Kíváncsi vagyok, meddig tudják kicsinyíteni a fény-alapú adatmozgatás eszközeit, de úgy látom,a fejlődés döbbenetes.

Eligor Rendszerház Kft. - Rendszerben gondolkodunk - www.eligor.hu

Szép-szép, és minden bizonnyal sok előnye is van, viszont az igazi áttörés az lenne, ha a magok belsejében is fény vinné/számolná az infót. Fényt emittáló tranzisztorok ugyebár vannak (gondolom itt is őket használják, csak persze egy "FSB" és egy processzormag komplikáltsága között van néhány nagyságrendnyi különbség...)

NAGY HDD Statisztika készül: http://prohardver.hu/tema/hdd-k_megbizhatosaga_elettartama/hsz_1-50.html

Csak annak fizikai korlátai vannak. A vörös fény hullámhossza kb 590nm, a kék kb 440nm.
A jelenlegi csíkszélesség pedig 45nm-nél tart, tehát kisebb a csíkszélesség, mint a fényhullámhossza. De lehet, hogy ez nem akadály....

Nem muszáj emberi szem által látható fénynek lennie.

[ Szerkesztve ]

Ember embernek farkasa.

Pl kemény UV? Az jó, mert nem kell fénycső ezentúl a gépbe. az UV 10nm-ig számolható.
Vagy még rövidebb, pl gammasugár. Az már gázos, mert jó nehéz ólomburkolat kell.

Mire ezt bevezetik áttörés lesz vagy csak step-up ?

All Black...

+ hardcore UV és röntgen meg pláne elég brutálisan károsíthatja a szerkezeti anyagokat. Amiatt lehet, h nem akadály, hogy fény esetén már nem baj, ha a chip nagyobb fizikailag, uis a fény vezetése korántsem jár annyi veszteséggel és hőtermeléssel, mint az áramé. SzVSz megérjük az orosz processzorvicc valóraválását, miszerint a prototípus nem fért ki a gyárkapun

NAGY HDD Statisztika készül: http://prohardver.hu/tema/hdd-k_megbizhatosaga_elettartama/hsz_1-50.html

nem kellenek ott wattok, sőt talán mW-k se a számoláshoz. ha meg elég kicsi energia, akkor nem károsítja az anyagot. a gammával az előállítás lenne a nehézkes, meg az irányítás. a röntgen az elmegy, mert karakterisztikus sugárzást "nem nehéz" csinálni, ráadásul elég jól irányítható. de először lássul, hogy uv/vis-ban mire képesek.

ez olyan, mint a görögtűz, csak görögvíz - Loretto

De miért is érdekes a méret szempontjából a hullámhossz?

Pl. a mostani 65nm-es gyártástechnológia rajzolatait is 248nm-es hullámhosszú fénnyel viszik fel a felületre. Itt sem érdekes hogy "egészhullám" vagy sem, ugyanis a fényt nem longitudinális/transzverzális hullámot kell elképzelni. Fura, mindig másképp viselkedik mint gondolnánk.

2005-ös doksi: [link] (13.5nm EUV)
Intelnél a 65nm volt az utolsó, amit UV-val csináltak és nem EUV-vel, de az is továbbfejlesztett 197nm-es fény volt, nem 248-as. (AMD nem érdekel.) [link]
Másrészt nem mindegy, hogy egy adott fénnyel rajzolni tudunk valamit, amiből utána kisebbet marunk ki, vagy adatot akarunk közvetíteni magával a fénnyel.

Kár, hogy leszedték intel honlapról a lithography-összefoglaló ábrát.

[ Szerkesztve ]

Ember embernek farkasa.

szerinted hányan fejlesztenek még ilyet?

True Success is Blonde

Köszönöm a kiigazítást, de megjegyezném a 197 még mindig nagyobb mint a 65.

Másrészt nem mindegy, hogy egy adott fénnyel rajzolni tudunk valamit, amiből utána kisebbet marunk ki, vagy adatot akarunk közvetíteni magával a fénnyel.

Az hogy két különböző dolog nem ugyanaz, azt értem.
De mi a nem mindegy? Ezt kifejtenéd bővebben?

