A2 Neo-F.
A körítés

Gigabyte MA770-DS3 és MSI K9A2 Neo-F [+]
Alaplapot normális esetben nem a doboza alapján választunk, de a felhasználó ezt látja meg először a boltban a polcon. Túl sok mondanivalónk ezzel kapcsolatban nincs; talán az Abit és az MSI csomagolása jobban felkelti a figyelmet, az Asus és a Gigabyte doboza jellegtelenebb.

Gigabyte MA770-DS3 és MSI K9A2 Neo-F [+]
A mellékelt kellékek tekintetében ki lehet tűnni a tömegből, de ez az árkategória nem arról szól, hogy a gyártók nagyot akarnának villantani. Az alaplap mellé mind a négy cég csomagol leírás(oka)t, meghajtóprogramokat tartalmazó CD-t, hátlapi takarólemezt, IDE- és floppykábelt, illetve SATA-kábelt, igaz, ennek száma maximum a kettőt éri el, ami kevésnek tűnik, elvégre az alaplapokon négy port található. Az Asus ezenkívül egy InterVideo programos CD-t is mellékel, az MSI viszont egy Sound Blasterrel kapcsolatos leírást, aminek mi nem látjuk túl sok értelmét, ugyanis az alaplapon Realtek hangkodek található. A SATA-tápkábel a Gigabyte-on kívül mindenkinek eszébe jutott. Az Asus még annyival „felülmúlja” versenytársait, hogy egy Q-connectort is tesz a csomagba.
A négy bemutatnivaló alaplap közül az Abit AX78 neve kicsit becsapós lehet, mert a 78 a 780-as chipsetre is utalhatna, ennek ellenére egy 770-es lappal van dolgunk. A négy tesztelt típus specifikációit tekintve alig-alig tér el egymástól. AM2+ foglalatukkal a Phenomok befogadására is képesek, összesen 8 GB memóriát támogatnak. Az Abit ebben a mezőnyben kuriózum, mert a többiektől eltérően két, külsőre PCIe x16-os szlot található rajta, így tehát támogatja a többkártyás CrossFire működést. De az alsó foglalat valójában csak x4-es, vagyis ez egyfajta csonka CrossFire kiépítésére ad lehetőséget, ahogy az Intel P35 chipset is. A PCI foglalatok száma kettő vagy három, a PCIe x1-es bővítőhelyekből többnyire kettő a maximum, kivéve a Gigabyte négy aljzatát.
Mind a négy lapon egy IDE csatlakozó és négy SATA port található, ami a déli híd mellett vagy alatt helyezkedik el. Az Abit az alsó PCIe x16-os foglalat miatt ezeket 90 fokkal kifordította, hogy a videokártya és a kábelek ne zavarják egymást. A négy vizsgált típus külsőre is alig különbözik, leszámítva persze a gyártókra jellemző egyedi vonásokat, például a NYÁK és foglalatok színét. A processzorfoglalat minden esetben azonos irányt vesz fel, tőle jobbra található a négy memória-bővítőhely. Emellett, az alaplap szélén található a nagy tápcsatlakozó, a Gigabyte a többieknél ezt egy kicsit fentebb rakta. A floppycsatlakozó mind a négy típusnál az alaplap aljára került, az Abiton kívül mindenki az alsó PCI alá tette. Érdekes és egyben meglepő is, de a CPU-foglalat és a videokártya között minden esetben ugyanakkora hely található, itt helyezkedik el az északi híd, amelynek a hűtésére a négy gyártó négyféle megoldást dolgozott ki.

