Akkor a Larrabee nem SoC lesz? És a Fusion akkor nem is kimondottan az ellenfele? Csak mert, hogy 1 szóval nincs említve a cikkben. 
"És robbanó tartály mögött vihorászni tűzharc közepén szerintem még a Nők lapja horoszkópja szerint sem jelent jót." /by MAZUR [GS'10J]
két külön kategória
Remélhetőleg a SIGGRAPH során még fog további információkra fény derülni. Nagyon kíváncsi vagyok az Intel -nek mit sikerül összekovácsolnia.
Apropó, X4500 -as IGP -ről remélem hamarosan olvashatunk tesztet a PH hasábjain, kiterjedve a HD tartalmak gyorsítására. (igazából a kevésbé szabványos x264 -es mkv -s videók lejátszására lennék kíváncsi mondjuk Media Player Classic Home Cinema -val )
[ Szerkesztve ]
"-Say what? -Say what? -Fakk off!" http://goo.gl/Qr6fn
Elég ütősnek hangzik, főleg az x86 kompatibilitás miatt. Gondolom, így egyszerűbben programozható, mint az ATi/nV karik, ráadásul a játékok igényeihez való jobb alkalmazkodás is egyenletesebb teljesítményt adhat. Reméljük, a nagy öregek is átvesznek belőle ötleteket!
Az egyenletes skálázhatóság - gondolom - a csipen belüli magokra vonatkozik, és nem a küön tokba szerelt procikra.
[ Szerkesztve ]
Akkor eddig nagyon tévedésben éltem. 
(#3) DarkByte: Egy nagy IGP tesztnek én is örülnék.
(#4) Bici: Az AMD kezében ott vannak az alapanyagok, de az nV-nak tudtommal nincs semmilyen X86-os fejlesztése amiből meríthetne. 
[ Szerkesztve ]
"És robbanó tartály mögött vihorászni tűzharc közepén szerintem még a Nők lapja horoszkópja szerint sem jelent jót." /by MAZUR [GS'10J]
Hát kb. rá lehet mondani, hogy a Fusion lesz az AMD-s ellenfél. A Larrabee majd ott lesz nagyon jó amikor visszatér a szoftveres renderelés és a programozók saját egyéni renderelőt írnak majd.
Teljesítményt nem nagyon mondtak, de annyit már ebből ki lehet számolni, hogy 2,4GHz-es órajelen és 24 Larrabee maggal működő chip olyan gyors lehetne a jelenlegi alkalmazásokban, mint egy RV770, vagy egy G200.
A semmi az nem nincs, hanem van. Ha a semmi van, akkor nincs semmi, de ha nincs semmi, akkor valami van, de az nem semmi.
Már 24 maggal hozná a mai sebességeket? 
Nem vagyok otthon a témában, Abu, megtennéd, hogy egy kicsit részletesebben kifejted?
Amúgy az Intel-nek "szinte" korlátlanok az anyagi és humán erőforrásai.
Valószínűleg nagyot alkotnak.
Az alapanyagok valóban ott vannak, de pénz is kellene hozzá.
Jah, nagyon-nagyot alkotnak, mint eddig is ![;]](/dl/s/v1.gif)
Feltöltőkártyás netem van, így nem lógok fent minden nap. Telószám az adataimnál, késő este el tudsz érni, ha fontos. Köszike! Semmi sem lehetetlen, csak nem túl valószínű!
SoC, az System on Chip az majd az Atom következő generációja lesz és még egyéb Atomra épülő egyéb alkalmazáshoz tervezett chipek.
A Fusion általános célú magokat és GPGPU-ra alkalmas magokat, esetleg speciális alkalmazás specifikus magokat(pl. video encode/decode, titkosítás) tartalmazó tartalmazó chip az AMD részéről. Intel fronton annak a párja a TeraScale project ami azonos felépítésre törekszik majd a jővőben. Általános célú IA magok mellett(ami lehet most akár Atom, akár Core) erős SIMD képességel rendelkező magokat is tartalmaz, mint amilyen a Larrabee. E mellett ott is meglennének a speciális, alkalmazás specifikus magok.
