Idő kérdése és ez is meg fog valósulni. Végülis az Intel TeraScale koncepciója amit úgy 1.5 éve mutatott be a nyilvánosságnak, a jővőbeli fejlesztések terén hasonló irányba visz el. De ez ugyanúgy igaz az AMD Fusion koncepciójára is amit szintén akkoriban mutattak be. Persze a processzor gyártás az mindig lassú folyamat amit ma elgondolnak, abból csak 3-4 évvel később lesz kész termék. És egyáltalán nem biztos hogy a jővőbeli koncepció rögtön a legelső termékben 100%-ban testet ölt, sokkal jellemzőbb a fokozatos bevezetés, úgy kisebb a kockázat, de persze úgy időben is tovább eltart.
Egy év múlva az Intelnek lesz olyan procija amin 2 általános célú processzor mag mellé a tokozásba odatesz egy GPU egységet és a chipsetből is igen sok részegységet átpakol a CPU mellé. A GPU-knál meg már ma is ott van a HD decoder egység, de akár egy encoder is elképzelhető hogy odakerülhet. De AMD-nek is lesz jővő év végéig egy hasonló procija 1-2 magos általános célú CPU+GPU párosítással. De ezeknél a megoldásoknál még nem lesz összeintegrálva a cpu+gpu, még csak közös tokozásba kerülnek. Aztán ez 2010-re a gyártástechnológi fejlődésével még tovább bővülhet, pl. 2-4 cpu mag+ erősebb GPU párosítással
2010 vége, 2011 elejére pedig eljöhet a fejlesztéseknek az az új generációja amit anno Intel és AMD kitűzött célként. Ott már azért 4 átlalános célú CPU + egy erősebb GPGPU is ott figyelhet, már összeintegrált kivitelben. A GPU-k is egyre inkább közelítenek az általános célú felhasználást segítő programozhatósághoz, ezért készíti az Intel a Larrabee prociját, az AMD meg a Fusionos APU egységeit.
Pl. ebben az Inteles doksiban is [link] arról van szó hogy a magos száma szépen megnőhet az idő előrehaladtával, akár százat meghaladó mértékűre. Ezek a magok lehetnek általános célúak, de lehetnek GPGPU magok vagy nagy párhuzamosságú számításokhoz passzoló SIMD vektor egységek. De ugyanúgy lehetnek fix funkcióra szabott maguk is, mint pl. raszter egység, kriptográfia feladatok megodását segító célegység, video encode, decode egység, stb. A jővő procijai és a rájuk írt alkalmazások majd arra fognak törekedni hogy a prociba integrált képességeket a lehető legoptimálisabb módon, azokkal a magokkal használva hajtsák végre, amivel a legkevesebb energiával a leghatékonyabb végeredmény tudják elérni. Pl. video lejátszáshoz a video decode egységet használja, mert az pár száz mW-ból megoldja a feladatot, míg a vector vagy általános célú egységekkel ez közel sem lenne olyan hatékony. De pl.multimédiás képmanipulációhoz az SIMD vektor egységek sokkal optimálisabb megoldás, mint az általános célú magokat vagy azok SSE SIMD egységeit használni. Vagy ha pl. titkosítást kell csinálni, akkor a kriptográfiát segítő célhw egységes használata a legoptimálisabb.
Persze ezek a változások még időben odébb vannak, de 3-5 éven belül igen jelentős változások lesznek majd. A jelenleg ismert CPU már egész máshogy fog kinézni, sokkal több funkcionalítás lesz mellé integrálva, olyan egységek amik most az alaplapon vagy ahhoz kapcsolódva külön egységként látják el a feladatukat.
Az Nvidiának pont ez lesz majd a fő problémája x86 fronton. Nekik nincs x86-os procijuk, ami mellé bármit is integrálni tudnának, kifejleszteni egyet pedig már elég késő. Anno ezt 2 éve kellett volna elkezdeniük, amikor az Intel és az AMD meghozta a stratégia lépéseit. Most már késő akár a Viát felvásárolni, akár saját fejlesztésbe kezdeni, 2-3 év már túl nagy hátrány.
Viszont mobil fronton még jók lehetnek, a Tegra termékükkel még előnyben is vannak, szóval ott jók a piaci pozícióik. Végülis ez az irány jó, hisz viszonylag nagy piacról van szó. Ezzel a Tegrával megalapozhatja magát az Nvidia és ki tudja lehet a jővőben búcsút intenek az x86-os piacnak és inkább a mobil és beágyazott eszközök piacára helyezik át a hangsúlyt.