A valódi VGA-s középkategória

  • (f)
  • (p)
Elemzés – Írta: rudi | 2007-12-17 11:01

Karácsony előtt megnéztük, mit tudnak a 25–30 ezer forintos grafikus kártyák.

GeForce-ok

Rövidesen itt a karácsony, mindenki összekuporgatta a kis pénzét grafikus kártyára, bemutatkozott a GeForce 8800 GT és a Radeon HD 3800-asok, mégis a többség bosszús, és főleg nem költekezik. Papíron hiába nagyszerű az új jövevények ár/érték mutatója, ha egyszer alig kapni őket, ahol meg kapni, ott lényegesen drágábbak, mint amire számítottunk. Nyilván túl kicsi a kínálat és nagy a kereslet, ezért lehet egy kis extra profitot vinni az üzletbe.

Mondhatni, szerencsés helyzetben van, aki csak 25–30 000 forintot tud videokártyára szánni. Bőséggel válogathat a különböző GeForce-ok és Radeonok között. Ma négy konkrét modellt nézünk meg közelebbről, két 8600-as GeForce-ot, egy HD 2600-as és egy X1950-es Radeont.

Vetélytársához képest néhány hónapos előnnyel érkezett a GeForce 8 középkategóriás vonulata, tetején a szemérmetlenül drága, vagy inkább árához és a felsőkategóriás modellekhez képest túlzottan lassú 8600 GTS-sel. Az első pillanatoktól fogva jobb választásnak látszott az alig lassabb, de olcsóbb és fizikailag is kisebb GeForce 8600 GT. Már a kezdetekkor rengeteg gyárilag túlhajtott modell jelentkezett, szerencsére elég sokra módosított hűtés is került a gyér gyári megoldás helyére. Ilyen volt például az MSI GeForce 8600 GT OC, melynek egyik variánsa landolt tesztlaborunkban. Dobozában, a kártya mellett nem sok érdekességet találtunk, csak néhány videós vezetéket, átalakítót, telepítőlemezt és használati útmutatót.

A gyártóra jellemző piros nyomtatott áramkör nem teljesen az NVIDIA referenciája szerint készült. Fő érdekessége, hogy hiányzik róla a PCI Express tápcsatlakozó, tehát legfeljebb 75 wattot tud majd felvenni az alaplap felől. Egészen nagy a kártyára erősített hűtő. Méretes lapátkereke sokkal hatékonyabban és nem utolsósorban halkabban teszi a dolgát, mint a gyári megoldás.

Mai tesztünkbe 256 MB GDDR3 memóriás megoldásokat válogattunk. Szerintünk ez az a memóriamennyiség, ami bőven elegendő az árkategóriában fellelhető GPU-khoz. Az NVIDIA G84-e és az AMD RV630-a nem elég erőteljes azokhoz a magas felbontásokhoz, ahol már szükség lenne 512 MB memóriára. A mennyiségnél sokkal fontosabb a sebesség. Az MSI túlhajtott 8600 GT-jén 1,4 ns-os Samsungmodulok vannak, melyek elvi csúcssebessége 715 MHz (effektíve 1430 MHz). Gyári órajelük ezzel szemben nem kevesebb mint 800 MHz! Érdekesen alakultak a GPU ütemei is. A 8600 GT-k referencia-órajele 540/1190 MHz (a számolóegységek magasabb frekvencián dolgoznak), ezzel szemben az MSI 580/1508 MHz-et állított be, tehát teljesen más a fő és a számolóegységek üteme közötti viszony.

Mai második GeForce-unk a Galaxy színeit viseli. Jellemző a gyártóra, hogy az OC, Turbo és egyéb jelzők helyett inkább a gyári végződéseket szereti módosítani. Saját GeForce 8600 GT OC-jét ezért nemes egyszerűséggel GeForce 8600 GE-nek nevezte el, amivel talán megkeveri majd kicsit a vásárlókat. Dobozában csak a szokásos minimumot találtuk: pár kábelt, telepítőlemezt, papíranyagot.

Ez a kártya már közelebb van a referenciához, a hátsó hattűs tápcsatlakozó sem hiányzik róla. Egyik DVI csatlakozóját viszont analógra cserélték, talán ezért sem volt DVI/D-Sub átalakító a csomagban. Szerencsére a referenciahűtőt itt is méretes, egyedi megoldás váltotta fel. A Galaxy verziója hasonlít az MSI-ére, de ventilátora még egy fokkal nagyobb, és sajnos jóval hangosabb is.