A Larrabee ellenfele a Radeonok következő, egyre inkább általános célra is jobban programozható GPGPU változatai lesznek. Ezek többféle módon oda kerülhet majd a userek gépeibe. Akár önálló video kártya formájában, de akár cpu socketbe illeszthető formában is mondjuk egy többutas rendszer esetén. De általán célú cpu-val együtt integrált formába is, ami főleg a mobil rendszereknél lesz kiemelt fontosságú, de az olcsóbb desktop rendszereknél is.
Az egészet röviden úgy kell elképzelni, hogy a 3D-s renderelés egy ponttól elkezdett átalakulni. AZ elején szoftver-es renderelés volt, majd a kialakult a fix funkciós hardveres renderelés (3Dfx volt az első úttörő). Jött a Direct3D API ami vitte előre a fejlődést. A DX8.0-tól megjelent a vertex és pixel feldolgozás programozhatósága, majd a DX10 ezt kiegészítette a Geometry Shaderrel. Jelenleg itt tartunk. A közeljövőben a teljes eddig használt feldolgozási futószalag programozhatóvá válik (ez egy átmeneti időszak lesz). Erre a területre jön az AMD Fusion és tulajdonképpen a Larrabee is. A Larrabee, mint látszik teljesen általános felépítésű rendszer, nagymértékben párhuzamos feldolgozásra felkészítve. A Fusion-nak annyiban lesz előnye, hogy a benne rejlő magok nem mind lesznek általánosak, tehát a CPU core mellett lesz benne speciális területre fejlesztett GPU core is. Ergo az átmeneti időszakban elég kevés a Larrabee esélye a Fusionnal szemben. A következő jövőbeli lépcsőfokban pedig eltűnik az eddig megszokott és kialakított futószalag és visszatér a szoftver-es renderelés. Ez az a terület amire a Larrabee lett tervezve. Tulajdonképpen az Intel átugrotta azt a bizonyos átmeneti időszakot. Ami logikus, hiszen az Ati fejlesztésű GPU magok ellen gyakorlatilag semmi esélye nem lenne.
A semmi az nem nincs, hanem van. Ha a semmi van, akkor nincs semmi, de ha nincs semmi, akkor valami van, de az nem semmi.
Tehát, ha sikerül az AMD-nek hamarabb/akkor kihozni a Fusiont, mint amikor az Intel előáll a Larrabee-vel, akkor abban a szektorban erősen fölényben lesz az AMD az Intellel szemben?
(#10) shabbarulez:
"És robbanó tartály mögött vihorászni tűzharc közepén szerintem még a Nők lapja horoszkópja szerint sem jelent jót." /by MAZUR [GS'10J]
Hát kb. rá lehet mondani, hogy a Fusion lesz az AMD-s ellenfél.
???
A Fusion (sajnos) csak egy CPU-GPU heggesztés. Ez meg itt egy dedikált grafikus feldolgozóegység, általános célú lapba, CPU mellé. A két cuccnak ebben a körben lényegében semmi köze egymáshoz.
[ Szerkesztve ]
Szerviz és javítgatás nálam, mert válság van /// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
Az nem fog sikerülni. Az első Fusion ivadék a 2009 végén vagy 2010 elején debütáló Swift lesz. Ami a következő generációs Shrike mobil platformba jön. Ez még egy nagyon kezdetleges koncepciója a Fusion-nak, de ténylegesen az első egyede a projectnek.
Az első Larrabee 2009 végén vagy 2010 elején lehet kint tehát az majd az R800 szériás Radeonokkal vagy azok továbbfejlesztésével fog vetekedni. Nagy valószínűséggel nem lesz sok esélye a 45nm-es Larrabee példányoknak, mert 2010 elején még a DX10 kihasználása lesz a szempont a fejlesztőknek ami nagyon kedvez az egyszerűbb hardvert felvonultató Radeonoknak. A Larrabee sokkal bonyolultabb rendszer lesz ... GPGPU-ként jól fog vizsgázni, de GPU-ként kevés lesz.
A semmi az nem nincs, hanem van. Ha a semmi van, akkor nincs semmi, de ha nincs semmi, akkor valami van, de az nem semmi.
A Fusion több lesz annál. Első körben megjelenő Swift tényleg "csak" egy CPU-GPU lesz, de a következő generációk már több meglepit fognak tartogatni.
A Larrabee-re én inkább GPGPU-ként néznék... Az egész olyan lesz, mint az R600 megjelenése, az a chip egyszerűen "megelőzte a korát" kategória. Na most a Larrabee Grafikus chipként már "nagyon megelőzte a korát" kategória.
