durva. a milliméter 1 milliomod része (szorozva 20-al). elképesztő.

''Én nem süllyedek a hülyék szintjére, mert ott legyőznének a rutinjukkal''

valoban felelmetes meretek es ezen a teren soha nem all meg a fejlesztes: "Az IBM beszélt a 11 nm alatti 8, 5 és 3 nm-es csíkszélességekről is, ám ez egyelőre inkább elméleti, mint gyakorlati kérdés."

4 sale http://tiny.cc/aprok

Bámulatos hol tart manapság a tudomány!

Még pár év, és megelőzhető lesz a földrengést.....mondjuk valamiféle juh belsőséggel!

"Nobody expects the Spanish Inquisition!"

Egyszerűen elképesztő, amit litografiában produkálnak a fejlesztők. Több évvel ezelőtt még arról szóltak a hírek, hogy a fizika törvényeivel nem lehet dacolni és a 100nm alatti geometriák már ezeket a határokat feszegetik. Aztán következett az UV fény bevetése és "finomabb" photoresist (emulziónak megfelelő fényérzékeny bevonat). Most meg kijelentik, hogy a 193 nanométeres hullámhosszú UV fénnyel meg az említett immerziós technikával 20nm-es geometriákat értek el és ezekkel akár a 11nm-es határig mehetnek lefelé. És elhangzik az is, hogy elméletileg akár 3nm-es csíkszélességekről is szó lehet. Összehasonlításnak egy olyan filmben, ahol egy sejtmagba juttatnak be valamit, vagy DNS láncokat vágnak el majd toldozgatnak egy gigantikus világot jelenítenek meg ehhez képest. És a felhasználó esetleg annyit fog tudni, hogy: jujj! 20nm-s geometriájú procim van, ami nagyon keveset fogyaszt és nagyon magas frekvencián dolgozik.
Tényleg közel van a nap, amikor pár atomos nagyságrendű geometriák születnek.
Akit érdekel a technológia picit közelebbről bekukkanthat [ide]

Hát igen.....nemsokára pikométerben kell majd mérnünk.....

"Sometimes it is hard to decide which side of the fence to be on. But to straddle it will just make your balls hurt."

Attól még nem kell félni:

...the smallest atom is helium with a radius of 32 pm, while one of the largest is caesium at 225 pm...

de a pár atomos nagyon közeleg.

[ Szerkesztve ]

Nem csak a litográfiai problémákról volt szó, a méretkorlátnál, hanem, hogy amikor már csak pár atomnyi vezetőről beszélünk, akkor a fémek már nem feltétlenül tartják fémes tulajdonságaikat.

Valószínűleg nem ez az egyetlen probléma amúgy sem, hanem pl. 300mm-es szelet (wafer,a cikkíró ezt nem fordította le) használatánál, (ami mondjuk bevett gyakorlat évek óta) a torzulás valószínűleg sokkal nagyobb hatással lesz.

itt a vége a válaszomnak, ez meg mindenkinek:

Ha emlékeztek fizikaórára, a hullámok terjedésére, akkor ha nagyságrendileg egyező résen kelt át a hullám, akkor hullámforrásként viselkedett, és a réshez képest körkörösen terjedtek tovább. Amikor mikrocsipeket gyártanak, akkor egymást követő lépésekben alakítanak ki rétegeket. Fényérzékeny anyagból, amelyek fény hatására oldhatóvá, vagy oldhatatlanná (pozitív vagy negatív "photoresist") válnak felvisznek egy réteget, majd egy maszkon keresztül megvilágítják. A maszk "árnyékot" vet a fényérzékeny anyagra, így alakul ki a minta. Az exponált (vagy az exponálatlan részt) utána lemarják. Viszont ha a maszkon a rések nagyon keskenyek, összemérhető a szélességük a megvilágításra használt fény hullámhosszával, akkor a kontraszt erősen romlani fog, nem lesz pontos utána a marás sem.

Kéne még ram.. meg valami jobb proci... (keresek: s939 athlon 64 x2 4600+ vagy jobbat..)

1990-es hír volt, atomi szintű művelet:
http://www-03.ibm.com/ibm/history/exhibits/vintage/vintage_4506VV1003.html

[ Szerkesztve ]

De ez nem fotolitográfián alapuló eljárás. Márpedig mikroelektronikát így csinálnak. Egy szeletből akár több száz chipet egyszerre.

Kéne még ram.. meg valami jobb proci... (keresek: s939 athlon 64 x2 4600+ vagy jobbat..)

Viszont ha a maszkon a rések nagyon keskenyek, összemérhető a szélességük a megvilágításra használt fény hullámhosszával, akkor a kontraszt erősen romlani fog, nem lesz pontos utána a marás sem.

