Ezeket a vékony klienseket önállóan is lehet használni?
Vagy mindenképp kell hozzá egy szerver is?

[ Szerkesztve ]

Mivel ebben van minden, így lehet használni... bár elég korlátozott, főleg prociban és tárhelyben.

\\\\\\\\\\\\\\\\ ALLEZ AMÉLIE!!! - www.ameliemauresmo.hu //////////////// Videókazetták digitalizálása Xvid és DVD-Video formátumba olcsón, jó minőségben! Ha érdekel dobj privit!

Idézet a cikkből:
"A VIA CoolStream architektúrára épülő Eden ULV processzor 500 MHz-es órajelen üzemel, és teljes terhelés mellett maximum 1 wattot fogyaszt, de terheléstől mentes időszakokban beéri 0,1 wattal is."

Tehát szerinted a processzor szimplán a feldolgozáson megspórol 90%-ot és nyoma sincs energia-menedzsmentnek... egy P3-mas rendszerben közel nem láttam ilyen különbségeket terhelt és terheletlen állapot között, de Te nyilván jobban tudod... Ezek szerint procihoz készített CX700-as lapkakészlet power management-je neked semmi, bár ehhez képest láthatóan jól működik egy olyan procinál, amit még 90nm-en gyártanak .

http://digimokus.uw.hu

Eh. Nem a proci energiamenedzsmentjét értettem menedzselési költségeken, hanem azt, amikor Gizikének baja van a gépén található szoftverekkel, hangosan sikít, mire megjelenik a rendszergazda és újratelepítéssel visszaállítja, mintegy antigizikésíti a rendszeren a beállításokat.

Ezen csak terminálkliens fut, nincs rajta teljes oprendszer, szoftverek, stb. Központi terminálszerveren menedzselnek minden programot, ehhez nem kell nyúlni. Ennek az eszköznek a menedzsment igénye nulla. Az igaz, hogy a hsz-ből nem derül ki, melyik menedzsmentre gondoltam. Nagyvállalati környezetről volt szó, és ott fontos, hogy mennyi élőerő kell az üzemeltetéshez.

a PH! kedvenc ISP-trollja (C) Tyberius | http://itcafe.hu/tema/a_nagy_openwrt_topic/friss.html

Nos, akkor mindkettőnknek igaza van

http://digimokus.uw.hu

pl windows7-et tuti rátelepítené valahogy...

Beleoszulne, mivel az 500MHz-s C7/Eden, nevezzuk barminek, siman alulmulja a feleakkora orajelu celeronokat.

Azoknal meg a multkor hekkelt K6-2 is gyorsabb

Hello IT! Have you tried turning it off and on again?

Jo lenne ha az Atom-os piacon megjelenne, mint ujabb alternativa es ezzel egy kis arversenyt generalna.

Atom jelent meg az o piacukon, es eleg sulyosan feltorolte veluk a padlot

Viaval az a baj, hogy dragan gyart elavult cuccokat, lassan 10 eve keptelenek egy utokepes procit kihozni jo aron. (*)
(2000-ben vasaroltak fel ket nem tul sikeres Pentium klongyartot (Cyrix, Centaur) ezek fejlesztesein alapult a 2001-ben megjelent Via C3,
Mostani C7 meg gyakorlatilag ugyanez, csak uj buszrendszert kellett alarakniuk, mivel idokozben lejart a Socket370-re meg a Pentium altal hasznalt buszra meg a Cyrix altal vett licensz, meg megtoldottak a korosodo procit egy hardveres titkositoval.)

*: Elvileg ott van lassan 1 eve a Nano, de tegye fel a kezet, aki mar latott Nanora epulo netbookot/alaplapot/ipariPC-t/barmit, ami nem csak sajto bejelentes volt, hanem ott ketyegett az orra elott...

[ Szerkesztve ]

Hello IT! Have you tried turning it off and on again?

Ezek szerint procihoz készített CX700-as lapkakészlet

Acsi, ebben a cuccban mar az eggyel ujabb VX800 van.

Bar, ha az is akkora "ugras" a CX700-hoz kepest, mint a CX700 volt a C3-asok ala rakott utolsohoz kepest, akkor lassan Windows-t se lehet ra telepiteni, olyan bugos.