Gigabyte MA770-DS3 és MSI K9A2 Neo-F [+]
Az Abit egy nagynak mondható alu-hűtőbordát illesztett rá, amely egy hőcső révén összeköttetésben van a CPU-foglalat melletti FET-eket beborító hűtőbordával. A heat-pipe használata nem szokás ebben az árkategóriában, az AX78-ason látható megoldástól nem is kell elájulni, igen egyszerűre sikeredett. Az Asus egy nagyon pici hűtőbordát tett az északi hídra, talán túlságosan is picit. A Gigabyte egy nagy alapterületű, de lapos alu hűtőbordával oldotta meg a problémát, míg az MSI egy csúcskategóriás alaplapokat idéző méretű hűtéssel látta el a K9A2 Neo-F-et. A déli hidat mind a négy gyártó egy kis alapterületű és alacsony lamellás hűtőbordával hűti. Tapasztalataink szerint, infrás hőmérővel mérve az északi híd hőmérsékletének szempontjából az Abit után az MSI, majd a Gigabyte és az Asus volt a legjobb. Konkrét számokkal kifejezve az Abit AX78-es északi hídja mindössze 50–55 fokig melegedett, eközben az MSI-é 65–70-ig, a Gigabyte-é 70–75-ig, az Asusé pedig 80–85-ig. A déli hidaknál az Abit, MSI, Asus, Gigabyte sorrend rajzolódott ki előttünk 50–55, 55–60, 55–60 és 60–65 fokos mérésekkel. A FET-ekre az MSI is külön figyelmet fordított.
Az alaplapi csatlakozók szempontjából sincs nagy különbség. Az Abit, Asus és MSI három-három kivezethető USB porttal rendelkezik. A Gigabyte-on kettő van, viszont az MA770-DS3-on találunk FireWire és párhuzamos portot is. Ezeket a másik három típus nélkülözi. SPDIF-bemenetet is csak a Gigabyte kínál. Az AX78 abból a szempontból is különös, hogy alacsony árszínvonala ellenére rendelkezik egy diagnosztikai kijelzővel. A processzorhűtőén kívül az Asus M3A-n és MSI K9A2 Neo-F-en kettő, az Abit-on és a Gigabyte-on viszont négy ventilátoraljzatot találunk. Érdekesség még, hogy az Abiton kívül az összes gyártó négytűs ATX-csatlakozót tett az alaplapra, az Abit viszont nyolctűset. Hogy ez miért jó? Mert ez az új szabvány, és mert ezen stabilabb feszültségeket kap a processzor, ami segíti a tuningot. Mind a négy alaplapon négyfázisú a processzor feszültségellátása.

Gigabyte MA770-DS3 és MSI K9A2 Neo-F [+]
A hátlapi panelek tekintetében nem találkoztunk kirívó esettel. A PS2 portok és audiocsatlakozók mind a négy gyártónál a listán vannak. USB portokból a Gigabyte hatot, a többiek viszont csak négyet vezettek ki. RJ45-ös aljzatot mindegyiken találunk, és soros portot is, kivéve az Abitot. Párhuzamos port egyiken sincs, de a Gigabyte, mint már említettük, lehetőséget ad a használatára. Az Abit optikai SPDIF-kimenetet biztosít, az Asus viszont koaxálist. A Gigabyte-on mindkettő van, az MSI-n viszont egyik sem. Az Abit AX78-on még egy Clear CMOS kapcsolót találtunk a hátlapon, ami akkor jöhet jól, amikor nem akarjuk a ház oldalát leszedni. A Gigabyte-on ilyen nincs, viszont helyette van rajta kis és nagy IEEE 1394 kivezetés.
