A harmadik ragadozó

Az új csúcsragadozó: WD Raptor 150 GB [+]

2003 elején a Western Digital előrukkolt egy belépőszintű szerverekbe és munkaállomásokba szánt, 10000 rpm fordulatszámú merevlemezzel, a Raptorral. A célközönség adott volt, mégis, az új merevlemez a tehetősebb és a speckóbb hardverek iránt fogékonyabb felhasználók körében is sikert aratott annak ellenére, hogy a magasabb fordulatszám nem hozott jelentős sebességtöbbletet a 7200 rpm-es lemezekkel szemben, ráadásul ára sem volt éppen barátságos. A WD még a 36 GB-os változat megjelenésének évében bemutatta a Raptor 74 GB-os verzióját, mely nem csak méretében különbözött elődjétől, hiszen a korábbi változattal ellentétben FDB motor hajtotta, emellett csökkentek a keresési idők, és az új meghajtó már támogatta a Tagged Command Queuingot (TCQ). Az új Raptor már tényleg az egyik leggyorsabb, ha nem a leggyorsabb SATA-csatolójú merevlemez lett. Mindez azonban nem volt elég a WD-nek, hiszen egy percig sem ült ölbe tett kézzel, hanem az elmúlt két évet finomítások, finomhangolások közepette töltötte el, így végül a boltokban mára a WD740GD harmadik verzióját lehet kapni (00FLC0), mely még gyorsabb, mint a két évvel ezelőtt megjelent változat.

Most viszont, 2006 elején a Wester Digital elérkezettnek látta az időt a harmadik generációs Raptor bemutatására, elkészítette a 150 GB-os változatot, mely WD1500ADFD (és WD1500AHFD) típusjelzéssel kerül forgalomba.

A meghajtó két oldala [+]

A Raptor 150 GB-os verziójának esetében több jelentős újítással számolhatunk a korábbi, 74 GB-os kivitelhez képest. A leglényegesebb ezek közül a tányér méretének megduplázása, aminek köszönhetően a 150 GB-os Raptor ugyanúgy két lemezből épül fel, ahogy a 74 GB-os változat is. A tányér méretének növelése nem csak nagyobb méretű meghajtók létrehozását segíti elő, de hozzájárul a tányéron található adatok gyorsabb eléréséhez, hiszen ugyanannyi adatot kisebb területen lehet tárolni. Csak ennek a változtatásnak köszönhetően a 150 GB-os Raptornak kisebb az írási keresési ideje (12 %-kal), és sávok közötti keresés (track-to-track seek) ideje is (33 %-kal).

A második jelentős újítás a cache méretének 16 MB-ra növelése, majd a harmadik az NCQ támogatásának megjelenése. A WD740GD támogatta a TCQ-t, de napjaink merevlemezvezérlői inkább az NCQ-ra lettek kihegyezve, ami az egyszerű felhasználók számára (mint már korábbi tesztjeinkből kiderült és ezúttal is kitérünk rá) a legtöbb esetben nem kecsegtet sebességtöbblettel, azonban a szerverspecifikus feladatok során (mikor is rengeteg kérés érkezik egyidejűleg a vezérlő felé) nagyon jól jöhet.

Az újítások sora ezzel zárul is. Érdekesség, hogy az új Raptor is csak a SATA I szabványt, vagyis a maximálisan 150 MB/s-os átvitelt támogatja, holott manapság már a legtöbb merevlemez SATA II támogatással kerül forgalomba. A döntést a WD azzal magyarázza, hogy az új Raptor és egyes merevlemezvezérlők SATA-300 támogatással megspékelve nem működnek tökéletesen együtt, így inkább a biztosabb és egyáltalán nem lassabb SATA-150 csatoló mellett tették le voksukat.

További érdekesség, hogy az új Raptor ezúttal két verzióban kerül forgalomba. A WD1500ADFD lesz a „fapados”, és a WD Raptor X névre keresztelt (WD1500AHFD) változat lehet a modderek kedvence. A WD1500AHFD egy olyan merevlemez, melynek az egyik oldala átlátszó, így látszik a háttértároló belseje, a felső tányér és a fej működés közben. A Raptor X ezen kívül semmiben nem tér el a sima verziótól, kivéve persze az árát, mely külföldön 50 dollár (kb. 10 000 forint) különbözetet jelent. Ez az összeg persze egyáltalán nem vágja földhöz azt, aki a sima verzióért képes kifizetni kb. 85 000 forintot.

A WD az új Raptorra (WD1500ADFD) 5 év garanciát és 1,2 millió órás MTBF-et (24/7), viszont az átlátszó oldalú Raptor X-re csak 600 ezer órás MTBF-et vállal (MTBF = Mean Time Between Failures, hibák közötti időtartam). Emellett a Caviar RE-khez hasonlóan ismeri a TLER (Time Limited Error Recovery) funkciót, amely javítja a merevlemez és a RAID-vezérlők közötti kompatibilitást, illetve megakadályozza, hogy a merevlemez hibajavítással töltött idejét esetleg végleges meghibásodásnak értékelve a RAID-vezérlő kidobja a tárolóegységet a RAID kötetből.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!