Igaz, a Sigmánál is előfordul, és a Pana meg az Oly sem egy gyártó. Csak valahogy fura számomra, hogy a 4/3-on belül előfordult ilyesmi, de hát nyílt szabvány, belefér ez is (sőt).
Az f2.8-3.5-os Leica-hoz volt szerencsém, mivel a Pana L1 kitje az volt, én meg olyat vadásztam le az ebay-ről. Szép volt, jó volt a gép de koncertre alkalmatlan, mert ISO 800 és felette már irtó zajos (kék, szűrhetetlen foltok, pettyek rawban!). Sajnos három Panasonic gépem volt eddig, mindnek volt ilyen "sajátossága", a tesztképek alapján félek tőle, hogy a G1/GH1 után a GF1-nek sem sikerül ezt a lécet átugrani (míg ugye az Oly az E-P1-gyel egész jót alakított): nagy érzékenységnél ezekben a Panákban sincs részlet, cserében egy jó adag bandingot kapunk, ami a leméretezéssel sem tűnik el
Amúgy ez és az ára tart vissza a GH1-től, minden másban rettentő szimpatikus az a masina.
Ja, visszatérve a Leica 14-50/2.8-3.5-re: jó a híre, de egy az egyben Zuiko Digital 14-54 optikailag, felépítésre meg még sajnos azt a szintet sem hozza (kopogósabb műanyag és nem időjárásálló, ellentétben a Zuikoval). Ha valakinek Oly 4/3 gépe van, nem ajánlanám neki ezt a Leicát, mert a képstabi feleslegesen drágává teszi és egyébként a régi 14-54-et olcsóbban megkapja, és jobb érzés kézbe venni (nem mintha a Leica könnyű kis vacak lenne)
"Szerinted, "a szervezet" honnan "látja", hogy izmot kell építenie és nem zsírt? Nézegeti a Kiskegyedet, hogy milyen ott a férfiideál?" by philoxenia