Az iPhone gyakorlatilag egy kész mobil már a megjelenése óta, az Android meg ki van kiálltva kihívónak a megjelenése óta, és az van mondva, hogy vigyázzon az Apple meg a Microsoft, mert az Android majd csúnyán utóléri őket és le is hagyja őket, mert ingyenes és milyen stabil, meg a Google áll mögötte, meg Linux alapú és akkor hűha.
Hát igen, fejlődik, egyre jobb, közeledik, közeledik, de még mindig nem érzem azt mint egy iPhone-nál, hogy készen lenne, érett lenne, kívánatos lenne. Erről eszembe jut a régi paradoxon, ahol az Apple a teknős, és a gyorsan futó Akhilleusz az Android:
"Akhilleusznak, a gyorsaság jelképének utol kell érnie a teknőcöt, a lassúság jelképét. Akhilleusz tízszer gyorsabban fut, mint a teknősbéka, ezért tíz méter előnyt ad neki. Míg lefutja Akhilleusz ezt a tíz métert, egy métert halad előre a teknőc; míg lefutja Akhilleusz ezt a métert, egy decimétert halad előre a teknőc; míg lefutja Akhilleusz ezt a decimétert, egy centimétert halad előre a teknőc; míg lefutja Akhilleusz ezt a centimétert, egy millimétert halad előre a teknőc; míg lefutja Akhilleusz ezt a millimétert, egy tized millimétert halad előre a teknőc és így tovább a végtelenségig, tehát ha örökké fut is Akhilleusz, sosem érheti el a teknősbékát."
Ez az érzésem támadt, mert az Android: szalad, szalad, de még mindig nem érte utól az iPhone-t.
