Vajon olyasmi kivitelezhető, hogy egy chip egyik része 65nm-es, a másik pedig 45nm-es technológiával készüljön? Ugyebár a cachet lehetne 45-tel sokkal elöbb, mint a proci többi részét. Tehát ha megoldható, akkor lehetne hamarosan a cache 45 a proci többi része pedig 65nm-rel gyártva... Ilyesmi kivitelezhető egyáltalán? Vagy ez megdrágítaná inkább a gyártást?

(remélem nem kérdeztem túl nagy hülyeséget )

\\\\\\\\\\\\\\\\ ALLEZ AMÉLIE!!! - www.ameliemauresmo.hu //////////////// Videókazetták digitalizálása Xvid és DVD-Video formátumba olcsón, jó minőségben! Ha érdekel dobj privit!

Nem lehet. Az egész 30 centis lapkát (amin van egy nagy rakás chip) egyszerre lehet levilágítani, rétegenként.

Aki él és nem boldog, az téved!

Most nem elfogultságból mondom, de én még nem láttam ennyire lendületben az Intelt fejlesztés terén, mint manapság. Felébresztették az alvó oroszlát, de ugyan ki mert ilyet tenni

Intel Pentium-D940/''C1''stepping/ (1.3V-200x16) @ (1.43V-333x12) 4Ghz ;;;;;;;;;;;;; Vista beállítások gyors gépekre is; http://winportal.net/?id=1052

Tetszetős; és ha tényleg jövő év második felére jön, még gratulálok is hozzá Arra viszont kíváncsi leszek, hogy az AMD mikor jön ki hasonló bejelentéssel. Szerintem nem váratnak magukra ők sem sokáig.

www.theskynet.org - Hungary alliance

Tiszteletre méltó eredmény - gondolom volt azért nagy vállveregetés egy ilyen produkció után a cégnél

Department of Redundancy Department

felőlem csinálhat az intel 1 nanós csíkszélességgel is processzorokat akkor sem fogom addig megvenni amíg a teljesítményben nem látszik meg. Amúgy nem biztos hogy ez olyan óriási fejlesztés lett volna. asszem a ph-n volt egy cikk hogy 15 nm alatt lesz majd érdekes a dolog amikor a mai technológiával már nem lehet lejjebb menni.
De addigra meg ki tudja lehet jönnek a kvantumprocesszorok és csuhaj lesz

Keresel valakit aki lagziba jáccik annak ez míííndent megér érted míííndent

Intel úgy építgeti a gyárakat, mintha ez lenne a fő profilja. Bezzeg az AMD hogy örül, hogy elkészült a második...

A kétféle csíkszélesség nem igazán kombinálható. A levilágítás - bár nagyon körülményesen, és nagy hibaaránnyal - talán még megoldható lenne, de számos folyamat van még, amiket egy adott csíkszélességhez paramétereznek...

Webfejlesztő vagy? Érdekelnek az újdonságok? Próbáld ki, írj róla és nyerj! http://magyaropera.blog.hu/2011/03/01/iroi_palyazat_dragonfly_bemutato

Mire elérjük a 15nm-es határt, addigra a ''mai technológia'' már nem a mai lesz , és nem is a tegnapi...

www.theskynet.org - Hungary alliance

Egyértelmű, hogy ez nem egy óriási fejlesztés Én az Intel manapság elért összes fejlesztésére céloztam(65nm procik;Cedar Mill,Presler,Core Solo-Dou és majd a Conroe,chipsetnél 975X, stb..) Az AMD-nek nincs ekkora anyagi és technikai(gyártókapacitási) háttere, hogy több ilyen nagyszabású párhuzamos fejlesztéseket futasson, pedig szükség lenne rá, eddig úgy fest az (A)M2-nél már jócskán meg fognak mutatkozni a K8 architektúra teljesítmény korlátai és még kész sincs. Nagyobb technikai áttörés talán a 1207 érintkezős LGA tokozású új Opteronoknál várható, viszont ezzel is csipkednie kell magát, ha a szerver piaci előnyét meg akarja tartani az Intel-el szemben. Nem beszélve az árversenyről. 15nm csíkszélesség?, hát addig a hőelvezető nanocsövektől, a Si lézerig, sok mindennek be kell majd játszania...

