"Szerintem az a rossz a számításodban, hogy szerintem 1 másodperc alatt több százezer kulcsot ki lehet próbálni - szerintem, de lehet 1 milliót is - 1 géppel."
Annyiban van igazad, hogy egy mp alatt rengeteg kulcsot is ki lehet próbálni, viszont ezzel még nem bizonyíttál semmit, különösen nem azt, hogy rossz lett volna a számításom (ami persze ettől függetlenül, lehet, hogy valahol téves), ugyanis...
Az én számításom úgy nézett ki, hogy vettem a jelenleg leggyorsabb ismert gép teljesítményét (x művelet / mp), megszoroztam 20-al (20x művelet / mp), vettem az összes kulcslehetőséget az AES esetében, amit ki kell próbálni és a két számot elosztottam, ugye kijött, hogy hány mp kell az összes kulcshoz (61 jegyű szám), DE, mivel végig művelet / mp-el számoltam, ezért az egész számolás azt feltételezte, hogy egy művelet, amit a szupergépünk elvégez, az egyenlő azzal is, hogy egy AES kulcsot ki is próbál. Ez nyílvánvalóan képtelenség, hogy igaz legyen. Egy művelet, az mondjuk olyan, hogy egy osztást elvégez a processzor. Ahány "osztás" kell ahhoz, hogy egy AES kulcsot kipróbálj, annyival még osztanod kell a számolási teljesítményt, tehát még nagyobb számot fogsz a végén kapni.
Ettől persze még ki tudunk próbálni 1 mp alatt sok-sok AES kulcsot, hiszen 20*10^15-en műveletszámba sokszor belefér egy AES kulcs kipróbálás. Remélem világos. Viszont nem vagyunk előrébb, semmivel sem lett nehezebben vagy könnyebben törhető a dolog.
"Én úgy emlékszem, bár most nem keresek rá, hogy 128 bites AES-t ilyen 1-2 hét alatt törtek fel 1 géppel, de nagy szerencsével akár pár óra alatt is."
Nagyon rosszul emlékszel. Az esetleg a DES lehetett, amit törtek brute-force (próbálgatós) módszerrel, AES-t nem.
Persze ha valamit AES-el védtek és 3 karakteres jelszót adtak meg, akkor biztos "fel lehet törni" 1 mp alatt is, de ebből nem lenne hír és nem olvashattad volna sehol.
Mond valamit, hogy szivárvány táblák, vagy ilyesmi? Előre legenerált jelszó kódok, és csak össze kell hasonlítani, hogy egyezik is... állítólag baromi gyors...
Igen a szívárvány tábla (rainbow table) mond nekem valamit...a szívárvány tábla egy hash funckió előre legenerált eredményeit tartalmazza és arra való, hogy egy lehetséges jelszót azonosítson.
Ez a módszer tipikusan csak amúgy is valamilyen szempontból hibás, gyenge algoritmusokon alkalmazható sikerrel, mint pl. amilyen a sok sebből vérző Microsoft LM hash funkció.
Esetünkben nem használható.
Úgy tudom, USA-ban azért a 256 bites AES az engedélyezett csak, mert egész gyorsan fel lehet törni, és az érdeke USA-nak, hogy tudják..
Először is, nem tudom, hogy mit értesz pontosan "engedélyezett" alatt. Az AES támogatja a 256 bitnél hosszabb kulcsokat is, de a kiírás, aminek eredményeként elkészítették az USA-tól független(!) szakemberek, a 128, 192, 256-os kulcshosszal működő verzióval foglalkozik, de ettől függetlenül senki nem fog lecsukni, ha te nagyobb kulcshosszt használsz a saját szoftveredben.
De 3072 bites PGP-t már nem ilyen egyszerű, azt azért nem engedélyezik...
Megint a PGP-vel meg a kulcsokkal jössz...értsd meg, hogy az AES és a PGP teljesen más eljárás, még ha a felhasználási területük sok esetben meg is egyezhet. A két eljárásban alkalmazott bitméreteket nem lehet ilyen direkt módon összehasonlítani. Ezen kívül megint nem értem, hogy mi az, hogy engedélyezik? Linkeld a törvényt vagy valmi.
A PGP ugye 2 nagy prímszám szorzatára épül, szerintem ez biztonságosabb - matematikailag - mint az AES256, én ebben bízom, és abban nem, amit az USA is elfogad...
Ez elég meredek kijelentés lenne, ha nem a saját véleményedként adnád elő, hanem mint tényt. 
Attól egyik eljárás sem lesz gyengébb vagy erősebb, mert használ két nagy prímszámot vagy nem. 