Pont itt van a fantasztikum a dologban: 20nm-es geometriánál (mondjuk csíkszélességnek) 193nm hullámhosszú fénnyel. Ezért ajánlottam elolvasni az immerziós litográfia leírását. Aztán arról ne is beszéljünk, hogy azon a 20nm-es "ablakon" keresztül kell majd nagyon pontos mennyiségben bepasszírozni a szilícium kristályrácsába azokat a nagyocska arzénatomokat például.

Attól is függ, hogy P vagy N szeletet használnak, később milyen anyaggal kell szennyezni.

Kéne még ram.. meg valami jobb proci... (keresek: s939 athlon 64 x2 4600+ vagy jobbat..)

Na most mind a ketten álljatok fel, lépjetek hátra egy lépést, és mennyetek ki a friss levegőre

De tényleg bámulatos ez a technológiai fejlődés, és a bravúros mérnöki megoldások.

Éjszakánként álmodom, de nappal realista vagyok /MS/

Nekem van egy 200mm-es mondjuk nem sok cifraságot gőzöltünk rá.

Kéne még ram.. meg valami jobb proci... (keresek: s939 athlon 64 x2 4600+ vagy jobbat..)

Már félelmetes, hogy hol tartunk.

Május 27-től Június 3-ig külföldön tartózkodok, ezért telefonon kérlek ne hívjatok! Akinek fontos kérdése van bármelyik hirdetésemmel kapcsolatban, privát üzenet vagy email formájában írja meg nekem.:) köszönöm

Kíváncsi vagyok hogy meddig lehet még csökkenteni a csíkszélességet.

Samsung Galaxy Note GT-N7000 mert a méret a lényeg.XD

Szép, bár nekem van egy olyan gyanúm, ~10 nm alatt már nem nagyon fognak tudni megbízható működést kicsikarni a jelenlegi technológiából.
Ott már érdemesebb lesz más irányba fejleszteni.

Ez viszont azt jelenti, még az évtized vége előtt ténylegesen elérünk ennek a technológiának a határaihoz?

bevezetik a szilícium nanohúrokat

Ez olyan mintha valami rossz sci-fit olvasnék.

A világon az emberi ész van a legjobban szétosztva. Mindenki meg van győződve róla, hogy neki egy kicsivel több jutott. - Hofi Géza

Ezen lehetne sokáig spekulálni. Eredetileg impurity volt/és ma is az a szakirodalomban a neve, azaz "tisztátalanság". Az adalék sokkal szebben hangzik, de nem fedi a lényeget: a szilícium kristályrácsában az Si atomot cserélik As, vagy P atomra (vagy másra, nehogy ismét belémkössön valaki), nem adnak hozzá semmit. A kiló lisztbe is belemérik a zsizsiket.

[ Szerkesztve ]

Nem sokára már egy tranzisztor 3 atomból fog állni .

tely, fojó, mennyél, mingyárt, telyföl, tolyás, malyd, kapú, egyenlőre, ejsd, jáccani, ahoz, fúj, hüje - !!! Tanúlyunk már meghejjessen irni... !!!

Nekem úgy tűnik, a Moore-törvényt még vagy 10 évig nem fenyegeti veszély.
Valószínűleg ismét nem lesz igazuk azoknak, akik arról beszélnek, hogy "11 nm a végállomás, és onnan tényleg nincs tovább!"

Bocsánat, a hiányos tudásomért, de lemaradtam... Mi az a nanohúr?
Ez nem csak elméleti síkon létezik, ha jól tudom? Ha nem jól tudom, nem kiröhögni ám!

Szép eredmény.
Mennyi az elméleti határ ami kivitelezhető? A végtelenségig csaknem lehet ezt kicsinyíteni?!?!

szerk: Látom hogy itt 11nm-t említett korábban valaki. Az ütemterv az bármiféle csipeknél jellemző vagy a vga és procigyártásnál mások lesznek a "sémák"?

[ Szerkesztve ]

"Istenem, kérlek adj nekem bölcsességet, hogy megérthessem a páromat, adj szeretetet, hogy megbocsájthassak neki, és adj türelmet, hogy elviseljem a hibáit. Mert ha erőt kérnék, akkor biztos agyonverném. Ámen."

Az elméleti határ is folyamatosan tologatva volt az elmúlt 30 évben.
Egyes radikális vélemények szerint (pl. Raymond Kurzweil) az atomi akadályok is el fognak hárulni, és kb. 2050-től pikotechnológia, 2100-tól femtotechnológia lesz, ahol már kvark szinten lesznek az áramkörök megtervezve!
Persze meglátjuk, mi lesz ebből...

