Titkosítási eljárások

Védd magad!

Az SPDC (Self-Protecting Digital Content) bevezeti a lemezeken rögzített aktív másolásvédelmi kódot, amely a lejátszókban fut le egy VM (Virtual Machine) fordítóban, amely számítógépes analógiával élve leginkább a Java VM-hez hasonlítható (előnye, hogy gyakorlatilag platformfüggetlen, hiszen nem kell natív kódot írni minden egyes - hardveresen különböző - rendszerhez). Az SPDC-vel még tovább bővíthető az AACS, hiszen a titkosítási kulcsok kinyeréséhez tartalmazhat további bővítéséket az egyre újabb kiadványokon. A lemezről futtatott kód egyedileg megváltoztatható az újabb védelmi modullal bővített kiadvány lejátszásának biztosítására, míg a kalózkodásra használt, feketelistás készülékek már ezen a szinten is kiszűrhetők. A fejlesztési irányvonaltól függően (ezek nagy része még nem tisztázott és/vagy nem nyilvános) az SPDC maradandó változtatásokat is végre hajthat lejátszón, akár olyan szinten is, hogy az a továbbiakban alkalmatlan legyen a kalózkiadványok lejátszására. Persze nagy kérdés, hogy akkor mi lesz a lejátszóval: az újonnan kiadott hivatalos lemezek lejátszásából kizárják, de már a kalózkiadványok sem mennek rajta - lehet kidobni és újat venni? A fejlesztők ugyan azt ígérik, hogy a készülékek feketelistázásakor ki tudják zárni a kulcshamisítást (tehát hogy ne ártatlan felhasználó készülékét zárják ki), de érdekes mellékízt adhat egy eleinte több százezer forintos készülék megvásárlásához az, hogy egyetlen film - vélt vagy valós - lemásolását követően (ha a lemásolt film a készülékünkre utaló vízjellel a kiadó kezébe jut) a drága hardver használhatatlan lesz a későbbiekben vásárolt (nem filléres) filmekhez.

SPDC (Self-Protecting Digital Content): Önvédelmi képességekkel ellátott digitális tartalom. A jövő multimédiás lemezei az egyedi azonosító jeleken és a dekódoláshoz feltétlenül szükséges kulcsokon kívül futtatható kódot is tartalmazhatnak, amely a lejátszók egységesített VM (Virtual Machine) fordítóján futva újabb modulokkal, képességekkel bővítheti a másolásvédelmi rendszer repertoárját. A plusz képességekkel utólag kiszűrhetők az illegális másolásra felhasznált készülékek, illetve a lemezen található kulcsok és azonosító jelek egy további, magasabb szintű titkosítási eljárással is bővíthetők, így az ilyen lemezek kalózcélú dekódolása még azon illegális eszközökkel sem megy majd, amelyeknél sikeresen alkalmaztak már egy-egy korábban megfejtett kulcsot.

AACS (Advanced Access Content System): Az AACS rendszert szokás a DVD-Video lemezeken található CSS (Content Scrambling System) analógiájaként szimpla kriptográfiai megoldásként emlegetni, pedig nem az - hanem annál jóval több. Az AACS technológia nem csupán a lemezek titkosítási elve, hanem a lemezek eredetiségének ellenőrzését interaktív, programozható módon lehetővé tevő komplex rendszer, amely komoly skálázható jogosultságokat szabhat meg az egyes kiadványok felhasználásához. Mivel az AACS programozhatósága bonyolult, az így védett kiadványok feltörése, kijátszása nem merülhet ki az adott lemezhez tartozó kulcs felfedésével.

ROM Mark: Ahogy a gyárilag készült DVD lemezek, úgy a Blu-Ray korongok is tartalmazhatnak olyan egyedi azonosítót, amely házilagos írással nem reprodukálható. A ROM Mark annyiban mutat túl a már megismert megoldásnál, hogy a Blu-Ray gyártásához szükséges licence nagyon részletesen szabályozza a ROM Mark felhasználását, tehát nem hivatalos Blu-Ray-gyártó nem (könnyen) tud ilyet tenni a lemezére. Ezzel a kiadott korongok ipari szintű, egy az egyben történő gyári sokszorosítása elkerülhető, ugyanis a ROM Mark jelenléte többször is ellenőrizhető a másolásvédelmi eljárás különböző pontjain.