Érdekes megoldás, vajon mire lehet még használni fényt?

A peresztrojka nálunk olyan gyors, hogy már ma jobban élünk, mint holnap! | Tudja Mohnke, a nyugati demokráciák dekadensek. Előbb-utóbb alulmaradnak a szigorúan fogott keleti népekkel szemben. | Volvo och SAAB anhängare | A vér nem válik vízzé.

szerintem előbb fognak felületi plazmonokat használni, mintsem hogy fénnyel tököljenek.

A vér nem válik VAZZE!™

Pl. este világítani nem rossz...

Aszem ha ezt be akarják vezetni a memória felé is hasonló kapcsoaltot kell kialakítani, hogy meglegyen a tempó onnan is, de ahhoz már integrálni kéne az egészet egybe. Plusz esetleg VGA-t is. És el is érkeztünk ahhoz a pillanathoz, amikor a személyre szabott processzort lehetne megcsinálni: bemegyek a boltba, és megrendelek egy probit tíz maggal, plusz 64GiB memóriával, egy akármilyen gpuval, és várok egy fél évet, mire megjön. De az az igényeimnek tökéletes lesz, sebességben, fogyasztásban. Személyre szabott gyári tuning.

Érettségi feladat, SZÁMÍTÁSTECHNIKA Írjon BASIC nyelven egy grafikus alapú multitask operációs rendszert, amely kivédi a Windows 98 potenciális hibáit.

Na azt én megnézem,hogy mindenkinek a saját igényeit kielégítse a gyár... Gondold már el, hány százezer,vagy millió megrendelés érkezne be a gyárba Szerintem egész egyszerűen ugyanazt fogják majd csinálni,mint most,hogy van adott választék,adott paraméterekkel,aztán tessék választani (és tuningolni ). Én mindenesetre kíváncsian várom,hogy piacra kerüljön az első ilyen chip. Remélem,mire elérem a nyögdíj-korhatárt,az egész gép optikai adatátvitelen fog alapulni ...bár,ami a nyugdíj-korhatárt illeti...

Metalt a népnek \m/

Nagyon érdekes, biztató fejlesztés, remélem megérem majd még, hogy ilyen technikával szerelt procit használhassak

" Ride away from falling ground, ride away from the big black cloud, ride away until the day come that we all live in a 2 wheel nation "

A DARPA (Defense Advanced Research Projects Agency) az Egyesült Államok védelmi minisztériumának kutatásokért felelős részlege - írja a wiki. Ha ti is beleírjátok a cikkbe, sok más olvasónak már nem kell rágugliznia, számítási kapacitás szabadul fel a SETI II-nek és megmaradnak az esőerdők

♫ Trying hard now, it's so hard now, getting strong now, won't be long now...

van egy olyan érzésem, hogy lassan dobhatjuk ki a számitógépeinket.
És csúcsszuper laptopok és telefonok lesznek már közeli jövőben

"IMHO a fennyel befolyasoltak a te agyad is, hogy vevo legyel a sok hulyesegre." (twollah)

Fénybuffer? Minél több adat van benne annál fényesebb?

csak mire megkapod már gondolkozhatsz, h mit rendelj következő alkalommal.

I aint fightin! I would not give a f. if I would see a russian tank drivin flat bush on avenue. I aint shootin nobody, so call me a fagget! When the wars over Im gona be the fagget with two legs!

Az oda-vissza alakítás jobb, mint a "huzalozás", különös. Hány párhuzamos fénycsatornát lehet kialakítani ilyen csöppnyi helyen? Egy 16 emeletes nyákra lehet nyomtatni egy pár huzalt, de végtére is a fény hullám, interferencia? Vagy carásig lesz apró kis lefalazott csatornával? Szállításkor meg ha megreped a fénycsatorna fala akkor meg gáz van? Az oké, hogy a fény intenzitásával is lehet operálni, de erősebb fény= vastagabb fal, különben interferencia nem?

Alig szivárgó procim baráti áron eladó

Hardverlesen

tiszta star trek már már ez a hír is...

Nem aprózzák el a dolgokat. Egyenlőre hiszem ha látom.

Kezd iPon szint lenni...

