Hirdetés

Hirdetés

Aktív témák

  • pabadam

    aktív tag

    DM-Fan topic-összefoglalója:

    készült: 2008. december 12., utoljára módosítva: 2011. november 8.

    (ha esetlegesen privátban kérdezel, kérdéseidet DM-Fan-nak küldd és ne pabadam-nak)

    Ezen bevezetővel kis segítséget szeretnék nyújtani a televízióvásárlás előtt állóknak. A piac és a kínálat kiterjedtsége miatt nehéz döntés előtt áll az az illető, aki új TV-t szeretne vásárolni magának. Jönnek a szokott kérdések: LCD vagy plazma? HD-Ready vagy fullHD? Kicsi vagy nagy? Panasonic, Samsung vagy valami más? Ezen kérdéseknek szeretném elejét venni és a topic átláthatóságának növelése érdekében ezen bevezetővel is szeretnék pár hasznos tanáccsal szolgálni a leendő plazma-tulajoknak.

    Alapvetően az első körben leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy LCD, avagy plazma legyen a kiválasztott. Erre a kérdésre nem olyan egyszerű választ adni.

    Előrebocsátom, hogy nem kívánok plazma vs. LCD vitába szállni senkivel, mivel nem jelenthető ki egyértelműen, hogy melyik a jobb, ugyanis különböző szempontokat figyelembe véve valakinek a plazma a nyerő választás, másvalakinek pedig az LCD lehet megfelelő. A legfontosabb tényezők, amelyeket itt mérlegelni kell, az a felhasználás helye, a felhasználás köre és a látvány elvárt minősége.

    A felhasználás helye:

    Általánosságban kijelenthető, hogy ma már nem igaz az a korábban elhíresült tézis, hogy a plazma TV-nek csak sötét szobában van élvezhető képe. 3-4 évvel ezelőtt ez a kijelentés még igaz lehetett, ma már nem az. A plazma egyetlen hátránya világos helyiségben az lehet, hogy ha például ablakkal szemben helyezzük el, akkor a panel (a képernyő) visszaverheti a fényt, ugyanis míg az LCD TV-k kijelzője matt, addig a plazmáké többnyire fényes. Ezért az elhelyezésnél ügyelni kell, hogy lehetőleg ablaknak háttal, vagy inkább oldalt helyezzük el a készüléket.
    A látottakra a nappali fény vajmi kevés hatással van, a plazma fényereje, kontrasztaránya, színei nappali fényviszonyok mellett is gyönyörűek, gyakorlatilag alig látható különbség a sötétben látott képhez képest. LCD esetén azonban kijelenthető, hogy nappali fényben kevésbé tűnik fel, hogy a fekete szín nem kellően mély, míg egy sötét szobában hamar kiütközik az LCD ezen hibája.
    A betekintési szöget figyelembe véve pedig egyértelmű a plazma előnye, ugyanis gyakorlatilag korlátlan a betekintési szög, ha 180 fokból tudnánk nézni a panelt, ott is ugyanolyan képet adna, mint szemből nézve. Az LCD-kre ez maradéktalanul nem mondható el, bár ott is jelentős fejlesztések történtek az utóbbi időben, de ettől függetlenül a plazma ebben jobb.

    A felhasználás köre:

    A plazma TV-k mind a mai napig rendelkeznek egy apró - technológiájukból adódó - szépséghibával. Ez a beégés, vagy ennek a kevésbé drasztikus formája a ghosting. A ghosting-ot még a legnevesebb gyártók is csak több-kevesebb sikerrel tudták kiküszöbölni, ez gyakorlatilag szinte minden plazmánál meglévő jelenség. Lényege, hogy ha tartósabban (értsd: pár perc) a képernyőn található ugyanaz a képi információ (pl. csatornalogó, korhatárkarika, DVD-lejátszó menüje), akkor annak megszűnése után a panel egy ideig megőrzi a hosszasan megjelenített képtartalmat, amely elsődlegesen teljesen fekete háttérnél, sötét szobában figyelhető meg a panelen. A ghost miatt nem kell aggódni, pár percnyi változó képtartalom után ahogy jött, el is tűnik. A ghosting-nak drasztikus, végleges károsodást jelentő formája a tartós beégés, amit hosszas (jobb modelleknél sok-sok órai) azonos képtartalom megjelenítésével tudunk produkálni.
    Ezen a ponton el is jutottunk oda, hogy a plazma csak megkötésekkel, kompromisszumokkal használható bizonyos esetekben.