Memóriamodulok területén jobban áll a Galaxy. A 8600 GE-n telivér, 1 ns-os Samsung chipek sorjáznak, melyek referencia-órajele 1000 MHz (effektíve 2000 MHz), és ennyin is hajtja őket a gyártó. Alaposan, egészen 600 MHz-re emelték a GPU alapórajelét, amihez viszont a szokásos 2,2-es szorzó, így 1320 MHz-es streamprocesszor-frekvencia tartozik. Az MSI 8600 GT OC 2,6-os szorzóval 580 MHz-es alapból 1508 MHz-t hoz ki, tehát nagyobb a számolási teljesítménye, de memóriában rövidebb, mint a Galaxy 8600 GE.

Radeonok

Radeon-oldalon egy referencia-órajeles terméket, a Sapphire nagyon elterjedt HD 2600 XT GDDR3 memóriás változatát vettük elő. Ugyanis itt sokkal kevesebb a gyárilag tuningolt megoldás, ami nem feltétlenül rossz dolog, hiszen a túlhajtást házilag is megoldhatjuk, és akkor nem kell érte extra pénzt fizetni. A kicsike, tetszetős dobozban szintén a minimálfelszerelés volt, ami a HD-s Radeonok esetében egy DVI/HDMI átalakítóval többet jelent a GeForce-okénál. Igen, multimédiás téren egy lépéssel előbbre jár az AMD, mert a hangot átkötős bűvésztrükk nélkül is a HDMI csatlakozós televízió felé tudják küldeni.

A GDDR3 memóriás Radeon HD 2600 XT sem egy nagy kártya, lényegesen rövidebb, mint a GDDR4 memóriás társa, nagyjából ugyanarra a nyomtatott áramkörre épül, mint a szintén GDDR3 memóriás HD 2600 Pro, melytől így csak órajelben különbözik. Külső tápcsatlakozó egyik kártyán sincs. A Sapphire termékén nagy kiterjedésű, a memóriamodulokat is beborító hűtő van pici lapátkerékkel, amely várakozásunk ellenére szinte hangtalanul dolgozott.


Sapphire Radeon HD 2600 XT GDDR3


MSI Radeon HD 2600 Pro GDDR3


Referencia Radeon HD 2600 XT GDDR4

Ahogyan a GPU 800 MHz-ét, úgy a GDDR3 memória 700 MHz-es (effektíve 1400 MHz-es) referencia-órajelét is megtartotta a Sapphire. Ehhez 1,4 ns-os Qimonda chipeket használtak fel, melyek így közel névleges sebességükön (714 MHz) futnak.

Némileg kilóg mai mezőnyünkből a Radeon X1950 GT. Elsősorban azzal, hogy nem támogatja a DirectX 10-et. Másodsorban azzal, hogy valójában egy korábbi majdnem-csúcsmodell, a Radeon X1950 Pro lassításával keletkezett. Azért hozták létre, hogy a HD 2600 XT érkezéséig lépést tartson a GeForce 8600-asokkal, és hogy legyen hová tenni azokat az RV570-es GPU-kat, melyek nem ütötték meg az X1950 Pro szintjét. Mára a kártya majdnem eltűnt a piacról, de azért megnézzük, mit tud, mert ahol még kapható, ott beleesik a 25–30 000 forintos tartományba. A Sapphire egy speciális, Ghost Recon 2 játékkal felturbózott csomagját próbáltuk ki.

A Radeon X1950 Próban bemutatkozott RV570-es GPU az X1950 GT-ken csupán 500 MHz-en jár, de nyáron láthattuk, hogy 80 MHz-cel gyorsabb társa alaposan eltángálta a mai mezőnyt. Igaz, akkor még jóval kevesebb nagy számításigényű játék volt a piacon. Altuális konkurenseihez képest 595 MHz-es (effektíve 1190 MHz) memóriasebessége sem valami sok, bár ez több mint 700 MHz-re is képes Samsung modulokból jön. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az X1950-nek izmos, 256 bites memóriabusza van, melynek sávszélessége alacsonyabb órajelen is nagyobb, mint a gyors, de csak 128 biteseké.