CX700-on olyan egzotikus oprendszerek NEM futnak, mint DOS, Linux

Illetve nem volt vicces, tavaly potom egy honapot szoptam a hogyan hekkeljunk mukodo DOS-t a CX700+Eden 1GHz ipariPC-re kerdessel, vegul a megoldas az lett, hogy inkabb az i852GM+P4-M 1GHz-t hasznaljuk, ami 100$-ral tobbe kerul, meg 3x annyit zabal, de legalabb mukodik...

[ Szerkesztve ]

Hello IT! Have you tried turning it off and on again?

Mi egy időben tesztelgettük a 900MHz-es VIA Epia procikat és a 667-es Celeronokkal voltak pariban (a mostani 90nm helyett 130nm-en és 400-as rendszerbusz helyett 133-on!). Ennek már jó 4-5 éve és abban még nem voltak hardveres gyorsítók... szóval nem olyan silány ez a mostani proci mint amilyennek előre lefestik látatlanban, hiszen van benne SSE2-SSE3, hardveres gyorsítás és egy rakás olyan dolog ami a korábbi verzióban nem volt.
Ha csak meghatározott szegmensben is, de van helye a piacon, viszont az Atommal érdemtelen összevetni, mert annak vetélytársául a Nano-t szánták amit már nem csak sajtóbejelentésből ismerhetsz, mert összeeresztették az Atommal és csúnyán helyben hagyta :

VIA Nano teszt 1.
VIA Nano teszt 2.

 
 
Amúgy Cyrix procim nekem is volt, a 200+ -os ha jól emlékszem 120MHz-en futott és egész számokkal a teljesítménye ha nem is egy 200-as, de egy 150 Pentiumot levert. Amiben gyenge volt az a koprocesszor lebegőpontos számítási teljesítménye, éppen ezért 3D-ben csak egy 90MHz-es Pentium teljesítményét hozta. Ettől függetlenül akkoriban szép számmal voltak Cyrix procis gépek a piacon, elég ha csak a korábbi 486SLC vagy DLC gépekre gondoltok, azok is Cyrix-ok voltak (ahh, régi szép idők... )

[ Szerkesztve ]

http://digimokus.uw.hu

Mi egy időben tesztelgettük a 900MHz-es VIA Epia procikat és a 667-es Celeronokkal voltak pariban (a mostani 90nm helyett 130nm-en és 400-as rendszerbusz helyett 133-on!).

A nagy lohimbilimbit.

Tavaly osszehasonlitottam XP alatt a regi ipariPCnket (Celeron 650 ULV, valami ezereves szutyok Via chipset, SDRAM) az utodjaval (CX700+Eden ULV 1Ghz, DDR2), siman kikapott a masfelszer akkora orajelu Via.

ALU-ra ugyan eleg magas ertekeket mutattak a szintetikus tesztek, de az FPU-ja a beka segge alatt volt. SSE3 tamogatassal sem kozelitette meg azokat az ertekeket, amiket a 2/3 orajelu Celeron siman kirazott az SSE1-es FPU-jabol.

Maga az XP is erezhetoen lassabban tologatta ide-oda az ablakokat, pedig ilyen hardveres video gyorsitas, +300% 3D teljesitmennyel reklamozta a gyarto az uj vasat a marketing ppt-ikben

Meg azt sem lehet elmondani, hogy mennyivel modernebb fejlesztes lenne a Celeron ULV, hiszen 2002-ben dobtak piacra, Tualatin magra epul...
Tehat boven kortarsa az elso C3-aknak, aminek a "tovabbfejlesztese" a C7.

Amúgy Cyrix procim nekem is volt, a 200+ -os ha jól emlékszem 120MHz-en futott és egész számokkal a teljesítménye ha nem is egy 200-as, de egy 150 Pentiumot levert.

En meg arra emlekszem, amikor tizensokeve haveroknal lanparti, valaki verte magat a 150+-os Cyrixre, hogy mennyivel gyorsabb a tesztekben, mint a P100-am, erre feleakkora fps-t produkalt Quake alatt

Hiaba, akkor sem tudtak FPU-t gyartani, azota sem sikerult.

Ha csak meghatározott szegmensben is, de van helye a piacon, viszont az Atommal érdemtelen összevetni, mert annak vetélytársául a Nano-t szánták amit már nem csak sajtóbejelentésből ismerhetsz, mert összeeresztették az Atommal és csúnyán helyben hagyta

Vegigolvastam az elsonek belinkelt tesztet, eloszor is gyari elozetes mintat teszteltek, NEM boltban veheto kesz termeket, masodszor 1.8GHz-n jart, mig az Atom csak 1.6-on, ha meg felszorzom az Atom eredmenyeit, akkor clock-by-clock nagyjabol egyenlore jonnek ki.