    - PC-vel történő használat: Adja magát a dolog: a plazma nem igazán alkalmas PC-monitorként való alkalmazásra, hiszen belátható, hogy ebben az esetben gyakran előfordul, hogy a képernyőn egy adott helyen azonos képtartalom kerül tartósan megjelenítésre. Elég csak egy Windows-asztalra, vagy egy böngésző, Word stb. alkalmazás menüsorára gondolni. Ezek akár hosszú órákat is eltölthetnek a kijelzőn, akár akaratlanul is ott felejthetjük a képernyőn és már meg is van a baj.
    Ez persze nem jelenti azt, hogy a plazma nem használható PC-vel összekötve (hisz jópár modellen még D-Sub csatlakozó is van), csak annyit, hogy megkötésekkel használható: film lejátszása, játékprogram simán elfuthat PC-ről is, azonban érdemes ekkor is figyelni, mert adott esetben az ember elalszik a filmen és a lejátszó (alapbeállítást feltételezve) a lejátszás befejeztével visszaugrik kis méretre és reggelre már meg is van a panelbe égett Total Commander, fölötte egy Media Player Classic-ablakkal.

    Felmerülhet a kérdés, hogy mi a helyzet a csatornalogókkal, korhatárkarikákkal, játékok HUD-jaival. Nos igen, ezek is képesek ghosting-ot eredményezni, azonban ezektől kevésbé kell félni, hisz az ember ritkán néz olyan adót, ahol ezek folyamatosan jelen vannak (és pl. nem szakítják meg reklámblokkok), illetve ritkán néz kizárólag egy csatornát, valamint kizárólag egy játékkal játszik a nap 24 órájában. Ezek a ghost-ok többnyire 5-10 perc változó képtartalom megtekintése után el is tűnnek.

    Felmerülhet a kérdés, hogy mi a helyzet abban az esetben, ha nem 16:9-es (1.78:1) arányú képet nézünk a plazmán, hanem mondjuk 4:3-ast, vagy erősen szélesvásznút, pl. 2.35:1-est, hisz akkor oda nem jut képi információ. A fekete sáv is be tud-e égni 4:3-as aránynál kétoldalt, vagy 2.35:1 aránynál alul felül?
    A válasz: nem. Ekkor csak annyi történik, hogy a panel azon részén a gázrészecskék eltérő módon használódnak, ezért ott nem kerül megjelenítésre kép. Ennek jövőbe mutató következménye csak annyi lehet, hogy a gáz azon a területen kevésbé "használódik", ezáltal a képernyő homogenitása változhat. Emiatt azonban nemigen kell fájjon a fejünk, ember legyen a talpán, aki megmondja, hogy az adott TV-n csak 2.35:1 arányú filmeket néztek, mert eltérő a színmélység alul és felül. Amúgy sem igen jellemző, hogy valaki csak egyféle képarányt nézzen állandó jelleggel.

    Szóval a PC-s felhasználás csak megkötésekkel javasolt, aki elsődlegesen monitorként kívánja használni a TV-t, az inkább LCD-t vegyen.

    - konzollal való használat: Mi a helyzet a konzollal? Korábban szintén jellemző volt (és sok gyártónál sajnos mai napig az), hogy gyors, hirtelen mozgásokat tartalmazó konzoljátékoknál (lehet PC játék is) fura, többnyire zöldes árnyalatú utánhúzást produkál a TV. Ezt hívják foszforlag-nak. Az utóbbi évben jelentős fejlesztések történtek ennek kiküszöbölése érdekében, amiben a Panasonic bizonyul éllovasnak. A Panasonic 2008. évi modelljeitől kezdve gyakorlatilag nem tapasztalható ezen utánhúzás. Az össz kompromisszum, amit itt is meg kell kötni megintcsak a ghosting - beégés témakörhöz köthető: az állandó képelemek, mint pl. a játékok HUD-jai (Head Up Display - eredményjelzők) több órányi játék után ghostingot (súlyos esetben beégést) eredményeznek.
    Mindennek ellenére játékra még úgylehet alkalmasabb is a plazma, mint az LCD, hiszen gyakorlatilag nincs input-lag, a válaszidő rendkívül alacsony, a színhűség csodálatos.

