Fekete, betekintési szögek, utánhúzás

Belinea 1975 S1, Fujitsu Siemens B19-2D, LG L1919S [+]

Először a monitorok feketéjét vizsgáltuk, amire sokan kényesek, hiszen filmnézés közben senki sem szívesen látna a sarkokból vagy a panel aljáról/tetejéről befelé nyúló „fénycsóvákat”. A két azonos panelra épülő monitor, az Asus és a Belinea ezen a téren is teljes egyezőséget mutatott, tesztünk első részében esetükben sajnos nem volt túl szép és homogén a megjelenített fekete, a képernyő alján, oldalán és tetején is látható volt egy enyhe bevilágítás. Ez filmnézés közben csak alulról nézve volt egy picit észrevehető. Kellemes meglepetést okozott számunkra a Fujitsu Siemens B19-2D és az LG L1919S ebből a szempontból, melyeknél (TN+film paneljük ellenére) szinte hihetetlen módon nem sikerült észrevennünk semmilyen bevilágítást, akárhogyan is koncentráltunk, akármilyen alacsonyra is állítottuk a fényképezőgép záridejét.

Asus PG191, Belinea 1975 S1, Fujitsu Siemens B19-2D, LG L1919S [+]

A továbbiakban a panelek láthatóságát vizsgáltuk. Ehhez egy rendkívül egyszerű módszert választottunk, a monitorokon megjelenítettünk egy egyszínű képet (eredetileg barna), majd azt néztük, hogy a fejünk mozgatásával az egyes monitorokon hogyan változik a megjelenített szín. Ideális esetben, ha pontosan középről nézünk egy képernyőt, akkor a széle felé haladva sem tapasztalunk színváltozást. A képeket pontosan középre állított fényképezőgéppel készítettük, így hát kicsit meglepő, hogy nem a szélek felé haladva látható sötétedés, hanem lentről felfelé, mintha kicsit alulról fényképeztük volna a monitorokat. Pedig a helyzet az, hogy középről fényképeztünk, és szabad szemmel is jól látható volt, hogy ezek a monitorok bizony felfelé sötétednek, ez általában még olyankor is látszott, amikor fentről néztük a képernyőket. A jelenség leginkább az Asus és a Belinea monitorát érinti, de látszik a másik két alanynál is, bár kisebb mértékben. Úgy vettük észre, hogy ez az alulról beszűrődő világításnak köszönhető, ami viszont azért érdekes, mert ez a teljesképernyős feketéknél nem így nézett ki.

Asus PG191 láthatóság [+]

Belinea 1975 S1 láthatóság [+]

Fujitsu Siemens B19-2D láthatóság [+]

LG L1919S láthatóság [+]

Ezek után a gyártók által specifikált betekintési szögeket ellenőriztük. Tudni kell, hogy az egyes paneltípusok (TN, MVA/PVA, IPS) ebből a szempontból eltérő jellemzőkkel bírnak a technológiából kifolyólag. A legrosszabb ebből a szempontból a TN+film panel, mely vízszintesen és függőlegesen sem rendelkezik baráti értékekkel, ez főleg ott érhető tetten, amikor a monitort szemből nézve már a panel szélén sem olyan a szín, mint kellene. Mivel mind a négy vizsgált monitor TN+film paneles, nem is lepődtünk meg, hogy az eredmény is nagyon hasonló. Az Asus és a Belinea az Fujitsu Siemensnél és az LG-nél magasabb betekintési szögeket ad meg (160/160 vs. 140/135), ez viszont a gyakorlatban nem igazán igazolható. Ha nagyon koncentrálunk, akkor valóban úgy tűnhet, hogy kicsit színhelyesebb marad a kép ennél a két monitornál, ez azonban még mindig igen kevés az üdvösséghez.

Az utánhúzást játékokkal (FEAR, Quake 3 és 4, HL2, stb.) és filmekkel egyaránt vizsgáltuk. A négy monitor esetében úgy találtuk, hogy a legelvakultabb játékosoknak sincs félnivalója. Hogy ezt képekkel is illusztráljuk, a PixPerAn nevezetű programot vetettük be, melyet ezúttal a szokásostól eltérő módon használtunk fel. Korábbi tesztjeinkben egy szemmel megállapított utánhúzásképkockát készítettünk, és így hasonlítottuk össze a monitorokat. A módszer jól működött egészen addig, amíg az egyes kijelzőknek elég hosszú volt a válaszideje, vagyis volt utánhúzása. Viszont ez a módszer 2–8 ms-os monitorok összehasonlítására már korlátozottan alkalmas, hiszen ezeket a szem gyakorlatilag ugyanolyannak látja. Ezért ezúttal azt csináltuk, hogy a PixPerAn jobbról balra száguldozó kisautóját felvettük kamerával (másodpercenként 15 képkocka), majd a felvételből kiválogattuk a legjobb (legkisebb utánhúzás) és a legrosszabb (legnagyobb utánhúzás) képkockákat. Ezzel, ha nem is precíz, de mindenképpen összemérhető módon ábrázolható az egyes monitorok utánhúzása, hiszen ha a kamerával mindig ugyanolyan beállítással vesszük fel a kiskocsit, akkor a felvételek összehasonlíthatóvá válnak. Lássuk a gyakorlatot. A bal oldalon látható a legjobb eset, a jobb oldalon pedig a legrosszabb.

Asus PG191

Belinea 1075 S2

Fujitsu Siemens B19-2D

LG L1919S

Ezúttal éppen kapóra jön, hogy az Asus PG191 és a Belinea 1975 S1 azonos panelra épül, hiszen ha ez így van, akkor az utánhúzást tekintve is megegyeznek. És igen, a legjobb képkockákon jól látható, hogy csak egy kiskocsi látszik egy fehér árnyékkal (overshoot), míg a legrosszabb eset is passzol, hiszen mindkét monitoron két kiskocsi látszik egy fehér (overshoot) árnyékkal. Tehát az Asus PG191 és a Belinea 1975 S1 utánhúzást tekintve megegyeznek. A Fujitsu Siemens B19-2D-nek már kicsit nagyobb az utánhúzása, hiszen már a legjobb esetben is 1,5 kiskocsi látszik, a legrosszabb esetben pedig egy teljes és két félig kirajzolt kiskocsi. Az LG L1919S ebből a szempontból hasonlít az első két riválisra, hiszen a kirajzolt kiskocsik száma megegyezik, de az LG-ben található panel nem overshootot produkál (az overdrive mellékhatása, a kirajzolt ábra mögött fehér színű „árnyék” látható), hanem egy fél kiskocsival nagyobb az utánhúzása. Összegezve a látottakat, a négy monitort senki nem tudná megkülönböztetni játékok alatt, ha csak nem az overshoot jelenség miatt.

A teszt következő részében négy drágább monitort, igazi nagyágyúkat mutatunk be: az LG L1900J-t, a Samsung 931C-t és 971P-t, illetve a ViewSonic VP930-at.

fLeSs

Az LG L1919S-et és a Fujitsu Siemens B19-2D-t a HRP Hungary Kft.-től, míg az Asus PG191-et és a Belinea 1975 S1-et az Expert Computer Kft.-től kaptuk tesztelésre.