Van az ún. "full node", az itt tárgyalt méretek erre vonatkoznak.
90 nm, 65 nm, 45 nm, 32 nm, 22 nm, 16 nm, 11 nm
A CPU-k készülnek itt pl.

Van az ún. "half node", amin pl. a GPU-k készülnek.
80nm, 55nm, 40nm, 28nm, 20 nm, 14nm

[ Szerkesztve ]

Full node-n is előfordul azért GPU. pl. G80 90nm, G92 65nm és ugye lett volna 32nm is ha a TSMC nem törli.

Igen, valóban, de túlnyomú részben azért HN-en készültek, és valszeg a jövőben is úgy fognak.

A G80 előtt a G71 is full node volt.
Az NV végiglépkedte a halt és full node-ot,míg az ATI csak "érintette" (értsd:rövid időre belekóstolt) a full node-ot

[ Szerkesztve ]

Nem kaphatsz meg mindent! Hova tennéd?

Hát a csökkenés megállni biztos nem fog, szóval az a kérdés, hogy milyen sebességgel fog csökkenni, nem pedig meddig.

[ Szerkesztve ]

http://tinyurl.com/769rmuy ->> :D

Egyes radikális vélemények szerint (pl. Raymond Kurzweil) az atomi akadályok is el fognak hárulni

Lehet, csak az már radikálisan más technológia lesz. Kb olyan jelentőségű mint az elektroncsövekről szilícium alapú tranzisztorokra váltás.
Szóval nem arról van szó, hogy a csíkszélességet az atomi határ alá fogják csökkenteni.

2050-től pikotechnológia, 2100-tól femtotechnológia lesz, ahol már kvark szinten lesznek az áramkörök megtervezve!

Mondjuk viccesek ezek a jóslások, azért érdemes azon elgondolkozni ilyenkor, hogy ezeket a részecskéknek a létezését magát több tíz kilométeres átmérőjű részecskegyorsítókban tudták csak elvégezni.

Nem csak az elektronika méretének csökkentésével lehet a Moore-törvény számítási kapacitásra vonatkozó variánsával lépést tartani, én inkább tartom valószínűnek hogy a kvantumszámítógépek kora előtt még megjárunk valami más technológiát (szén alapú processzorok, optikai processzorok, stb).

A világon az emberi ész van a legjobban szétosztva. Mindenki meg van győződve róla, hogy neki egy kicsivel több jutott. - Hofi Géza

"Mondjuk viccesek ezek a jóslások, azért érdemes azon elgondolkozni ilyenkor, hogy ezeket a részecskéknek a létezését magát több tíz kilométeres átmérőjű részecskegyorsítókban tudták csak elvégezni."

Valóban.
500 éve az ember meg csak úgy tudta elképzelni a repülést, hogy tollas szárnyakat ragaszt a kezéhez!

Azért látszik, hogy az IBM az ipar "Ősapái" közé tartozik, és még ma is aktív korukat élik.

A 3 nano pedig egyenlőre sci-fi-nek hangzik, mint a videotelefonok anno a star trekben, aztán az idő az írók fantáziáját igazolta.

A három dimenziós projektek még mindig nem mutattak fel termékeket. Ott még megoldandó a függőleges átmenetek problémája a rétegek között. Ha az sikerül ipari szinten a Moore törvény hatása kitolódik még jó ideig. Kit zavarna, ha a műgyanta vagy épp kerámiatokban a 2-300 mikrométer vastagságú szilíciummorzsa (morzsa? ) helyett mondjuk 1mm-es lenne. Ugye ez már kapásból egy 5-ös szorzó. Ja igen, aztán jönnek a járulékos termikus gondok és mind így tovább.
Most ne jöjjön senki azzal, hogy a jelenlegi chipek 3 dimenziósak, mert itt a 3D a több rétegben elhelyezett komponensekre vonatkozik.

Én még régen feltettem ezt a kérdést, de lehurrogtak! Hisz ma egy áramkör 2D pedig, úgy lehetne leminimalizálni, ha gömb lenne, de itt a fórumon nem tetszett senkinek sem ez az ötlet!
Amúgy én egy húrelméletről tudok, az pedig az anyagi és a nem anyagi lér határára épül, mégpedig, hogy a quarkok fotonok, elektronok valójában apró energia-húrokbúl állnak. De ez messze-messze csak elmélet.

(#33) mrhitoshi
Márpedig valahol lesz határ, mert van olyan anyagi részecske aminél egyszerüen nincs kisebb. Magyarul most ilyen ma-még nem kivitelezhető határokról beszélünk, amiknek a Technika jelenlegi állása szab határt, de lesz olyan, amikor már az anyagi részecskék legkisebbikével puzliznak, csűrik csavarják, és kész. Talán akkor mér nem is lesz aki elmélkedjen az ilyesmin!

