Platform - CPU, RAM, HDD, Wi-Fi

Meglehetősen érdekes a nálunk járt X50C hardverkörítése. Legjobban talán a színes szóval lehetne jellemezni, ugyanis processzora az Inteltől, chipkészlete a SiS-től, grafikus alrendszere pedig az NVIDIA-tól származik. Igen, ebben az olcsó gépen különálló GeForce dolgozik, bár csak az aktuális sorozat leggyengébb darabja, a 9300M GS. Modern játékokhoz ez a csöppnyi, 8 számolóegységes, 64 bites memóriavezérlőjű pixelgyáracska nem elegendő, de a régebbi darabok elmennek majd vele, és ami még fontosabb lehet, megbirkózik a HD kódolású videók lejátszásával.

Merthogy ebben a feladatban nem sok segítségre számíthat a soványka Celeron 220-tól. Ez az egymagos CPU 65 nm-es gyártási technológiával készül, 1,20 GHz-es órajelen fut, másodszintű gyorsítótára 512 kB, rendszerbusza pedig 533 MHz. Specifikációja alapján is sejthető, hogy alig gyorsabb egy régi Pentium M-nél, és még az 1,60 GHz-es Atom is megszorongathatja. Memóriakezelés szempontjából az olcsó SiS lapkakészlet sem kecsegtet túl sok jóval, de ha a netbookokba elég az Atom és az ósdi 945MGS, akkor itt sem lesz olyan vészes a helyzet. Különösen azért nem, mert van még az X50C-ben 2 GB memória és 160 GB-os merevlemez. Optikai meghajtóját az LG szállította, és már az eggyel korábbi modelljük is biztonsággal és jó minőségben írta a jobbfajta DVD-ket. Az Atheros Wi-Fi modul csak g-s sebességű. Summázva tehát a fentiekért – operációs rendszer nélkül – 123 000 forintot kell fizetni, ami egy jobban felszerelt netbook ára.

Mivel vékonyka a processzor, fölöslegesnek tartottuk egy mobil Core 2-vel agyonverni. Sokkal érdekesebb, hogyan áll helyt az Atommal szemben, mely lényegében a gyilkosa lehet, hiszen olcsóbb, modernebb, ráadásul nagyszerűen cseng a neve, mindenki őt akarja. Az összehasonlításhoz az Eee PC 1000H eredményeit használtuk.

Bizony, voltak olyan esetek, amikor az Atom nem csak szorongatta, hanem alaposan le is hagyta a kétszázhúszast. Azért látszott, hogy a Pentium M-ből származtatható architektúra nagyon rendben van, elsősorban FPU teljesítményben ver oda a modern csöppségnek. Rankesz fórumozónktól származik az infó, hogy az alaplapra forrasztott 220-as rendszerbuszának órajelét a BIOS-ban 533 MHz-ről 667 MHz-re lehet húzni. Ezzel nyerünk vagy 300 MHz-et. Jó kérdés, hogy az Intel miért nem inkább a Celeront vitte 45 nanométerre. Talán azért nem, mert az Atom Hyper-Threadingje több alkalmazást egyszerre futtatva érezhetően erősebb, mint az egymagos, egyszálas Celeron.

Annak ellenére, hogy a SiS északi hídhoz DDR2-667 sebességgel kapcsolódott az egyetlen memóriamodul, olvasásban, írásban és késleltetésben is alaposan lemaradt a DDR2-533 sebességen dolgozó, régebbi inteles mögött.

Merevlemez-kezelésben elsősorban a lassú, 80 GB-os Seagate winchesternek tudható be az inteles rendszer gyengélkedése. Ezt jelzi a nagyon magas elérési idő is. Azért löketszerű csúcsban sikerült megelőznie a szolidan teljesítő SiS-t.

Megvizsgáltuk az Asus X50C Atheros Wi-Fi egységének teljesítményét is. A teszteléshez Ralink chipkészletes Edimax BR-6504n Draft N szabványos routert, hozzá való Edimax PC Card adaptert és egy IBM Think Pad X40 notebookot használtunk. Az alábbi ábra szemlélteti tesztkörnyezetünket, egy kétszintes családi házatt. Miénk mellett még egy Wi-Fi hálózat működött a környéken. Ki kell emelni, hogy mérési eredményeink csak információs jellegűek, más környezetben ugyanezek az eszközök teljesen másképp viselkedhetnek.

A routert az emeleten a 0-s pontba helyeztük, majd a házon belül az 1-3 pontokban mértünk. Ezután kimentünk a 4-es ponthoz, majd az utolsó két mérést egy szinttel lejjebbről, a kertből végeztük. A „Wi-Fi - LAN” teszteknél az egyik gép vezeték nélkül, a másik vezetékkel csatlakozott az Edimax routerhez, míg a „Wi-Fi - Wi-Fi” esetben minden kapcsolat az útválasztóhoz drót nélküli volt.

Ahogyan számítani lehetett rá, a g-s Wi-Fi adapter valamivel túllépte a 2 MB/s-os átviteli tempót, amikor a vezetékes hálózat felé forgalmazott. Örvendetes, hogy tempója a két falon keresztül (4-es pont) sem csökkent. A sok födémmel és fallal árnyékolt 5-ös pontban elveszítette a jelet, de a valamivel távolabbi, jobb rálátású 6-osban ismét megtalálta. Teljesen vezeték nélküli összeköttetéssel 2 MB/s alatt maradt az átviteli sebesség, melynek nagy része még a 4-es pontban is rendelkezésre állt, de ennél távolabb már nem találtuk az utat a routerhez.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!