Az alaplapi BIOS-ok kiértékelése során természetesen nem várhatjuk el, hogy egy-egy típus olyan szintű opcióhalmazzal rendelkezzen, mint egy két-háromszor drágább alaplap, de minél közelebb áll hozzá, annál jobb. Elsőként az Abit AX78 került kivizsgálásra, és megállapítottuk, hogy a jó öreg Softmenu, annak is sokadik verziója még létezik, az AX78 pedig rendelkezik vele. Ennek mi nagyon is örülünk, mert a Softmenu sokszor a vetélytársak előtt jár, és az AX78 egy olcsó alaplap. Mint később kiderült, az AX78 rendelkezik a legbőségesebb tuningopció-arzenállal, ugyanakkor jó pár hibát fedeztünk fel benne. A pozitívumok közé sorolhatjuk a beállítható intervallumok nagyságát, a sokféle feszültségbeállítást, a két manuálisan vezérelhető ventilátort, és a rengeteg monitorozott hőmérsékletet, illetve feszültséget. Ugyanakkor negatívum, hogy a TLB-bug patch nem kapcsolható ki (alapértelmezés szerint be van kapcsolva), az északi híd/L3 cache szorzója nem állítható, nincs a BIOS tartalomát elmentő opció, és – mi legalábbis – nem találtuk a memóriavezérlő unganged/ganged működését befolyásoló opciót (a memóriamodulok elhelyezésével lehet variálni). Az AX78-cal ezenkívül csak az volt a problémánk, hogy kétféle memóriával (CSX Diablo 1200 és Corsair XMS-6400) sem sikerült 1066 MHz-en beindítani, ráadásul az 500 GB-os Samsung tesztmerevlemezünket sem kedvelte, csak a 400 GB-osról volt hajlandó bebootolni. Az alaplap a felkínált opcióhalmaz miatt tuningra nagyon is megfelel, de az NB/L3 szorzó állításának hiánya visszafogja az FSB-tuning sikerességét, a memóriaproblémák pedig gondot okozhatnak más memóriatípusok esetében is (már alapórajelen is).
Az Asus M3A az Abithoz hasonlóan a tuningopciók szemszögéből egész jól vizsgázott. A beállítható opciók száma elég magas, de az intervallumokkal van egy kis gond, a memóriának adható maximum 2,25 V szerintünk kevés. Dicséretes ugyanakkor, hogy az NB/L3 cache szorzója külön menüpontot kapott, és módunk van a TLB-fix kikapcsolására is. Legalábbis elméletben, mi akárhogyan próbálkoztunk, a BIOS beállítása semmilyen hatással nem volt a TLB-bugra, a patch alapértelmezés szerint aktív, tehát az OverDrive-ot kellett használni a kikapcsolásához. Az Asus M3A-val is voltak memóriagondjaink, ugyanis mi hiába állítottuk be manuálisan az órajelet/időzítéseket, az alaplap önállósodott. 1066 MHz mellett mi 5-5-5-18-as időzítéseket szerettünk volna használni, de az M3A ezt visszaállította 800 MHz-en 5-3-3-6-ra. Ez, amikor tuningra kerül sor, igen kellemetlen tud lenni. Az Asus M3A esetében a memóriagondokat leszámítva minden adott ahhoz, hogy a CPU-ból a maximumot hozzuk ki, FSB-tuningban 260 MHz-et értünk el, a gép stabil volt, de itt már újraindítás (hideg vagy meleg) után nem adott képet a videokártya, tehát az M3A valahol 250 és 260 MHz körül adja be a kulcsot. A szorzó variálásával a Phenom 9600 Black Editionünket alapfeszültségen 2600 MHz-ig sikerült tuningolni, ami szokásosnak mondható, eddig bírta az Abit AX78 is, és a 790FX chipsetes alaplapok is. Az M3A-nak sincs a BIOS tartalmát elmentő menüje.
A Gigabyte MA770-DS3 BIOS-ával kapcsolatban vegyes benyomásaink keletkeztek. Opciók szintjén a 770-DS3 félig jó, félig rossz: sok opciónk van, de az intervallumok nagyon kicsik. Legalábbis a CPU és RAM feszültségek esetében, márpedig ezek az irányadók. BIOS-ból a négy csatlakozó ellenére csak két ventilátor vezérlésére van mód, de ezeket is csak nagyon felületes módszerekkel irányíthatjuk. Nekünk nem tetszett az sem, hogy az MA770-DS3-on nincs Clear CMOS jumper. Tetszett viszont, hogy a TLB-bug patch ki-be kapcsolható, igaz, ahogy az Asus esetében, úgy itt sem akart rendesen működni. A teszteredmények megerősítették, hogy ez az opció nem áll a helyzet magaslatán, tehát ezúttal is az OverDrive-ot kellett használnunk (a patch alapértelmezés szerint aktív). Dicséretes, hogy az NB/L3 szorzójának külön opciója van, ennek hatására az FSB-tuningban nem volt, ami hátráltasson minket, az MA770-DS3-mal megrökönyödésünkre 275 MHz-et értünk el (a TLB-patch nem volt kikapcsolva), miközben a korábban tesztelt, kétszer ilyen drága alaplapok sem voltak erre képesek. Sőt, az MA770-DS3 még 280-on is elindult, igaz, itt már nem bootolt be a rendszer. Az FSB tuningolása során kiderült, hogy a DDR2-667-es memóriavisszaosztó mód nem működőképes, legalábbis jelenleg. CPU-tuningban ezúttal is 2600 MHz-ig jutottunk, alapfeszültségen.