Dicseretes, hogy vegre meg birjak verni az Atom tudatosan harmatgyengere tervezett FPU-jat

Szivesebben olvasnek teszteket a vegleges, 1.6GHz-s Nanoval szerelt VB8001 vagy VB8002 lapokrol, de nem nagyon talalni.

(Mintha az Atom topikban felbukkant volna egy VB8001 tulaj, de o kulfoldrol szerezte a cuccot, idehaza eleg eselytelen.)

Ettől függetlenül akkoriban szép számmal voltak Cyrix procis gépek a piacon, elég ha csak a korábbi 486SLC vagy DLC gépekre gondoltok, azok is Cyrix-ok voltak

Kulcsszo: olcso volt, tehat sokat lehetett belole eladni.
Ez az, ami nem mondhato el a mostanaban a Viarol.

Anno sokkal tobbe fajt egy valodi i486DX, mint egy Cyrix 486DLC, ami igazabol egy 486 kompatibilis labkiosztassal biro 386 volt.

Sok pistike meg bevette a marketingesek altal rairt 486-ot.

[ Szerkesztve ]

Hello IT! Have you tried turning it off and on again?

En meg arra emlekszem, amikor tizensokeve haveroknal lanparti, valaki verte magat a 150+-os Cyrixre, hogy mennyivel gyorsabb a tesztekben, mint a P100-am, erre feleakkora fps-t produkalt Quake alatt.

Sajnálom hogy a válaszodban csak addig vagy képes beidézni valamit, amíg az ellenkezője Téged igazol... mint ahogy leírtam abban a részben amit nem voltál képes idézni, az FPU tekintetében lényesegesn alacsonyabb teljesítményt produkált a proci. Tehát amit írtál értelmetlen, mert ugyanazt írtad le amit én.

 
Vegigolvastam az elsonek belinkelt tesztet, eloszor is gyari elozetes mintat teszteltek, NEM boltban veheto kesz termeket, masodszor 1.8GHz-n jart, mig az Atom csak 1.6-on, ha meg felszorzom az Atom eredmenyeit, akkor clock-by-clock nagyjabol egyenlore jonnek ki.

Gyári tesztek... szerinted a tesztben felsorolt programok bármelyikét jobban támogatja a kis VIA mint a nagy Intel...? Csodálkozom a naívitásodon , a matekodon úgyszint... ha Te a két proci clock-by-clock különbségét (+12.5%) nagyából egyenlőnek nevezed azután hogy nem egy tesztben több mint 30-36%-os a Nano előnye (az 1080p-s tesztben 127%), akkor úgy gondolom felesleges erőlködnie annak aki téged bármiről is megpróbálna meggyőzni , mert a Te véleményednek semmi közük nincs az eredményekhez . A második tesztet ne is nézd meg, írhatnak/mérhetnek bármit, téged az úgysem érdekel .

 
Ettől függetlenül akkoriban szép számmal voltak Cyrix procis gépek a piacon, elég ha csak a korábbi 486SLC vagy DLC gépekre gondoltok, azok is Cyrix-ok voltak

Kulcsszo: olcso volt, tehat sokat lehetett belole eladni.
Ez az, ami nem mondhato el a mostanaban a Viarol.

Olcsóbb volt, ez igaz, de kifelejtetted, hogy olcsóbban kínált azonos teljesítményt, mivel egy 33MHz-es DLC hozta a 25MHz-es 486SX teljesítményét.

Anno sokkal tobbe fajt egy valodi i486DX, mint egy Cyrix 486DLC, ami igazabol egy 486 kompatibilis labkiosztassal biro 386 volt.

Igen, sokkal többe került, ezért is volt érdemes DLC-t venni, de a többivel kapcsolatban vagy rossz a memóriád vagy sosem dolgoztál iskolai gépparkkal abban az időben. Én igen . A 486DLC-nek 486-os utasításkészlete volt, ennek megfelelően pl. támogatta a Vesa Local Bust, futtathatóak voltak rajta a 486-osra írt programok és kívül-belül 32 bites volt. Az Intel DX-eihez képest annyi volt a különbség, hogy nem volt benne koproci (amit akkoriban jószerivel csak a tervezőprogik használtak ki, mivel 3D-s játék nem igen akadt ami meg igen, az sem volt gépigényes), kevesebb volt benne a cache és fele annyiba került .

http://digimokus.uw.hu