A semmi az nem nincs, hanem van. Ha a semmi van, akkor nincs semmi, de ha nincs semmi, akkor valami van, de az nem semmi.
Az AMD-nek addigra nagyon össze kellene szednie magát, mire eljön a Larrabee ideje, különben megint egy core2-phenom szintű felállással lesz gazdagabb az informaika történelme...
Az AMD-nek is az x86 szinten kellene erősítenie, hiszen - ezek szerint - ez a jövő.
Uhhh, újra végigolvasva elég üres hsz lett. Ezért off.
[ Szerkesztve ]
Ó, én is reménykedtem nagy-nagy dolgokban, szoftveres feladatelosztásban, run-time compilerben GPU-rásegítéssel, amúgy Transmeta módra - aztán nem látszik efféléből semmi... 
Szerviz és javítgatás nálam, mert válság van /// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
"egyszerűbb hardvert felvonultató Radeonoknak"
És mi várható? A Radeonokat megpróbálja majd fejleszteni ebbe az irányba az AMD, vagy egyszerűen megszűnnek, ahogy a DX is a 11. változattal?
És vajon az nV-nak van esélye a Larrabee ellen?
"És robbanó tartály mögött vihorászni tűzharc közepén szerintem még a Nők lapja horoszkópja szerint sem jelent jót." /by MAZUR [GS'10J]
Az AMD annyira nem kiabálja ki a terveit... De valószínűleg speciálisan ilyen hardvere, mint a Larrabee nem lesz, csak hasonló.
Az nV az nem marad a Hing-end szegmensben, ők szépen lelépnek.
A semmi az nem nincs, hanem van. Ha a semmi van, akkor nincs semmi, de ha nincs semmi, akkor valami van, de az nem semmi.
Értem.
"És robbanó tartály mögött vihorászni tűzharc közepén szerintem még a Nők lapja horoszkópja szerint sem jelent jót." /by MAZUR [GS'10J]
Na most jönn a low kérdésem 
Ez a Larrabee egy kártya lesz amit be tudunk majd dugni a PCI-E-be?! Lesz egy rakás magja és mindenre jó lesz nem csak a játékok gyorsítására?!
Fuhh...jól jönne egy GYIK kezdőknek
Az életben az a szép, hogy bármi megtörténhet és az a szar, hogy meg is történik...
Nagyon láma megközelítés: akkor ha jól értem, amíg rendes Dx X szériák vannak, addig egy szoftveresen elosztott cumó nem képes felvenni a versenyt egy hardveres meogldással szemben. Azazha van N feldolgozóegységem, akkor hardveresen jobban ki tudom használni, mint szoftveresen, a számítási igényt és a terheléseket figyelembe véve? OpenGL-vel mi a szitu?
Egy ilyen rendszerre akkor a jövőben egyszerűbb lesz akár grafikus felületeket is tervezni? És Os függetlenné tehetők lesznek a 3D számításokat igénylő alkalmazások?
Érettségi feladat, SZÁMÍTÁSTECHNIKA Írjon BASIC nyelven egy grafikus alapú multitask operációs rendszert, amely kivédi a Windows 98 potenciális hibáit.
... és az Intel újból feltalálja a kere.. a Cell-t (csak x86 alapokon).
Itt nem a szoftveresen elosztott dolgokon van a hangsúly. A jelenlegi GeForce és Radeon kártyák a DX10 pipeline-nak megfelelően tervezett célhardverek (a DX10-et most csak a technológia miatt említem, az OpenGL is hasonló pipeline-t használ). Bár már jól felhasználhatók általános célra a mai GPU-k a fő tervezési szempont mégis a grafikus feldolgozás (főleg a geometriai transzformációk és a raszterizálás irányában). A Larrabee jóval általánosabb felépítésű, és kétségtelen, hogy erre halad a kor, de mégis nagy ugrás ez a hardver a mostani rendszerekhez képpest.
A távolabbi jövőben a legtöbb gyártónak a Larrabee-hez hasonló rendszere lesz már, mert a szoftveres renderelés tulajdonképpen visszatér.