Az MSI K9A2 Neo-F a BIOS szintjén első ránézésre kicsit butának tűnik, de jobban szemügyre véve nem is olyan rossz. A beállítható opciók száma kevéskének hat, de a lényegesebbek végülis rendelkezésünkre állnak, talán az CPU NB feszültség hiányzik. Intervallumokban még jobban is áll, mint a Gigabyte, viszont az NB/L3 cache szorzójának hiánya elég nagy baklövés. Az MSI csak egyetlen ventilátor vezérlésére ad módot, azt is csak egy opció révén szabályozhatjuk. A BIOS-ból hiányzik a TLB-bug patch ki/bekapcsoló, ráadásul az északi hídon a hűtőborda könnyen elmozdítható. A többieknél leírtuk, hogy problémáink voltak a memóriabeállításokkal, nos, az MSI K9A2 Neo-F az egyetlen, amellyel semmilyen memóriaproblémánk nem volt, minden ment elsőre, ahogy a nagy könyvben meg van írva. Az FSB-órajel az NB/L3 szorzó beállításának hiányában alig-alig emelhető meg, 210 MHz-en már be sem bootolt a gép. Probléma még, hogy az elrontott tuningpróbálkozások után a CMOS Cleart kell használnunk, márpedig ezután újra be kell állítani mindent. CPU-tuningban az MSI sem volt kivétel, 13-ig tornásztuk fel a szorzót, tehát 2600 MHz-en kötöttünk ki.
BIOS
| Alaplap típusa | Abit AX78 | Asus M3A | Gigabyte MA770-DS3 | MSI K9A2 Neo-F |
| BIOS típusa | Award | AMI | Award | AMI |
| Beállítható FSB | 200-500 MHz | 200-600 MHz | 200-500 MHz | 200-600 MHz |
| Szorzó | 8x és 39,5x között felesével | 8x és 20x között felesével | 5x és 25x között felesével | 4x és 25x között felesével |
| Állítható PCIe órajel | 100-200 MHz | 100-150 MHz | 100-200 MHz | 100-150 MHz |
| HT órajel | 200 MHz-2600 MHz | 200 MHz-1800 MHz | 200 MHz-1800 MHz | 200 MHz-2600 MHz |
| NB/L3 cache szorzó | - | 4x és 20x között | 5x és 16x között | - |
| További buszsebességek | NB/SB A-link: 100-200 MHz | - | - | - |
| Beállítható feszültségek | ||||
| CPU | +0,02 V és +0,37 V között +0,02 V lépés | 0,8000 V és +1,5500 V között +0,0125 V lépés | +0,025 V és +0,100 V között +0,025 V lépés | 1,293 V és 1,557 V között +0,035 V lépés |
| RAM | 1,8 V és 2,5 V között 0,1 V lépés | 1,90 V és 2,25 V között 0,05 V lépés | +0,025 V és +0,375 V között 0,025 V lépés | 1,8 V és 2,9 V között 0,05-0,10 V lépés |
| HT | 1,20 V és 1,50 V között 0,05 V lépés | - | +0,025 V és +0,375 V között 0,025 V lépés | 1,20 V és 1,50 V között 0,05 V lépés |
| További feszültségek | CPU Core NB: +0,10 V és +0,30 V között +0,1 V lépés NB 1,8 V: 1,80 V és 2,35 V között 0,05 V lépés NB 1,1 V: 1,10 V és 1,90 V között 0,03 V lépés DDR2 reference: -4,00%, -2,00%, 0%, +2,00% | Processor NB: 0,8000 V és 1,5500 V között 0,0125 V lépés Southbridge: 1,25 V és 1,40 V között 0,05 V lépés | Northbridge: +0,025 V és +0,375 V között 0,025 V lépés Southbridge: +0,025 V és +0,375 V között 0,025 V lépés | - |
| Alaplapok | Abit AX78 BIOS rev. v1.2 Asus M3A BIOS rev. 0805 Gigabyte MA770-DS3 BIOS rev. F4 MSI K9A2 Neo-F BIOS rev. v1.4 Gigabyte MA790FX-DQ6 BIOS rev. F4 |