[Szerkesztve]

Intel Pentium-D940/''C1''stepping/ (1.3V-200x16) @ (1.43V-333x12) 4Ghz ;;;;;;;;;;;;; Vista beállítások gyors gépekre is; http://winportal.net/?id=1052

Egy módon meg lehetne, úgy, hogy a ''magot'' és a cache-t, külön gyártósoron csinálnák meg, és a Presler-hez hasonlóan tokoznák: [link]
Viszont ezzel van egy gond, ugyanis a L2 cache manapság a proci órajelén fut, és egy ''ekkora távolság'' a mag és a cache között már probléma.
Egy gyártósori megvalósítás pedig lehetetlen, mert csíkszélességként máshogy van belőve a berendezés.

''The spice exists on only one planet in the entire universe. A desolate, dry planet with vast deserts. The planet is Arrakis, also known as DUNE.''

Nemrossz
Télleg: mennyi a legkissebb csíkszélesség, amit le lehet még gyártani?

"Football isn't a contact sport; it's a collision sport. Dancing is a contact sport." // Amíg a Föld kerek, mindig lesznek OPELEK!!!!! // 8v az igazi, nem a V8 -> Kadett 4ever

Egyetértek veled , szerintem is 1-1 magot tartlamazó külön félvezető lapot még csak-csak össze tudnak ragasztani, főleg ha azok közvetlenül nem is kommunikálnak egymással, de az L2 cache és a végrehajtó egységek közötti kapcsolat ''túl szoros(komplex)'' egy ilyen eljárás sikeres kivitelezéséhez.

Intel Pentium-D940/''C1''stepping/ (1.3V-200x16) @ (1.43V-333x12) 4Ghz ;;;;;;;;;;;;; Vista beállítások gyors gépekre is; http://winportal.net/?id=1052

remek, remek. újabb lépés a szilícumalapú tech vége felé. a köv. évtized elejére már fotonokat büfiző baktériumtörzseket akarok tenyészteni a gépemben.

tobejedi!

Ennek semmiféle technikai akadálya nincs. A 45nm a minimális feature méret.
Pl. ahol hoszabb vezetéket kell meghajtani oda méretesebb tranzisztort tesznek.

My other car is an F-14 Tomcat!

Annak idején a Pentium Pro volt ilyen. Ott azonos órajelen ment a mag és a cache. Viszont a jelenlegi frekvenciák tizedén. Ma már nem valószínű, hogy megoldható lenne. Viszont nem is oly rég volt egy hír a PH!-n a többrétegű chipekről. Azzal az eljárással megoldható lenne.

Az intelnek meg szüksége van az új technológiákra ha fogyasztásban, disszipációban versenyképes akar lenni. Azért hagyhatnák nyugodtan a 65nm-es technológiát, hogy kifussa magát.

Az i975X azért annyira nem nevezhető komoly fejlesztésnek (inkább feleslegesnek).

Si vis pacem, para bellum.

Nem azt írkáltuk eddig, hogy elég nehézkesen, sőt szinte lehetetlen megoldani?

''The spice exists on only one planet in the entire universe. A desolate, dry planet with vast deserts. The planet is Arrakis, also known as DUNE.''

Ilyen komplex áramkört, mint a pentium procik, nem terveztek meg még többrétegben. Gondolom a technológia nincs még kiforrva (pl. rétegek összekötése stb.), vagy a hőelvezetés gondját nem oldották még meg.

''The spice exists on only one planet in the entire universe. A desolate, dry planet with vast deserts. The planet is Arrakis, also known as DUNE.''

Aha. Mutass már egy CPU-t, vagy GPU-t, ami vegyes csíkszélességgel készült. Ha valóban semmi akadálya nem lenne, elhiheted, hogy kihasználták volna.

Webfejlesztő vagy? Érdekelnek az újdonságok? Próbáld ki, írj róla és nyerj! http://magyaropera.blog.hu/2011/03/01/iroi_palyazat_dragonfly_bemutato

Épp arra próbálok rávilágítani hogy nincs igazatok. A 45nm-es csatorna hossz egy minimum ennél nagyobbat ugyanazon a lapkán ugyanazon a gépsoron minden további nélkül lehet csinálni.
Pl. egy hosszabb vagy nagyobb fan-out-tal rendelkező vezeték esetén pl. nagyobb tranzisztort kell használnod hogy rendesen meg tudd hajtani és ne legyen túlságosan nagy a késleltetése. (A vezetékdarab egyszerűbb esetben RC-tagként viselkedik minél nagyobb a kapacitása (hossza) annál több idő kell a jelnek a terjedéshez. Ezért nagyobb árammal kell feltölteni a terjedési idő csökkentéséhez és ez nagyobb tranzisztort igényel.)
Vagy például a mixed analog/digitális chip-ek esetén ahol az analóg módban dolgozó tranazisztorok tipikusan nagyobb méretűek mint a digitális részen lévők hogy a paramétereik a gyártás során jobban kézbentarthatóak legyenek.