Tesztkonfiguráció és fogyasztás

Nyári Radeon HD 2600 és GeForce 8600 tesztünk óta sokat változott a játékok világa. Szépen lassan beköszöntött a DirectX 10-es korszak, és sokat csiszolódtak a meghajtószoftverek. Mivel DirectX 10 csak Vista alatt van, ezért operációs rendszert is váltani kellett. Eleinte úgy látszott, hogy az AMD oldja meg jobban az átmenetet, de jelenleg az NVIDIA vistás meghajtói tűnnek csiszoltabbnak. Nem biztos, hogy XP alatt ugyanilyen a GeForce-ok és Radeonok erőviszonya, az viszont garantált, hogy DirectX 10 nincs XP alatt, így mi is továbbléptünk. Tesztkonfigurációnk hardverileg nem módosult az elmúlt hónapok alatt, de teljesen felfrissült a játékarzenál.


Videokártya / driverGalaxy GeForce 8600 GE 256 MB (600/1320/1000) / Forceware 169.12
MSI GeForce 8600 GTT2D256E-OC/D3 (580/1508/800) / Forceware 169.12
Sapphire Radeon HD 2600 XT GDDR3 256 MB (800/700 MHz) / Catalyst 7.11
Sapphire Radeon X1950 GT 256 MB (500/595 MHz) / Catalyst 7.11
ProcesszorCore 2 Duo E6700 2,66 GHz (4 MB L2 cache)
AlaplapAsus P5W64-WS Professional – 975X chipset
MemóriaCorsair TwinX 2x1024-6400 C4 – 2 x 1024 MB
órajel: DDR2-800 (400 MHz); időzítések: 4-4-4-12
MerevlemezMaxtor DiamondMax 10 250 GB (PATA, 7200 rpm, 16 MB cache)
DVD-meghajtóPioneer DVR-111
TápegységCooler Master 550 Watt
Op. rendszerWindows Vista Ultimate 32 bit

Játékok

  • Splash Damage/ID Software / Activision – Enemy Territory: Quake Wars
  • Irrational Games / 2K Games – Bioshock
  • Crytek / EA Games – Crysis
  • Epic Games / Midway – Unreal Tournament 3
  • Valve / EA Games – HL2: Episode 2
  • Massive Entertainment / Vivendi – World in Conflict
  • Epic Games / Microsoft – Gears of War
  • EA Games / EA Games – Need for Speed: Pro Street

A meghajtóprogramokban a képminőségi beállításokat az NVIDIA kártyák esetében „legjobb minőség”-re, az ATI kártyák esetében pedig a legszebbre kapcsoltuk, a (szögfüggetlen) anizotropikus szűrés (16x-os) végig be volt kapcsolva, az élsimítást pedig kikapcsoltuk. Az utóbbi húzás elsősorban a Radeon HD-nek kedvez, amely shaderes számolással valósítja meg az AA-t, így sok esetben jelentős hátrányban kerül a GeForce-okkal szemben. A „Catalyst AI”-t alapállapotban hagytuk. A játékokat általában maximális részletesség mellett teszteltük, ahol nem, ott ezt külön jelezni fogjuk a grafikonon.

Az Enemy Territory: Quake Wars, HL2: Episode 2, Crysis játékokban felvett demókat/replayeket használtunk a kártyák teljesítményének leméréséhez. További játékokban (Bioshock, Gears of War, NFS: PS) egy begyakorolt útvonalat jártunk be háromszor egymás után, miközben FRAPS-szel mértük az fps-eket. A három lefutott kör után az átlagot jegyeztük fel. A World in Conflictban a játékba beépített teljesítménytesztet futtattuk le, az UT3 esetében pedig a Shangri-la fly-by demót használtuk a mérésekhez.

Először a fogyasztást néztük meg. Most üresjáratban és terhelve is magasabb értékeket kaptunk, mint nyáron, mert a processzornál nem kapcsoltuk be a C1E-t, terheléshez pedig a World in Conflictot használtunk, ami a Preyjel ellentében mind a két processzormagot meghajtja. A lényeg, hogy a mai mérések is pontosan megadják az egyes kártyák aktuális fogyasztásviszonyát. A grafikonokon a teljes rendszert hajtó táp fogyasztása látható, amihez hozzájárul az áramforrás 80% körüli hatásfoka is.

Üresjáratban a 65 nm-es csíkszélességgel készülő RV630-as GPU az élre repítette a Sapphire HD 2600 XT-jét, bár előnye nem volt olyan jelentős a 80 nm-es konkurensekkel szemben.