A Larrabee alapötlete nagyszerű, de sok kérdés van a kivitelezésben. A Siggraph slide-ból már páran kiszámolták a FEAR alatti elméleti teljesítményt. 8 darab 1GHz-es Larrabee Core 1600x1200 ban 4xAA-val 38-40FPS körül lőhet átlagban. Mivel az anyag kimondja, hogy elméletben a skálázódás közel arányos, így el lehet játszani a számokkal különböző mag mennyiség és órajelek mellett.
A semmi az nem nincs, hanem van. Ha a semmi van, akkor nincs semmi, de ha nincs semmi, akkor valami van, de az nem semmi.
a programozástechnikailag és hardveres felépítményben nem is lesznek hasonlóak az AMD Shrike kódnevű 40nm-es fusion processzorával, ami vélhetőleg két Phenom magot és egy RV710 ATI grafikus magot fog egybe tokozni 2009. 2nd-évére. Játékokban és GPGPU-ként is DirectX11 alól összemérhetők lesznek, tehát egymás piaci ellenfeleiként debütálhatnak.
Intel Pentium-D940/''C1''stepping/ (1.3V-200x16) @ (1.43V-333x12) 4Ghz ;;;;;;;;;;;;; Vista beállítások gyors gépekre is; http://winportal.net/?id=1052
A masik Larrabee topicba raktam be, ide talan jobb lesz
Larrabee: A Many-Core x86 Architecture for Visual Computing
Privat velemeny - keretik nem megkovezni...
"A Siggraph slide-ból már páran kiszámolták a FEAR alatti elméleti teljesítményt. 8 darab 1GHz-es Larrabee Core 1600x1200 ban 4xAA-val 38-40FPS körül lőhet átlagban"
Meg annyi se. Egy Larrabee unit alatt egy darab 1 Ghz core-t ertenek a PDF-ben es ott ez all:
"Figure 10 shows the number of Larrabee units required to render sample frames from the three games at 60 frames/second. These results were simulated on a single core with the assumption that performance scales linearly. For Half Life 2 episode 2, roughly 10 Larrabee Units are sufficient to ensure that all frames run at 60 fps or faster. For F.E.A.R. and Gears of War, roughly 25 Larrabee Units suffice."
1600x1200 4xAA allatt ertendoek az eredmenyek.
Privat velemeny - keretik nem megkovezni...
(3Dfx volt az első úttörő)
Meg konzumer piacon sem ok voltak az elsok, csak ok voltak az elsok akik el tudtak terjedni
Bgs Kek modolt farmer, SMP bicska, spam taszito ing, integralt karora, personal firewall gatya, antisztatikus zokni, 5 sec alatt rebootolhato cipo.
Azert en megvarnam a szoftveres hatteret mielott nagy optimistan linearisan szamolok a magokkal... Van ahol jo kozelitessel igaz, van ahol egyaltalan nem. A szamitasok jellege miatt feltehetoleg eleg jo lesz a hatasfok, de a linearitassal nem dobaloznek meg a fejlesztes ilyen korai fazisaban...
Bgs Kek modolt farmer, SMP bicska, spam taszito ing, integralt karora, personal firewall gatya, antisztatikus zokni, 5 sec alatt rebootolhato cipo.
Ez egy Siggraph-on prezentalt anyag, eddig nem sok marhasag votl koztuk az evek soran.
Privat velemeny - keretik nem megkovezni...
Látom már ... Tényleg elszámolták. Most már én is vadul számolgatok. Tegnap ez az anyag még pénzért volt elérhető. 
A semmi az nem nincs, hanem van. Ha a semmi van, akkor nincs semmi, de ha nincs semmi, akkor valami van, de az nem semmi.
Konzumer piacon az S3 ViRGE volt az első 3D gyorsító (-lassító) megoldás.
Bulldozer - Dehogy munkagép, mindössze néhány ember lapáttal!
... Vagyis ők voltak az úttörők. 
A semmi az nem nincs, hanem van. Ha a semmi van, akkor nincs semmi, de ha nincs semmi, akkor valami van, de az nem semmi.
No igen, elsonek elso viszont a 'gyorsito' kategoria gyakran santitott
Az NV1-es mar tudott jo dolgokat, de az meg nem kapott (jatek)szoftver tamogatast (csak egy kis MS szembeszelet ).
Bgs Kek modolt farmer, SMP bicska, spam taszito ing, integralt karora, personal firewall gatya, antisztatikus zokni, 5 sec alatt rebootolhato cipo.
