Platform - CPU, RAM, HDD, Wi-Fi

Azt már tudjuk, hogy AMD platform – második generációs ultravékony – rejtőzik az Acer Ferrari One 200-ban, de mégis milyen processzor hajtja? Kétmagos; eddig tartottak a jó hírek. Ugyanis a lapka a mára elavult K8-as architektúrára épül, és 65 nm-es gyártási technológiával készül. Emiatt valahol 15-18 watt között fogyaszt, szóval nemcsak az Atom, hanem az Intel CULV platformhoz tartozó processzorai mögött is alaposan lemarad. Az Athlon X2 L310-nek nevezett CPU magjai 1,20 GHz-es órajelen járnak, másodszintű gyorsítótára 1 MB.

Sokkal jobb a helyzet chipkészlet terén. Az AMD M780G északi híd az asztali vonalon is nagyon sikeres 780G mobil változata. Benne Radeon HD 3200 grafikus mag dolgozik 40 számolóegységgel, DirectX 10 támogatással és komoly HD videolejátszó képességekkel. Nagyjából azt is mondhatnánk, hogy az AMD alapból olyan jó chipkészletet ad a platformjába, amilyen az Intel vonalon legjobb és erősen háttérbe szorított NVIDIA Ion.

A vörösfedeles többi hardvereleme már átlagosabb. Memóriája 3 GB, merevlemeze 250 GB-os, Wi-Fi adaptere n-es, van Bluetooth modulja, webkamerája és közepes, 48 Wh-s hatcellás akkumulátora. A Windows 7-tel egy napon jelentették be, így nem csoda, hogy a Microsoft új operációs rendszere került rá. Sajnos az Acernél hagyomány, hogy az alapárban csak egy év garancia van. Így a Ferrari One 200 150 000 forintba kerül, ami elsőre eléggé mellbevágó összegnek tűnik egy ilyen készülékért, hiszen majdnem két mezei netbook is belefér ebbe az összegbe. Második nekifutásra sem olyan jó ez az ár, hiszen a hasonló fizikai paraméterekkel bíró, Intel CULV kétmagossal szerelt Acer Aspire 1810T is ennyiért kapható.

A nagy kérdés, hogyan viszonyul ennek a gépnek a teljesítménye a Centrino Atom és Intel CULV platformokhoz? Ha megfelelő mértékben gyorsabb náluk, akkor talán a magasnak tűnő ára is megbocsátható. Nemrég járt nálunk viszonylag magas órajelű egymagos processzorú AMD-s gép, az Asus F83T, szóval az Intel kétmagos Atom, illetve CULV platformja mellett ezzel a masinával is összevetjük a kis kétmagos Athlont.

Bizony az AMD sem kényezteti el óriási teljesítménnyel a fokozottan mobil számítógépre vágyókat. A csupán 1,20 GHz-en járó Athlon X2 L310 egyetlen processzortesztben sem hozta a Core 2 Duo teljesítményét, és lemaradása rendszerint nagyobb mértékű volt órajelbeli hátrányánál. Persze ez nem meglepő, ugyanilyen helyzetet láttunk annak idején, amikor a Core 2 Duo színre lépett asztali vonalon, és lekörözte az addig uralkodó AMD K8 architektúrás vetélytársait. Múltkor az egymagos Athlon Neónak is több mint 20%-os órajelbeli előny kellett ahhoz, hogy befogja a Pentium SU2700-at.

Két maggal azért az L310-nek szinte minden esetben sikerült leelőznie az egymagos márkatársát. Hétköznapi használatban érzetre a táblázatban látottnál talán még nagyobb volt a teljesítménykülönbség a két versenyző között. A kétmagos processzorral szerelt rendszer alacsonyabb órajele ellenére is fürgébben reagált.

Bár nem közvetlen vetélytársak, az Athlon X2 L310 szépen megküzdött a szálakban erős, kétmagos Atommal. Egyszer az egyik, másszor a másik bizonyult jobbnak, és mindennapos használat közben is közel volt egymáshoz a két vas. Lám, az Intel joggal félti a kétmagos Atomtól a CULV platform alját!

Memóriakezelésben az Intel CULV platformja bizonyult a legjobbnak. Integrált memóriavezérlője ellenére az AMD platformja most nem remekelt. Jó volt viszont mindenben, ami multimédiával kapcsolatos. A legfrissebb Flash Playerrel érezhetően gyorsult a Flash-alapú weboldalak működése, valamint a H.264 és VC-1 kódolású anyagokat is jobban bírta konkurenseinél. Kisebb felbontáson, gyengébb grafikai beállításokkal a régebbi, pár éves játékok többsége is szépen futott a Ferrarin. Az Intel becsületét ezen a téren csak az NVIDIA Ion platformja, vagy az AMD kis diszkrét grafikus kártyái tudják megmenteni.

250 GB-os Toshiba AMD platformmal

Merevlemezes tesztjeinkben az AMD és az Intel ultravékony platformjánál nagyjából ugyanakkora teljesítményt mértünk. Lényegében a régi ICH7 déli híddal operáló Centrino Atom is tartotta velük a lépést. A nála mért magas elérési idő a felhasznált Seagate merevlemez sajátossága.

160 GB-os Seagate Centrino Atommal - 250 GB-os Toshiba Intel CULV-vel

Az AMD továbbra sem integrál vezeték nélküli hálózati adaptert platformjaiba, szabad kezet ad a gyártóknak a választáshoz. Az Acer az Atheros vezérlőjére szavazott a Ferrari One-nál, mi meg kipróbáltuk. Ehhez Ralink chipkészletes Edimax, BR-6504n Draft N szabványos routert, hozzá való Edimax PC Card adaptert és egy IBM ThinkPad X60 notebookot használtunk. Az alábbi ábra szemlélteti tesztkörnyezetünket, egy kétszintes családi házat. A miénk mellett még egy Wi-Fi hálózat működött a környéken. Ki kell emelni, hogy mérési eredményeink csak információs jellegűek, más környezetben ugyanezek az eszközök teljesen másképp viselkedhetnek.

A routert az emeleten a 0-s pontba helyeztük, majd a házon belül az 1-3 pontokban mértünk. Ezután kimentünk a 4-es ponthoz, majd az utolsó két mérést egy szinttel lejjebbről, a kertből végeztük. A „Wi-Fi - LAN” teszteknél az egyik gép vezeték nélkül, a másik vezetékkel csatlakozott az Edimax routerhez, míg a „Wi-Fi - Wi-Fi” esetben minden kapcsolat drót nélküli volt.

Sajnos a mért sebességek láttán bebizonyosodni látszik azon félelmünk, hogy az Acer az újabban divatba jött, „light n” vezérlőt használt. Ennek elvi csúcssebessége nem 300 Mbps, hanem csak a fele. A LAN felé elért 2,80 MB/s körüli csúcssebességre a jobb g-s rendszerek is képesek, és ugyanez mondható el a két Wi-Fi-s állomás között tapasztalt adatátvitelre is. Sajnos a hatótávolság sem volt valami fényes, pedig egy mobil eszköznél szerintünk nagyon fontos a jó Wi-Fi.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!