Teljes terhelés alatt már csak az MSI 8600 GT OC tudta tartani vele a lépést. A 160–180 watt körüli fogyasztási adatok nem vészesek, hiszen ennek 20%-a a tápegység számlájára írható, tehát a Core 2 Duo E6700, a VGA és a többi komponens együttvéve 130–150 wattot emésztett fel. Gondoljunk csak bele, hogy egy csúcskategóriás VGA vagy erősen tuningolt négymagos processzor önmagában is ekkora étvágyú.

Tesztek – I.

Mivel konkrét termékekről van szó, mai versenyzőinket saját órajeleiken próbáltuk ki, tehát a Radeon HD 2600 XT-t 800/700 MHz-en, az X1950 GT-t 500/595 MHz-en, az MSI GeForce 8600 GT OC-t 580/1508/800 MHz-en, a Galaxy GeForce 8600 GE-t pedig 600/1320/1000 MHz-en (az értékek fel vannak tüntetve az előző oldali táblázatban is). Legelőször viszont azt néztük meg, mekkora tuningtartalék van az egyes kártyákban. A HD 2600 XT-nél 860/850 MHz-ig jutottunk, ami 7,5/21 százalékos többletet jelent. Valószínűleg az alapból is magas órajelű GPU csekély tuningpotenciálja miatt nincs olyan sok gyárilag túlhajtott Radeon, mint GeForce. Az X1950 GT-nél nagyjából az X1950 Pro szintjére, 595/750 MHz-ig sikerült elmenni, ez 19/26%-ost többletet jelent. Az alapból is húzott Galaxy GeForce 8600 GE egészen 800/1800/1200 MHz-ig bírta, ami gyári órajeléhez képest fergeteges 33/36/20 százalékos többletet jelent, sőt a 8600 GT NVIDIA által megadott referenciához mérve 48/51/71 százalékot! Az MSI 8600 GT OC-vel 750/1750/900 MHz-ig meneteltünk, ez 29/16/12,5%-os többletet jelent alapórajeléhez képest, tehát a tuningos versenyt kiütéssel nyerte a Galaxy. Hozzá kell még tenni, hogy a magasabb órajelekből adódó játékos gyorsulás többnyire megközelítette a GPU extra sebességének a szintjét. A Galaxy GeForce 8600 GE tehát közel másfélszer olyan gyors volt, mint egy mezei 8600 GT, a Sapphire Radeon HD 2600 XT-t meg alig sikerült a referencia fölé kényszeríteni.

Észben tartva, hogy a Galaxy akár 30, az MSI és az X1950-es Sapphire durván 15, a HD 2600 XT pedig 6–7 százalékkal gyorsabb is lehetne, térjünk vissza a kártyák eredeti órajeleihez és a játéktesztekhez. A megatextúrás OpenGL-es Quake-es háborúzás jobban ment a GeForce-oknak. Kisebb felbontásban a nagyobb memóriasebességű Galaxy volt előbbre egy picivel, de nagyobb felbontásnál az MSI lelépte. Szoros csatát vívtak a Radeonok, de le voltak maradva az NVIDIA párosától. A lényeg, hogy mind a négy kártya játszható sebességet produkált még 1280x1024-es felbontásban is.

Half-Life 2-ben bevetettük az 1600x1200-at, amivel még mindig játszható fps értékeket kaptunk. DirectX 10-es képességek, általános shaderes felépítés ide vagy oda, ebben a játékban a régebbi X1950 GT lett a nyerő, igaz, a GeForce-ok sem maradtak le túlzottan, és a HD 2600 XT hátránya is csak 20% körüli volt. A felbontás növelésével viszont egyre nagyobb lett, így arra következtetünk, hogy a textúrázó része fogyott ki a lendületből.

DirectX 10-et is tudna a Gears of War, de a játszhatóság szintje alá csökkenő sebesség miatt, és az X1950 GT kedvéért maradtunk az eggyel régebbi DirectX verziónál. Ismét a GeForce-ok végeztek az élen, szinte egyforma teljesítménnyel. A Radeonok közül a HD 2600 XT volt a jobb.

Hasonló helyzet alakult ki az autós játékban is. A két GeForce – nagyobb felbontásban az MSI vezetésével – haladt fej-fej mellett az élen, a Radeonok meg egy picivel lemaradtak. Tudjuk viszont, hogy az NVIDIA diplomatikusan mondva hibás optimalizálást használ, kevésbé diplomatikusan mondva lecsalja az árnyékot ebben a játékban, így a GeForce-ok eredményéből le kell vonni 10%-ot, amivel elolvad az előnyük.