Marhasagnak azert en sem tartom, de a teljesitmeny magszammal valo megszorzasa meg papiron sem egzaktul igaz. Ha pl. nincs eleg tennivalo, (nem darabolhato eleg jol fol a szamitas), akkor pedig magszam novekedesevel tovabb romlik az egyenlet. Majd jovore okosabbak leszunk, ha lesznek meresi eredmenyek.
Bgs Kek modolt farmer, SMP bicska, spam taszito ing, integralt karora, personal firewall gatya, antisztatikus zokni, 5 sec alatt rebootolhato cipo.
3D jatekokrol van szo. Nem hinnem hogy gond lenne a paralelizalassal
Privat velemeny - keretik nem megkovezni...
Elméletben, technikailag lehet. De azt azért ki is kéne használni. A physx is jó volt mint ötlet, de támogatása 0, gyakorlatilag ki is halt (jó, az nv megvette és bohóckodik vele, de eredmény még - vagy már - semmi). A 64 bitet is előbb vezette be az amd, de amíg az intel ki nem jött vele, gyakorlatilag senki se használta (az az 1-2 linuxos hobbiember nem értékelhető eredmény a windowsos felhasználók millióihoz képest). Az amd most méginkább nincs abban a helyzetben hogy versenyezzen az intellel. Tehát ha még jobb is lenne, akkor se fogja senki se használni. Tetszik vagy nem, ezt a meccset is az intel nyerte.
#14 Abu:
Ez igaz, de az intel sztem nem rövidtávra tervez (az i740-nel már megégette magát), hanem erőből fogja átnyomni a megoldását a piacon, ahogy az MS az xboxot a konzol piacon. Ha több pénzed van mint a konkurrenciának, előbb-utóbb kihullik a versenyben.
[ Szerkesztve ]
Samsung Galaxy S2 - ThinkPad X220 - Core i7-3770, Corsair Dominator GT 16 GB / 2133 MHz / 9-11-10-27 2T, ASUS Sabertooth Z77, Radeon 7970 CF, Intel X-25M G2 160 GB, X-Fi Titanium HD
Tudom, hogy biztos ne egyszerű a számítási mód, de ha netán megosztanád velünk, akkor az szuper lenne. 
Az RV770-ben van 160 darab (10x16) maximum 5 komponenst feldolgozo egyseg. Innen a "800SP" ahogy ok nevezik. Egy Larrabee core 16 komponenst tud feldolgozni egyszerre, tehat 800/16 = 50 darab kell hogy a 800SP-nek megfelelo mennyiseg meglegyen. Az orajelek persze masok mindket termeknel. Es a belso felepites is igy ezek a szamok nem mondanak semmit.
Privat velemeny - keretik nem megkovezni...
En azt nem latom meg at, hogy oke, hogy Larrabee, meg Sandy Bridge, de mi hajtja?
Szoval oke, hogy sok mag, meg igy processzalunk vagy ugy, de hogy raknak ala memoria savszelesseget meg latenciat? Ugyebar a Sandy Bridge-nel van mondva 64 GB/sec gyors memoria, szal latszik, hogy mas is feltette mar a kerdest, de kerdem en, hogy akar a 64 GB/sec is hogy viszonyul a mostani leggyorsabb kartyak 128 GB/sec folotti sebessegehez? Mert hogy lassabb, azt latom, meg sokszor kiderult mar, hogy szamit a sebesseg, szoval valami technika ide is fog kelleni...
A Terascale project a memória rendszer fejlesztésére változatásokat vezet majd be. A jővőben L3 vagy L4 cache formájában egy viszonylag nagy méretű dram cache kerüle a proci mellé. Ezt több fázisban 3 féle képzeli el az Intel, amelyek egyre közelebb helyezik a cpu-hoz ezt a memóriát így egyre rövidebb távolságon, egyre több adatvezetékkel egyre nagyobb sávszélességet lehet vele elérni, egyre kisebb késleltetés mellett.
