Külső jegyek, kezelőszervek

Maguk a lejátszók amúgy számos hasonló jegyet hordoznak magukon, bár alapvetően mindegyiknek megvan a maga főbb jellegzetessége, egyedi ismertetőjegye. A sorból leginkább az iDak M339 lóg ki, mely egy túlméretes pendrive-hoz hasonlítható (mellesleg ugye működik is ilyen üzemmódban). A lejátszó vastagságát a hasán található elemrekesznek köszönheti, melybe az áramellátásért felelős AAA méretű ceruzaelem vagy akkumulátor passzol.

[+]

Az USB csatlakozóval rendelkező iDak médialejátszó kezelése lényegét tekintve öt gombra korlátozódik, ezt két további vezérlőgomb egészíti ki a készülék oldalán.

[+]

A kijelző egy sorban tárja elénk az információkat, megjeleníti a zeneszámok adatait és jól látható ikonokkal tájékoztat bizonyos beállításokról. A háttérvilágítás színe hétféle lehet, akadnak köztük meglehetősen bizarr változatok is, mindazonáltal a fényerő lehetne jobb, így az akár magyar nyelven is megjelenő feliratok napfény mellett elég nehezen olvashatók.

Anyagminőség, minőségérzet tekintetében az iDak lejátszója egészen biztosan nem fog luxusérzést kelteni; a festett műanyag burkolat megmunkálása itt-ott hagy némi kívánnivalót maga után, ennyi pénzért azonban senki ne várjon jobbat, történetesen mi sem találkoztunk még ebben a kategóriában fém burkolattal ellátott modellel.

[+]

A felső-középkategóriás Meizu E5 ezzel szemben már szépen megmunkált alumíniumborítást kapott, külseje letisztult, igényességről árulkodik. Furcsamód ez az egyetlen lejátszó a három közül, amelyiken nem tüntetik fel a márkanevet, pontosabban csak a készülék hátulján, alaposan eldugva bukkanhatunk rá a Meizu logójára. A tekerőgomb és a meglehetősen nagyméretű kijelző mellett a lejátszó elején semmi nincs, a három (pontosabban négy) további vezérlőgomb az E5 oldalára került.

[+]

A lejátszó átlag feletti méretei már-már azt sugallják, hogy nem is flashmemóriás egységgel, hanem egy mini merevlemezes példánnyal állunk szemben, a látszat azonban csal; az E5 az alkalmazott áramforrás méretéből adódóan lett akkora, amekkora; az AA méretű ceruzaelemet vagy akkumulátort az alul elhelyezkedő – sajnos törékeny műanyagból készült fedéllel rendelkező – elemrekeszbe helyezhetjük.

[+]

A Meizu E5 egy hatsoros, kék háttérvilágítással rendelkező monokróm LCD-kijelzőt kapott, mely jól olvasható, kontrasztos képet ad, az ikonok és a jelek egyértelműek, logikusak. A lejátszó természetesen megjeleníti a zeneszámok adatait, igaz, olykor meglehetősen átláthatatlan módon; a számcím, az album és az előadó neve sorban egymást követően kerül feltüntetésre mindössze egy szóköznyi tagolással.

[+]

A kijelzővel fejeztük be az előző lejátszó külsejének bemutatását, és kijelzővel is folytatjuk; a legdrágább, legnagyobb tudású iAUDIO U3 egyik legnagyobb erénye ugyanis az 1,2 hüvelykes, 160x128 pixeles, 260 000 színárnyalat megjelenítésére képes TFT-LCD. A nagy műgonddal megtervezett menük így kifejezetten jól mutatnak, a fő lejátszási funkció is logikusan elrendezett (immáron helyén vannak a száminformációk is), bár az ikonok és bizonyos jelzések szerintünk néhol már túlontúl apróak, csak közelről olvashatók. A készülék más módon is igyekszik kihasználni a szép képet adó kijelző nyújtotta lehetőségeket: képeket vagy akár videókat is nézegethetünk az iAUDIO U3-mal.

[+]

A lejátszó a fém vezérlőjoystickot leszámítva műanyagból készült, emiatt bizonyára sokan fanyalognak, ám az U3 luxusra hajazó minőségérzetén ez mit sem változtat; nevéhez méltón ismét példásan összerakott, végletekig letisztult lejátszót készített a Cowon.

A joystick mellett egyébiránt elég három gomb a kezeléshez, nem hiányzik mindemellett a véletlen kapcsolgatást meggátoló, mindhárom vizsgált lejátszón megtalálható „hold” gomb sem. A lejátszóra a fejhallgatókimenet mellé – akárcsak a Meizu E5-nél – elhelyeztek egy vonalszintű bemenetet is, az adatok feltöltésére szolgáló USB port és a reset gomb pedig egy lehajtható kis ajtócska mögött rejtőzik a készülék alján.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!