Tesztek – II.

DirectX 9-et használtunk a World in Conflictben is. Ekkor szinte az összes kártya egyformán ment.

A BioShocknál DiretX 10-re váltottunk, nyilván a DX9-es X1950 GT maradt egy lépcsővel lejjebb. Minden bizonnyal éppen ennek köszönhető, hogy mindkét felbontásban elcsípte a második helyet. 1024x768 pixelen az MSI váratlanul és indokolatlanul gyorsabb volt a Galaxynál. Sokkal nagyobb különbséget mértünk köztük, mint amekkorára a 14%-kal gyorsabb stream processzoroktól számítottunk. Furcsa, hogy a nagyobb felbontásban már csak 10% volt köztük a differencia.

Az Unreal Tournament legújabb részében ismét a GeForce-ok jeleskedtek, igaz, a Radeonok is játszható sebességgel futtatták még 1600x1200-as felbontásban is.

Hogy ezekkel a 25–30 000 forintos kártyákkal élvezhető sebességgel fusson a Crysis, egészen 800x600-as felbontásra, és közepes képminőségre kellett visszamennünk – nevetséges, de nem a grafikus kártyára, hanem a fejlesztőkre nézve. Mindenesetre ez volt az első játék, ahol érvényesülni látszott a Galaxy gyorsabb memóriája.

Értékelés

Több dologra is fény derült mai tesztünkben. Az első és legfontosabb, hogy a 25–30 000 forintos grafikus kártyákkal is lehet 1024x768-as vagy akár 1280x1024-es felbontásban, maximális grafikai szinten játszani a legfrissebb játékokkal (kivétel a Crysis), igaz, az esetek többségében kénytelenek leszünk kikapcsolni az élsimítást. Úgy tűnik, tuning szempontjából a GeForce 8600 jobb, mint a Radeon HD 2600 XT, de ezen nincs mit csodálkozni, hiszen a Radeonnak sokkal magasabb az alapórajele. Jóval egyszerűbb 540 MHz-re rápakolni 200-at, mint 800-ra.

A két különböző GeForce teljesítményviszonyából arra következtetünk, hogy élsimítás nélkül az esetek többségében a gyorsabb GPU többet használ, mint a gyorsabb memória, mert az MSI GeForce 8600 GT OC többnyire a 200 MHz-cel gyorsabb memóriás Galaxy GeForce 8600 GE előtt végzett.

Minden játékban 100%-nak véve a Radeon HD 2600 XT teljesítményét, összesítettük mai tesztünk eredményeit. A Sapphire Radeon HD 2600 XT 256 MB GDDR3 memóriával jelenleg 24–25 000 forint magasságában kapható. Mivel az MSI 8600 GT OC csak 25 000 forintba kerül, így jobb választás a Radeonnál. Hűtése sem hangos, így ajánlott minősítést érdemel, de még halkabb hűtése, kis fogyasztása és okosabb HDMI megoldása miatt a Sapphire Radeon HD 2600 XT GDDR3 memóriás változata is tetszett.

Az MSI mögött végzett, de jó 5000 forinttal drágább nála a Galaxy GeForce 8600 GE, ráadásul hűtője hangosabb és egyik VGA kimenete analóg, átalakító meg nem jár hozzá. A gyorsabb memória sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az extra tuningpotenciál sem segített a Galaxyn, mert csak kevesebb mint 10%-kal tudta megelőzni az MSI-t, ára pedig 20%-kal magasabb. A 8600 GE alapórajelen ár/értékben gyengébb a Sapphire HD 2600 XT-nél, tuninggal viszont már befogja, sőt le is előzi, amiért nekünk tetszett.

Pár hónapja van a piacon, de máris kifutó modell a Radeon X1950 GT. Ha még lehet kapni, akkor 27 000 forint magasságában mérik – a Ghost Recon-os verzió drágább, kb. 30 000 forintot kóstál –, ezen az áron pedig a Sapphire HD 2600 XT-je jobb, fejlettebb, kisebb, szerényebb fogyasztású és halkabb, bár picivel lassabb vétel.


MSI GeForce 8600 GT T2D256E-OC/D3Sapphire Radeon HD 2600 XT GDDR3 256 MB
Galaxy GeForce 8600 GE 256 MB

fLeSs és rudi

Az MSI GeForce 8600 GT OC-t az MSI, a Galaxy GeForce 8600 GE-t és a Sapphire videokártyákat az Expert Computer Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.