[ Szerkesztve ]

Igen-igen! Nagyon érdekes! Optikára való váltásról valami rémlik az intel háza táján. De lehet én tudom rosszul.

Én még régen feltettem ezt a kérdést, de lehurrogtak! Hisz ma egy áramkör 2D pedig, úgy lehetne leminimalizálni, ha gömb lenne, de itt a fórumon nem tetszett senkinek sem ez az ötlet!

Én azt nem olvastam, de sci-finek tényleg elmegy. Addig ellenben, amíg a félvezetőtechnikában a Si, Ge, III-V vagy akár II-VI kompundok jelentik az anyagi alapot (a jellegzetes kristályszerkezetükkel, amitől félvezetőségük is függ), addig nem fog ez sikerülni, Akár a monokristály mechanikai megmunkálása, akár diffuziós berendezése vagy epitaxiális folyamatoknál a pillanatnyi sík elrendezés az, amire létezik kiforrott technológia. Így is a fizikai határokat feszegetik de néha bővítik is.

Hisz ma egy áramkör 2D pedig, úgy lehetne leminimalizálni, ha gömb lenne

Miért pont gömb?

Amúgy én egy húrelméletről tudok, az pedig az anyagi és a nem anyagi lér határára épül, mégpedig, hogy a quarkok fotonok, elektronok valójában apró energia-húrokbúl állnak. De ez messze-messze csak elmélet.

A húrelmélet és a cikkben tárgyalt technológia két teljesen eltérő dolog. A húrelméletben amiről te beszélsz, a kis energiabizbaszokat szuperhúroknak hívják.

A cikkben említett szilícium nanohúr kifejezés valószínűleg csupán pár atom vastagságú szilíciumszálakat takar. Semmi köze sincs a szuperhúrokhoz.

Amúgy meg a szuperhúrok még nagyon sokáig nem fognak a chipgyártásban tényezők lenni (ha fognak egyáltalán valaha), az atomoknál sok nagyságrenddel kisebbek. Kezelhetetlenül aprók, a húrelméletet nem is sikerült eddig kísérleti módszerekkel bebizonyítani tudomásom szerint, és sokak szerint nem is lesz soha lehetséges.

A világon az emberi ész van a legjobban szétosztva. Mindenki meg van győződve róla, hogy neki egy kicsivel több jutott. - Hofi Géza

Egy ideje már azt mondogatják, hogy ha elérjük a miniatürizálás határait, akkor a szilícium helyett jön a grafén, meg még kísérleteznek azzal is, hogy a rezet optikára cserélik. Vagy a kvantumprocesszorok, de ez még nagyon távoli jövő...

Asus Maximus II Formula | Intel Q9300@3Ghz | Kingston HyperX 2GB 1066 CL5 KIT | Gigabyte GTX 260 216OC | Seagate Barracuda 7200.11 500GB 32Mb | Asus Silent Squere EVO | Raidmax Sagittarius | Nokia 5230

A szennyezés itt ige, angolul doping.

Kéne még ram.. meg valami jobb proci... (keresek: s939 athlon 64 x2 4600+ vagy jobbat..)

Legyen meg a te akaratod!

The electronic properties and the conductivity of a semiconductor can be changed in a controlled manner by adding very small quantities of other elements, called “dopants”, to the intrinsic material. In crystalline silicon typically this is achieved by adding impurities of boron or phosphorus to the melt and then allowing the melt to solidify into the crystal. This process is called "doping". [link]

De nem ez volt a cikk és hozzászólások központi problémája.

Nyugodalmas jó éjszakát!

[ Szerkesztve ]

"A három dimenziós projektek még mindig nem mutattak fel termékeket. Ott még megoldandó a függőleges átmenetek problémája a rétegek között."

Az végülis már meg van oldva: through silicon vias. Jelentős probléma volt a hűtés, de az IBM már 2008-ban mutatott be belső vízhűtéses 3D-s chipet. [link] Csak mindez egyelőre túl drága a tömeggyártáshoz.

(#35) Angel1981: 500 éve Leonardo de Vinci már helikoptert tervezett.
Amire te gondolsz, az Ikarosz az ókori hellén legendavilágból.

[ Szerkesztve ]

Már 3nm-es csíkszélességről beszélnek... Mi lesz, ha elérjük, és alkalmazzák a 3D technológiát is??

''ha annyira NAGY hozzáértő vagy akkor azt is tudnod kell(ene) , hogy a 9550 ugyanaz mint a 9700-as!'' by bandika2006