Képtelen kijelzők

Szubjektív

Véleményem szerint erős lesz a HD lemezeken található védelem - talán túlságosan is. Ha a kiadók valóban akkora vehemenciával kutatják majd a hivatalos kiadványokról készült másolatok készítésére használt gépeket, és tényleg nekiállnak letiltani a gyanús lejátszókat, akkor ez a fegyver a visszájára is elsülhet. A kalózkodásra berendezkedett árnyékiparág nem a lebuktatható eredeti kiadványokat fogja használni a kalózmásolatok alapjául, hanem eleve létrejön majd a nagyfelbontású masterek készítésére berendezkedő árnyékkiadói réteg, akik - ahogyan most képesek az eredeti celluoid forrásból digitalizálni a filmeket a bootleg DVD-Video lemezek kiadásához - saját maguk fogják előállítani a HD-tartalmat. Ha a világon minden mozi digitális lenne, akkor a forrásanyagok alapjában történő vízjelezésével ez elkerülhető lenne, de erre még tízéves távlatban sincs esély világszinten. Addig meg lehet próbálkozni egy kíméletlen másolásvédelmi rendszer bevezetésével, de kérdés, hogy mi lesz a felhasználók reakciója?

Mit sem érne egy ilyen bonyolult védelmi rendszer, ha a dekódolt High Definiton képanyag lelopható volna egy digitális kábel segítségével, éppen ezért a jövőben hivatalosan kiadott filmeket - még személyi számítógépen történő lejátszáskor is - csak olyan kijelzővel jeleníthetjük meg, amely HDCP/HDMI-kompatibilis. Ellenkező esetben maradhatunk a normál SDTV felbontású analóg kimenetnél, amely nyilvánvalóan szebb képet ad majd a mostani DVD-Video kiadványokhoz képest, de mindenképp le kell mondanunk a HD-formátum legfontosabb minőségi jellemzőjéről: a nagy és részletes felbontásról. Persze az analóg kimenet lelopása sem lesz egyszerű: a digitális vízjelezés egy része állítólag bekerül az analóg kimenetbe is, és még többszöri digitális vagy analóg újrafeldolgozás után sem tüntethető el belőle a lejátszó sorszámára utaló pontos kód, tehát ha analóg módon kalózkodunk a HD-lejátszónkkal, akkor is meglesz rá az esély, hogy később feketelistára tegyék a készülékünket. Nyilván számos helyen sebezhető és támadható lesz az új rendszer, de nem véletlen, hogy a kiadók ennyit ültek (és még ülnek is) a HD-s filmkiadásra alkalmas formátum kijelölésén. Ebből a szempontból a Blu-Ray áll előnyösebb helyzetben, ugyanis a cikkben felsorolt technológiák mindegyikét alkalmazni kívánja a Blu-Ray Video lemezeken, míg a HD DVD egyelőre "csak" az AACS-t vette fel a "listára". Az már most biztos, hogy a számítógépünkön is csak úgy tudjuk majd lejátszani a másolásvédett HD-filmeket, ha egy HDCP/HDMI-kompatibilis digitális kijelzőt kapcsolunk a vadonatúj, védett tartalom lejátszására alkalmas videokártyánkhoz. Nem lesz olcsó beruházás. Ellenkező esetben hiába vásároljuk meg a HD DVD- vagy Blu-ray-meghajtót, illetve az új kiadású filmeket, a hagyományos kijelzőkön csak feketeséget vagy figyelmeztető szöveget (de legjobb esetben is csak analóg jelet) bámulhatunk a remélt nagyfelbontású akciófilmek helyett.

Polcz Péter