[link]

"Az IBM aktuális demórendszerében a modulok közötti adatátvitelt 32 darab, egyenként 10 gigabites csatornával oldották meg. Ezenkívül egy nagy teljesítményű párhuzamos adó-vevő modult is készítettek; ez 24 adóból és 24 vevőből áll, melyek mindegyike 12,5 Gbps sebességgel üzemel, vagyis aggregált sávszélessége közel kétszerese a tavaly bemutatott változatnak: 300 Gbps. A NYÁK-ban kialakított 48 fényvezető csatorna teljes szélessége csupán 3 mm. Ha ezt a jelenleg kapható optoelektronikai modulokhoz hasonlítjuk, azonos fogyasztásra tízszer nagyobb sávszélesség jön ki, miközben a helyigény csupán tizedakkora."

Ha a klasszikus rézalapúhoz viszonyítjuk, akkor meg még jobb a helyigények aránya. Csatornák között interferencia nincs.

Szerviz és javítgatás nálam, mert válság van /// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

persze-persze, fényvezető csatorna, ez még oké, képzeljünk el apró kis optikai kábeleket, ez tök jól hangzik, de nekem nem vili, hogy hogy tudnak "elszigetelni" egymástól x fényforrást ilyen közel a gyártás után is borszasztó könnyen sérülő "falazással" , ha pedig mikronnyi falak kritikus prioritást kapnak, akkor viszont hogy szállítod? Egyszer pottyan egyet, aztán már szivárog is. No meg ott a hőtágulás, elég egy hajszálrepedés az egyik falon. Kiváncsi lennék a gyakorlati megvalósításra, hogy hogyan érik el, hogy az egyik csatorna fénye biztosan ne szivárogjon át a másikba. A huzalozásnál azért többek között a levegő szigetelése miatt is jóval egyszerűbb megoldani a szigetelési problémákat. A fény az nem szarozik, megy amerre lát.

Hardverlesen

Kiváncsi lennék a gyakorlati megvalósításra, hogy hogyan érik el, hogy az egyik csatorna fénye biztosan ne szivárogjon át a másikba.
Pl. úgy, hogy a csatornák közötti kitöltőanyag átlátszatlan

Tényleg nem értem, min problémázol.

Szerviz és javítgatás nálam, mert válság van /// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

A kitöltőanyagon.

Hardverlesen

Láttál már optikai kábelt? Ismered a fizikáját? (Nem, nem fogom leírni neked.)

Ez körülbelül ugyanolyan, csak kicsiben.

Sérülésről meg annyit, hogy biztos lehetsz benne, hogy nem az optikai csatornák vannak legkívül. Például:

[ Szerkesztve ]

Ember embernek farkasa.

10 a mínusz hatodikon méteres, ezredmiliméteres távolságokról beszélünk fényforrásokról és azokhoz kapcsolt optikáról, ebben a közelségben, te meg jössz azzal miután felvetettem a "fényszigetelés" problémáját, hogy a felületi karcokat (amikről senki nem beszélt) majd jól kivédik azzal, hogy a nyák középső rétegébe építik a csatornát, megspékeled számomra értékes hsz-ed a saját példámmal. Grat. Nem, még soha nem láttam optikai kábelt B+ és köszönöm, hogy tanítasz mester, de inkább egyedül tűnődnék a jövőben. A kép, amit linkeltél felveti a problémát és nem a megoldást magyarázza. Túl közel vannak a fényforrások az optikai csatornacsatoláskor ahhoz, hogy ne kelljen speciális kitöltőréteget, csatornafalat, "fényszigetelést" hívd aminek akarod alkalmazni a fényforrások között, én ezen akadtam fel, mert ilyen szigetelőanyag nem nagyon létezik, mivel ilyen technika se nagyon létezett eddig és tetszenek az új technikák és szeretek kérdezni, nem úgy előadni magam, mintha tudnám a tutit, aztán közben lövésem sincs az egészről

Hardverlesen

Tetszőleges átlátszatlan lágy műanyag. Ha csak félannyira jól bírja a strapát, mint az optikai kábelek borítása, már akkor semmi gond az igénybevétellel: egy nagyjából merev nyáklapba ágyazva nem fog repedni, törni.