My other car is an F-14 Tomcat!

Szerintem egy mondjuk 65nanóra belőtt gyártósoron nem lehet 90nanós áramkört készíteni.

''The spice exists on only one planet in the entire universe. A desolate, dry planet with vast deserts. The planet is Arrakis, also known as DUNE.''

Össze tudnák rakni mint például az IBM z800 és z900-as sorozatú mainframe-ek Multi Chip Moduljai esetében is. A processzorok és cache-ek külön chip-en vannak és egy 100(!!!) fémréteget tartalmazó kerámia hordozón vannak összekötve. (forrás: www.redbooks.ibm.com: Technical Introduction: IBM eServer zSeries 800/900)
Hasonló technológiát használnak a Cray X1-es szuperszámítógép processzoraiban is.
Más kérdés hogy a dolog nagyon drága és otthoni használatra nem kifizetődő.

My other car is an F-14 Tomcat!

Akkor példának itt egy 90nm-en gyártott Xilinx FPGA, ahol a disszipáció csökkentése érdekében alkalmaznak különböző méretű tranzisztorokat.

Optimizing Performance and Leakage
Our IC designers have many things that they can do to adjust the mix to optimize for certain factors. The Virtex-4 FPGA is the first Platform FPGA designed for high speed and low power.

Low VT transistors are used only where necessary for maximum speed, while the middle thickness of oxide from the triple-oxide process may be used for less aggressive performance with very low leakage. You may use different sizes and types of transistors for performance and function. Combinations are also possible, such as small and medium-sized low VT fast transistors and small and medium-sized middle oxide thickness transistors. It is not a one-size-fits-all procedure.

Xilinx IC designers were given a directive to reduce power, among other things, in the Virtex-4 platform while maintaining the highest system performance. These transistors are used across the various FPGA functions of LUTs, I/O, interconnect, and configuration memory cells. Even within a given FPGA function, all transistors don’t need to be the same, and that is up to the Xilinx IC designers (see Figure 4).

The surprising result of this balancing is that the overall static current in Virtex-4 devices with 90 nm process is reduced by 40% when compared to Virtex-II Pro devices with 130 nm process. Table 1 shows a chart of the weighted average changes to the transistors in the Virtex-4 die compared to Virtex-II Pro die, which allows you to arrive at the reduced transistor leakage in the Virtex-4 FPGA.

[link]

My other car is an F-14 Tomcat!

meg pár millio dollár tiszteletdíj kifizetése...
intel egész pályás letámadást választotta, nyomul az úthenger

úgy látom egyedül te vagy itt képben. basszus olvasgatom a hozzászólásokat és legalább 3-4 ember van itt aki profi a processzorgyártás területén.gondolom 3 mérnök az egyik inteles a másik amd a harmadik az ibm-nél dolgozik.

Keresel valakit aki lagziba jáccik annak ez míííndent megér érted míííndent

Úgylátom mégiscsak sikerült jót kérdeznem

Szóval a válasz nem nem igen nem... már csak dönteni kéne
Ha jól szűröm le a dolgot, akkor vegyíteni ugyan nem lehet, de 45nm-essel lehet mindent akkorára is csinálni mintha 65-el készült volna, így tulajdonképpen mégis elkészíthető egy ilyen ''vegyes'' proci.

Akkor viszont valószínüleg inkább gazdaságossági okai vannak annak, hogy nem teszik ezt... hm, az Intel nem akarja ideküldeni az egyik emberét, hogy minden titkukat elmondja?

\\\\\\\\\\\\\\\\ ALLEZ AMÉLIE!!! - www.ameliemauresmo.hu //////////////// Videókazetták digitalizálása Xvid és DVD-Video formátumba olcsón, jó minőségben! Ha érdekel dobj privit!