| Processzor | AMD Phenom Black Edition 9600 (2,3 GHz) |
| Memória | CSX Diablo DDR2-1200 MHz – 2 x 1024 MB |
| Órajel | Abit AX78: 800 MHz, 4-4-4-12-26-2T Asus M3A: 800 MHz, 5-3-3-6-21-2T Gigabyte MA770-DS3: 1066 MHz, 5-5-5-18-21-2T Gigabyte MA790FX-DQ6: 1066 MHz, 5-5-5-18-21-2T MSI K9A2 Neo-F: 1066 MHz, 5-5-5-18-28-2T |
| Videokártya | Radeon HD 3850 |
| Meghajtóprogramok | VGA: Catalyst 8.4 chipset: Catalyst 8.4 |
| Merevlemez | Samsung Spinpoint T166 500 GB (SATA; 16 MB cache) |
| Tápegység | Cooler Master RS-550-ACLY |
| Operációs rendszer | Windows Vista Ultimate 32 bit SP1 |
Az öt olcsó alaplapot leteszteltük néhány memória- és processzorintenzív alkalmazással, bár nem vártunk túl nagy különbségeket, lévén, hogy a memóriavezérlő a processzorban található, ezért az AMD processzoros rendszerek esetében a chipseteknek kisebb hatása van a teljesítményre. Az összehasonlítás kedvéért elővettük a 790FX chipsetes Gigabyte MA790FX-DQ6 eredményeit is. Sajnos az egyes alaplapok másként reagáltak az általunk használt memóriákra, ezért néhányat a kitűzött céltól eltérő időzítések mellett sikerült csak letesztelni. A TLB bug patchet minden esetben kikapcsoltuk.

A WinRAR talán az egyetlen olyan mindennapi használatban lévő alkalmazás, amely a memória sebességének megváltozására extrém mértékben reagál. Mégis csak igen kis különbséget mértünk ki az alaplapok között.




A különbségek a többi tesztben is minimálisak voltak, a sorrend nem volt állandó, inkább csak az aktuális memóriabeállítás és program viszonyát tükrözik.

Az alkalmazástesztek után megvizsgáltunk két játékot, először az UT3-at teljes mértékben CPU-limitált környezetben. Az eredmények 5%-os hibahatár körül maradtak.

Az UT3 után a HL2-t vettük elő, de ezúttal már VGA-limitesebb beállítást használtunk, mert szerintünk egy Radeon HD 3850-nel senki nem játszik 1024x768-ban teljesen minimális grafikai beállítások mellett. A VGA-limit az VGA-limit, 1 fps volt a különbség az első és utolsó helyezett között, sőt előző tesztünkből tudjuk, hogy még a TLB bug patch bekapcsolása sincs hatással az fps-ek számára.
A négy bemutatott alaplap nem véletlenül jóval olcsóbb a 790FX-re épülő típusoknál. Amíg a drága alaplapokkal szinte teljes mértékben elégedettek voltunk, nem voltak problémáink, addig az AMD 770-esek esetében kisebb-nagyobb bukkanók követték egymást a tesztelés során. Memóriakompatibilitási problémák, merevlemezzel kapcsolatos gond, gyenge tuningpotenciál, felszereltségbeli hiányosságok. Az alacsony ár szerintünk nem feltétlenül jár együtt a gyenge minőséggel, a problémás működéssel, gondoljunk csak arra, hogy az olcsóbb Intel P35 chipsetre épülő alaplapok között számtalan nagyon kívánatos típust sikerült felfedeznünk. Összességében azt mondhatjuk, hogy a BIOS-ok kiforratlansága miatt keserű maradt a szánk íze, egyelőre egyiket sem találjuk túl vonzónak, persze vannak jobbak és rosszabbak.