Ui.: de ha nagyon bele akarsz vadulni, képzelj oda mondjuk rezet. Elvégre nyáklapokról beszélünk

[ Szerkesztve ]

Szerviz és javítgatás nálam, mert válság van /// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

Ismered a különbséget a processzor csíkszélessége és az UTP vezetékei között? Csak mert nem ugyanaz a kettő. Itt is kb. akkora a különbség.

de mindegy, van különbség az átlag fészbuk user meg a terrorista között... az utóbbival lehet tárgyalni... (C) bambano

Egy réz huzalból még nehezebben lép ki a bit, mint egy optikai kábelből. Utóbbit muszáj szigetelned, előbbit nem. Mégis, egy processzor esetében a kis csíkszélesség miatt meg kell oldani a szivárgást.
Ezen felül az optikai kábel szigorúan két részből áll, magából a szálból, ill. a kisebb optikai törésmutatójú héjból. Kérdés, mi felel meg héjnak.

de mindegy, van különbség az átlag fészbuk user meg a terrorista között... az utóbbival lehet tárgyalni... (C) bambano

1. Ha csatornák között vannak mikrorepedések, amik egyik csatornától elérnek a másikig, akkor sincs gond, mert ezen rések fala (=kitöltőanyag) nagy valószínűséggel elnyeli a fényt, másrészt a hajszálrekedések nem egyenesek. Nem beszélve arról, hogy az ilyen repedésekbe érkező fénynek a rés "tengelyével" párhuzamos sebességkomponense nem túl nagy a merőleges komponenshez képest.
Egyébként ha (megfelelő mértékben) eltérő hullámhosszú fényeket lőnek a különböző csatornákba, akkor máris meg van oldva az interferencia kérdése.

2. Létezik mikrométeres nagyságú fényforrás. Csatorna végére elegendően pontos illeszkedéssel simán behelyezhető anélkül, hogy bevilágítana a másik csatornákba.

3. Szállítás során hogy sérül szerinted egy belső fénycsatorna? Nem az Őskorban vagyunk, nem sziklákon tároljuk és szállítjuk a törékeny, sérülékeny dolgokat. Azt meg kétlem, hogy olyan rideg lenne a hordozóközeg, hogy tele lesz hajszálrepedésekkel már attól, hogy puhára esik, vagy zötykölődik az úton/síneken.
Már az 1800-as évek végén is tudtak vigyázni őseink például a nitroglicerinre. Bár való igaz, ehhez is levegőbe kellett repülnie Nobel gyárának, néhány hajónak és embernek. De az akkor új volt, nem úgy mint 2008-ban a NYÁK.

4. Jó megtudni tőled, hogy nem létezik olyan anyag, ami elnyeli a fényt. Az egerem csak viccből fekete. (Plank-féle hőmérsékleti sugárzás 310 K-en 10 mikrométeres hullámhosszú tartományba esik, szóval ne gyere azzal, hogy amit elnyel, azt visszasugározza és ez bezavar.)
Csatornáról visszaverődik, ha véletlenül elhagyja (ennek az esélye körülbelül 0), akkor pedig elnyelődik.

5. Ne bazmegelj!

Jim Tonic: Prociban megszakad a réz, ha leejted? Tönkremennek benne a nanométeres nagyságrendű tranzisztorok? Befolyásol valamit a hordozórétegben bekövetkezett hajszálrepedés? (Ahol a hordozóréteg a tranzisztorok térfogatának több, mint tízszerese.)
Ha már ezzel példálozol...

[ Szerkesztve ]

Ember embernek farkasa.

Hát, fura lenne, ha rézszeletekre állítanák elő őket. Inkább akkor a szilicium.

de mindegy, van különbség az átlag fészbuk user meg a terrorista között... az utóbbival lehet tárgyalni... (C) bambano

Remélem szakközépben tanítasz és van egy kollégád, aki bevezet az anyagismeretbe, legalább az alapokba, mert láthatóan szűk a látóköröd, nem vitázom, mert felesleges, mivel nem azzal van a gond amit írsz, hanem azzal , amire nem is gondolsz.

Hardverlesen