Szakközepes emlékeim szerint (sajnos nincs időm netes forrást keresni nektek) a gyártás folyamán egy maszkolási lépés a következő képpen néz ki először fényérzékeny anyagot (''lakk'') visznek fel a szilícium lapka felületére majd erre fotóznak egy maszkot. A fény hatására a ''lakk'' tulajdonságai megváltoznak és egy maratási lépés után szabaddá válik a chip felületének egy része. Ezután vagy szennyező anyagokat diffundálnak a tranzisztorok kialakításához vagy fémgőzölnek a vezetékezéshez. Egy tranzisztor előállításához min. három ilyen lépésre van szükség 1. a source és drain kialakítása, 2. a szigetelő oxid-réteg felvitele, 3. a gate kialakítása. Ezután jön még a huzalozás kialakítása ami a jelenlegi csúcs 9 fémréteges technológia esetén +9 ilyen lépés.
Ha megnézed a belinkelt doksiban a 3. ábrát láthatod hogy a tranzisztor gate-jénél jóval kisebb részletek is vannak pl. a szigetelő oxidrétegnél ami a gate-et választja el a channel-től. Ezért a levilágítás pontosága kb. egy nagyságrenddel nagyobb kell hogy legyen a gate length-nél. Tehát ne úgy képzeld el a gyártáshoz használt maszk-ot amin 45nm x 45nm-es pixel-ek vannak ez a raszter kb. 4nm x 4nm-es lehet ezt hívják lamda paraméternek.
Tehát ha valaki tranzisztor szinten tervezi az áramkörét (ahogy azt a nagy processzorgyártók is teszik) akkor neki a lamda az egység és minden további nélkül tud csinálni 45nm-nél nagyobb tranzisztorokat. A gyártás során kijövő újabb és újabb reviziók pontosan ilyen tranzisztor méret optimalizációkat tartalmaznak az esetek többségében.
A pontos layout pedig hétpecsétes ipari titok. Nem fogod soha megtudni hogy milyen áramköri részeknél pontosan milyen paraméterű tranzisztorokat használnak.

My other car is an F-14 Tomcat!

Lehet én tudom rosszul, de nem a feszültségigény csökken, hanem alacsonyabb lesz a letörési feszültség, tehát csökkenteni kell a feszültséget. És részben ennek következménye a szivárgási áram.

Si vis pacem, para bellum.

''letörési feszültség'', ez lenne a Terminal voltage?

Intel Pentium-D940/''C1''stepping/ (1.3V-200x16) @ (1.43V-333x12) 4Ghz ;;;;;;;;;;;;; Vista beállítások gyors gépekre is; http://winportal.net/?id=1052

Kapisgálom már, mit ír Maverick14.
Elfogadjuk, hogy 45 nanós gyártósoron lehetséges nagyobb csíkszélesség gyártása, akkor Male kérdésére a válasz: nem.
Ő azt kérdezte, hogy 65nanós ''mag'' + 45nanós SRAM lehet-e. Hát nem (most). Jelenleg Intelnél legmodernebb gyártósor 65 nanós, 45 nanóval még kísérleteznek, nincs kész a gyártósoruk, gyártástechológiájuk, így nem tudják ezt legyártani, csak úgy, ahogy fentebb említettem. ( Egyébként én is a minimális integrált áramkörökről tanult dolgaimra támaszkodom )
Mire elkészülnek a 45 nanós gyártósorral, minek gyártsanak rajta 65-st.

''The spice exists on only one planet in the entire universe. A desolate, dry planet with vast deserts. The planet is Arrakis, also known as DUNE.''

Sajnos ezt a részt csak felületesen vettük, de a következőt mondta el nagyvonalakban a tanár:
Kisebb csíkszélesség, de azonos feszültség, ekkor nagyobb lesz a hőtermelés. Hiszen közelebb kerülnek egymáshoz az alkatrészek, vagy valami hasonló magyarázata volt.
Általában a kisebb csíkszelésség azért jár kevesebb hőtermeléssel, mert jelentősen kevesebb feszültség kell a működésükhöz. Négyzetes arány van köztük.
Gondolom papíron ez történt volna 90 -> 65 nanónál is az Intelnél, de ott egy új dolog ütötte fel a fejét, a szivárgási áram (nagyobb csíkszélességnél ez elenyésző volt, 65nanónál viszont már számottevő lett).

''The spice exists on only one planet in the entire universe. A desolate, dry planet with vast deserts. The planet is Arrakis, also known as DUNE.''

Legalább is úgy érzem, hogy sikerült megértenem Még egyszer kösz a kimerítő infót

Intel Pentium-D940/''C1''stepping/ (1.3V-200x16) @ (1.43V-333x12) 4Ghz ;;;;;;;;;;;;; Vista beállítások gyors gépekre is; http://winportal.net/?id=1052

A dolgok kicsit bonyolodtak az utobbi idoben es most mar kulon utat jarnak a teljesitmenyre es az alacsony fogyasztasra kihegyezett modszerek.
[link]

Privat velemeny - keretik nem megkovezni...