Itt van erről egy összefoglaló ábra: [link]
Maga a cikk pedig itt található: [link]
Idén februárban az ISSCC keretében ezt a nagy áteresztő képességű dram cachet már be is mutatták, itt egy cikk róla:
Intel: Áttörés a fedélzeti processzormemóriák terén [link]
Ez még 65nm-en készült 2Ghz órajel mellett 128GB/s adatátvitelre képes ami a gyártástechnológia javításával tovább fokozható és így elérhető az előbb linkelt ábra 100-200GB/s tartományát megcélzó 2D planar MCP kialakítás. Ezt valamelyik cikkben 2010 felé prognosztizálta Intel, így akár elképzelhető hogy a Sandy Bridge esetén már találkozhatunk ilyen megoldással. Bár véleményem szerintem először ez csak a szerver Xeon chipek privilégiuma lesz és a 22nm-es 450mm-es gyártósorok bevezetése előtt nem valószínű hogy mainstreamebb chipek esetén is megjelenik.
Egyébként a 3D stackinget, ami végső megoldás lesz majd szintén prezentálta már az Intel anno 2 éve az őszi IDF-en amikor bemutatta a 80 magos Polaris fejlesztői chipjét ami alkalmazta a 3D stacking technológiát. Szóval az Intel már jó ideje dolgozik ezen a problémán is a TeraScale project keretében, idővel ennek meg is lesznek majd a kézzelfogható eredményei is.
-Azért az eredmény hirdetésel várjuk ki a végét.
Hat nem tudom... vegyunk nominalis sebessegeket az egyszeruseg kedveert. Egy jo mai gepben a memoria+gpu memoria ossz savszelessege 160GB/sec korul van. Ezzel szemben van az Intel 128-at tud. Es nyilvan mindket teruleten lesz fejlodes a kovetkezo ket ev folyaman, nem csak az Intel laborjaiban.
Az meg kulon tema, hogy mennyivel lesz dragabb egy egybeintegralt megoldas, a kulon memoriasnal.
En tovabbra is hagyok egy egeszseges adag skepticizmust magamban, aztan ne legyen igazam
Bgs Kek modolt farmer, SMP bicska, spam taszito ing, integralt karora, personal firewall gatya, antisztatikus zokni, 5 sec alatt rebootolhato cipo.
Túl nagy a nyomás.
A peresztrojka nálunk olyan gyors, hogy már ma jobban élünk, mint holnap! | Tudja Mohnke, a nyugati demokráciák dekadensek. Előbb-utóbb alulmaradnak a szigorúan fogott keleti népekkel szemben. | Volvo och SAAB anhängare | A vér nem válik vízzé.
Ha a cache-t, 3D stacking-et stb. el is felejted egy pillanatra. Ma csinalsz 8 darab GDDR5 chip-el tobb mint 128GB/s-t. Erre dobj meg mondjuk masfel evet es a chipek szamanak novelese nelkul ott vagy a 200GB/s kornyeken.
Mod: MB->GB
[ Szerkesztve ]
Privat velemeny - keretik nem megkovezni...
64 bitet is előbb vezette be az amd, de amíg az intel ki nem jött vele, gyakorlatilag senki se használta senki? opteronok csak dísznek voltak?
[ Szerkesztve ]
És szerinted az Opteronok hány %-a futott 64 bites módban? Vajon elérte-e a 0,1%-ot?
Az intelnek ez a koncepcióa szép és jó, de mi ebben a forradalmi nagy durranás? Hasonlót már megcsináltak a cell-ben is és most az ibm az új kifejezetten 64-biten is rendesen muzsikáló cell változatot már nyomatja szerverekben. És persze hozzá kell tennem hogy 65nm-en, szóval ha azzal is áttérnek 45nm-re illetve még kisebbre akkor leszek kiváncsi mennyire lessz majd az intel partiban vele.
izé
ez x86-os magokat használ, a cell?
partiban lesz ez mindennel
A koncepcio hasonlo, csak a ket termek mas-mas piacot helyez eloterbe. A teljesitmenyhez:
A CELL-ben van 8 darab 128bit szeles vektorokat feldolgozo SPU a Larrabee-ben pedig egy blokkban van 8 darab 512bit szeles vektorokat feldolgozo mag (es a cikkek szerint azt az 512bit-es adat lehet atomizalt is, nem kell hogy egy vektor legyen de a reszletek meg homalyosak). A vegtermekek pedig egy vagy tobb (egyelore max 6-rol volt szo) ilyen blokkbol all. Az elonyt/hatranyt kiszamolhatod magadnak.
Privat velemeny - keretik nem megkovezni...