    - TV-adás: rögtön felmerül a kérdés, hogy hogyan néz ki a TV-adás a plazma TV-n. Különösen fontos lehet ez a kérdés az analóg TV-adás kapcsán. Erre nem egyszerű válaszolni, illetve mégis az: gyártó és típusfüggő a dolog, illetve a szolgáltató által sugárzott jel minősége is sokat nyom a latban. A mai plazmák döntő hányadára kijelenthető, hogy elég jó tunerrel rendelkeznek, különösen igaz ez a top-gyártókra, így a Pioneer-re, a Panasonic-ra és még a Samsung is ide sorolható, sőt még az LG magasabb kategóriás modelljei is beleférhetnek a képbe.
    Külön kiemelném itt is a Panasonic-ot, amely rendkívül jó minőségű analóg tunerrel szereli a TV-it és az analóg TV-adás minősége (korrekt kábelszolgáltató esetén) már-már a CRT-TV-k minőségével vetekszik. Tévhit tehát, hogy analóg TV-adás nem néz ki jól a HD-Ready, avagy a fullHD-TV-ken. Az LCD és a plazma TV-k közül általánosságban a plazmákon mutat jobban az analóg TV-adás, de ez nem jelenti azt, hogy az LCD TV-k között nem lehet jót találni, azonban a plazmákon nagyobb eséllyel leszünk elégedettek az eredménnyel.
    A digitális TV-adásokat illetően 2008-ban még az volt a jellemző, hogy az itthon kapható digitális tunerrel szerelt modellek 95%-ában csak mpeg2 alapú DVB-T tuner volt található, amely alapból alkalmatlan a hazai HD-adások vételére, ugyanis itthon az mpeg4 szabvány látszik meghonosodni. Aki csak mpeg2-tunerrel rendelkező TV-t vett, annak sem kell azonban szomorkodnia, mert a kábelszolgáltatók által kínált HD-csomagok vételéhez amúgy is Set Top Box-ot biztosít a szolgáltató, amit rosszabb esetben SCART-csatlakozóval, jobb esetben HDMI-vel tudunk a TV-hez kapcsolni. Innentől kezdve a TV tunerjének vajmi kevés köze lesz a látottakhoz, a kép milyenségét a TV képi megjelenítésével kapcsolatos tulajdonságok fogják meghatározni.
    A 2009-es évben már egyre nagyobb azon készülékek aránya, amelyek gyárilag rendelkeznek mpeg4-es DVB-T, illetve DVB-C tunerrel is, vagy legalábbis lehetőségünk van az mpeg2 tunerrel szerelt TV helyett ilyet is venni: a Panasonic 2009. évi plazmáinál a típusjelölés végén levő E-betű jelöli az mpeg2, az Y-betű pedig az mpeg4 tunert. A gyártó fullHD modelljei 2009-ben már mind tartalmaznak mpeg4 tunert. Ezen készülékek már alkalmasak arra, hogy ha a szolgáltató Set Top Box nélkül is kínál digitális előfizetést, akkor ezen készülékek a saját tunerjükkel is képesek megjeleníteni a kábelen érkező digitális jelet. Ettől függetlenül a szolgáltatók nagy részénél még mindig csak Set Top Box-szal van lehetőség az előfizetésre, szóval igazából mellékes, hogy milyen tuner van a TV-nkben.

    - DVD, DivX, Xvid: általánosságban elmondható, hogy SD-felbontású képanyag megjelenítésére (a felsoroltak ilyenek) a plazma tökéletesen alkalmas. Különösen igaz lehet ez a HD-Ready plazmákra, amelyek natív felbontása (többnyire 1024x768, vagy 1366x768) közelebb áll ezen anyagok felbontásához (többnyire 720x576), mint a fullHD felbontású TV-k felbontása (1920x1080). Ajánlott azonban egy jobb minőségű, HDMI kimenetes DVD-lejátszó beszerzése, ahol megadható, hogy milyen felbontásértéken kívánjuk viszontlátni a DVD-t a képernyőn, mert ugyan a TV-k beépített upscaler-chipje többnyire nem rossz minőségű, de a (minőségibb) lejátszók általában mégjobban ki vannak hegyezve erre. Simán előfordulhat, hogy egy HD-Ready TV-n jobban mutat, ha a lejátszón 1280x720p-s felbontást állítunk be és ezt a TV visszakonvertálja a saját natív (1024x768-as) felbontására, mintha 720x576i-s jelet küldünk a TV-nek és ő végzi a felskálázást 1024x768-ra.

