Cikk: "Az mindenestre tény, hogy a háromdimenziós közvetítés pluszköltséget jelent majd a csatorna számára. Az pedig egyelőre nem tiszta, hogy ezt „lenyeli”-e a vállalat. Nem kis összegről van szó, hiszen amennyiben egyidejűleg sugároznak hagyományos és 3D adásokat, akkor az új közvetítőállások kiépítése mellett szükség van egy második technikai személyzetre is, ami szintén nem olcsó mulatság."
Nem feltétlenül túl sokat, ugyanis a stereo-3D két nézetet jelent (egyik az egyik szemnek, másik a másiknak), a 2D adás meg lehet egyszerűen a kettő közül az egyik... Még csak két csatorna sem kell hozzá, mert a stereo-3D-s adatfolyam egy csatornán is mehet, a kódolásban kihasználva, hogy a két kép eléggé hasonít egymáshoz. Legalábbis a közvetítőállás és a műsorkészítő között. Persze amíg a sima 2D-s fogyasztói készülékek tunerjeit nem készítik fel arra, hogy egy ilyen adatfolyamból is ki tudja venni az egyik nézetet, addig a fogyasztók felé külön csatornán kell küldeni a 2D-s és 3D-s változatot. Viszont addig is (vagy azután is egy ideig) utóbbiért különdíjat lehet elkérni.