A csomagolás és az abban megtalálható mellékelt kellékek alapján egyik alaplap sem igazán jobb a másiknál. Felszereltségben egyértelműen a Gigabyte viszi a pálmát, hiszen találunk rajta IEEE 1394-es portokat is, több rajta az USB port, és SPDIF-ből is ő rendelkezik a legtöbbel. Az Abit AX78 szerintünk egy hibrid lett: az Abit egy régi szép időket idéző, főleg a tuningosok számára vonzó alternatívát kívánt alkotni, és ezt olcsón akarja eladni. Egyedüliként képes a CrossFire-re, igaz, ez csak egy csonka CrossFire lehet. Ugyanakkor használata során bosszantó gondokkal kellett szembesülnünk, pedig az Abit lapokban régebben éppen az egyszerű és hibáktól mentes működés volt a vonzó. Az Asus M3A-n látszik, hogy a költségcsökkentés jegyében született: folyékony elektrolitos kondenzátorok, nagyon gyenge hűtés az északi hídon, egy Deluxe-ra nyilván nem ilyeneket tettek volna. Az MSI egy jó átlagot hozott, miközben egyedüliként volt problémamentes az üzem során, igaz, az északi hídon található, könnyen elmozdítható hűtőborda nem túl bizalomgerjesztő (nem kell piszkálni).
A hátsó paneleket nézve is a Gigabyte a nyerő, az MSI nagyon spórolós kedvében volt, az Abit is feleslegesnek érzett jó pár portot, az Asus hozta a szokásosat. BIOS, illetve mindennapos működés szintjén az Abit AX78 és az Asus M3A csalódást okozott problémáival. Az MSI jól szerepelt, a Gigabyte formája a szokásostól kicsit eltérő volt, ezúttal tetszett is, meg nem is. Ha tuningról van szó, egy Black Edition mellé mi valószínűleg az MSI-t választanánk, mert feszültségekben ő áll a legjobban. Egy szimpla, felfelé szorzózáras Phenom mellé a Gigabyte-ot vagy az Asust vennénk. Az Abit kimaradt a felsorolásból: az NB/L3 szorzó állításának hiánya miatt nagy mínuszpont jár neki. Feszültségekben sem kiemelkedő; bár több opciót kínál, ezek nem biztos, hogy az adott szituációban jók valamire. Teljesítményben láthattuk, hogy az alaplapok együtt mozognak, szinte semmivel sem lassabbak, mint egy AMD 790FX chipsetes kiszerelés, tehát az eddig látottak alapján kell döntenünk.
Az ajánlások száma alapján a Gigabyte talán az egyik legjobb vétel a négyes mezőnyben. Azért csak talán, mert igazából egyiket sem érezzük kiemelkedően jónak, és egyik sem igazán gyenge a többihez képest. Az Abit AX78 kb. 16 500 forint, az Asus M3A kb. 18 000 forint, a Gigabyte MA770-DS3 kb. 17 000 forint, az MSI K9A2 Neo-F pedig kb. 16 000 forint. Mint látható, a nagykereskedelmi partnereink árlistái alapján képzett árak nagyon közel állnak egymáshoz, ráadásul mind a négy márka 3 év garanciát kínál. A Gigabyte jobb felszereltsége miatt végülis többet ad ugyanazért a pénzért, ezért ajánlott. Az MSI megbízhatósága miatt tetszett. Az Abit is tetszett volna, ha a tapasztalt problémái nem jelentkeztek volna, és ugyanez igaz az Asusra is, igazából nem is értjük, mire fel drágább egy ezressel a Gigabyte-nál. Reméljük a négy gyártó gőzerővel fejleszti az újabb, ugyanakkor stabilabb BIOS-verziókat.
![]() | ![]() |
| Gigabyte MA770-DS3 | MSI K9A2 Neo-F |
fLeSs
A tesztben szereplő alaplapokat az Expert Computer Kft., a Phenom BE 9600-at pedig az EndWare Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.