Na, akkor tegyük rendbe a dolgokat.
Egy normális épület villámvédelme a villámhárítón túl egy 3 fokozatú villámvédelmi eszközrendszeren keresztül valósul meg (idemásolom, mert akkor nem kell annyit gépelnem, de nagyjából jól összefoglalja a lényeget.
Tömören, ezek az eszközök D kategóriásak (vagy C, ha az ELMŰ trafónál lévőt nem A-nak, hanem A0-nak jelöljük, de ez már szőrszálhasogatás) Egyedül akkor védenek egy közelben becsapó villám ellen, ha a másik 3 réteg a helyén van. Ellenkező esetben csak egy közeli fogyasztó meghibásodása ellen védenek.
Magát a villámhárítót is érdemes több helyen leföldelni, s ma már azért elvárt, hogy a ház vasgerendái, födémrendszerei is földelve legyenek.
A villám erejéről annyit, hogy azért nem szabad vascsőbe rakni, mert közvetlen találat esetén a vascsövet csőbomba szerűen szétrobbantja és a repeszekkel halált is okozhat. Ezért van mindenhol egy szimpla V alakú védővas, aminek a szerepe, hogy villámcsapás esetén a járdaszinten megakadályozza azt, hogy a villámhárító kitépje magát a falból.
Amit sokan elfelejtenek, hogy a villámnak egy közeli becsapás esetén is van "elektromos lökéshulláma", amit bármilyen hosszabb fémtárgy antennaként felvesz. Ezért a falban hosszabban futó vízszintes, függőleges kábelen is plusz feszültség jelenhet meg még akkor is, ha a ház nem közvetlen villámcsapás áldozata. Az UTP kábelek erre nem annyira érzékenyek, hiszen mind a két végén egy egy mini-trafó van, amit csak váltakozóáramra érzékeny, a hirtelen felfutó tüskét nagy eséllyel (de nem 100%-al) túléli.
(forrás: http://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_216_from.html)
======
A túlfeszültség védelem (villámvédelem) ha jól van tervezve több lépcsőből épül fel, ezek A,B,C,D osztályúak. Az osztály az energiaelnyelő képességre utal.
A- Trafóházba ELMŰ által kötelezően beépített védelem. Csak a saját elosztóhálózatukat védi, de azt jól. Nagyon nagy energiát levezet, de a továbbhaladó túlfeszültség még elég magas az otthoni cuccaidnak.
B- A ház első kötési pontjába, még a villanyóra elé célszerű felszerelni. Ez leszedi az A-által átengedett durva csúcsokat, de jut tovább is rendesen.
C - Célszerűen a lakás vagy helyiség elosztójához célszerű felszerelni. Ha a B és C közötti vezetékhossz túl kicsi, csatolóinduktivitás beépítése szükséges.
Ha a B-t és a C-t egymás mellé építed , mert nem érdekel az ELMŰ tulajdona (őket sem érdekli a Tied), akkor a villanyóra után a biztosítéktáblára tedd a B-t és a C-t és tegyél közé csatoló induktivitást.
D- Ennek a legkisebb az elnyelő képessége de a legfinomabb a kimenetén lévő feszültségeltérés. Tipikusan D-osztályúak a szünetmentes tápok túlfeszvédős elosztók...stb. Ha csak ezt használod, akkor max egy kiégett izzó által keltett tranzienst tudod kivédeni sokat nemigen ér, de pszichésen mindenképpen megnyugtató
Az a túlfeszültségvédelem ér valamit, ahol nem hagynak ki egyetlen lépcsőt sem és szakszerűen van telepítve. Személyes véleményem szerint a telitalálatnál így sincs sok esély, de ez viszonylag ritka városokban, ahol földvezetékek vannak. Kertvárosban a légvezetékezés már gázosabb.
A másodlagos (induktív) hatásokkal szemben 100%-os védelmet ad egy jól telepített rendszer, valamint véd a hálózatra kapcsolódó eszközök keltette tranziensekkel szemben is.
A kábeltévére kapható védők általában D-osztályúak és a másodlagos hatások kivédését lehet maximum rájuk bízni, komoly védelmet nem adnak.
[ Szerkesztve ]