    - Blu-Ray, HD-s anyag: tévhit, hogy csak a fullHD-s plazmák jelenítik meg tökéletesen a HD-s anyagot. Már a HD-Ready plazmák is gyönyörű képet produkálnak fullHD-felbontású forrás esetén is. Ne zavarjon meg senkit az 1024x768-as felbontás. Míg egy LCD-nél ez az érték valóban rejthet hátrányokat, addig a plazmánál nem kell aggódnunk az alacsonynak tűnő felbontás-érték miatt, tökéletes lesz az alkotott kép, mivel a TV gyönyörűen átkonvertálja a felbontást a saját, natív felbontására és mint tudjuk, a lefelé való konvertálás esetén nem keletkezik blokkosodás, képzaj, semmi egyéb.

    A látvány elvárt minősége:

    Alapvetően kijelenthető, hogy van különbség az LCD és a plazma képminősége között és alapesetben (mondjuk az alsó és középkategóriát tekintve) ebből a csatából nagy eséllyel a plazma kerül ki győztesen.
    A plazmák az esetek döntő többségében nagyobb natív kontrasztaránnyal rendelkeznek az LCD-knél. Manapság a plazmák natív kontrasztaránya 20.000 : 1 és 40.000 : 1 között mozog, az LCD-k ennek hozzávetőleg a tizedét tudják natívan. Ennek ellenére lehet magas értéket találni az LCD TV-re ragasztott címkéken is, ezek azonban nem natív, hanem dinamikus kontrasztarányt jelentenek, ami nem keverendő össze az előbbivel. A kontrasztarány a panel által megjeleníteni képes legsötétebb és legvilágosabb kép közötti arányt mutatja meg, így ha magasabb, akkor sokkal természetközelibb képet képes a kijelző megjeleníteni, egyszerre lehet jelen nagyon fehér és nagyon fekete képrészlet a képernyőn.
    Technológiából adódó különbség, hogy míg az LCD TV-knél állandó a háttérvilágítás, így ott a fekete nem igazán fekete, inkább szürkésnek mondható. A plazma TV-k panelje gázzal töltött és ha fekete árnyalatot kell megjeleníteni, akkor az adott kapilláris kevésbé kerül felfűtésre, tehát nincs állandó konstans háttérfény, így a plazma mélyebb feketék megjelenítésére képes. A legjobb fekete szintet a Pioneer TV-i produkálják, nagyon kicsivel lemaradva a Panasonic modelljei következnek a sorban.
    Az LCD-knél további probléma lehet a "körbevilágítás", vagyis, hogy a képernyő szélei felé világosabb a kép, mint középen. Ezt a fényerő-diszhomogenitás is a konstans háttérfénynek tudható be, ami a plazmáknál megintcsak nincs meg, a képernyő mindenhol egyenletes fényerővel rendelkezik.
    Általánosságban elmondható még a plazmákról, hogy színeik naturálisak, sokkal természetközelibbek, mint az LCD színei, amelyek kicsit mesterségesnek hathatnak egy plazma mellett. Szokás mondani, hogy a plazma sokkal inkább közelít a mozihatáshoz, a lágy színei, a magas kontrasztja és a homogén fényereje miatt.

    Összegezve: az LCD mellett tehát azt az érvet tudom felhozni, hogy ha valaki monitorként szeretné használni, akkor jobb választás az LCD. Számomra a plazma szinte minden más téren jobbnak bizonyult, az én igényeimet jobban kielégíti, persze ennek megítélésébe már nyilván az ember ízlése, elvárásai is beleszólnak. LCD-k közt is találnék persze nagyon jó és igényeimnek megfelelőt (pl. Sony W-szériás modelljei), azonban az már a számomra nem igazán megfizethető árkategóriába csúszik bele. Plazma téren azonban már igen kedvező áron is vehetünk nagyon jó képességű TV-t, tehát kijelenthető, hogy a plazma ár/érték arányban is az LCD fölött áll.

    HD-Ready vagy fullHD?

    Ezen kérdés megítélésénél célszerű először arra a kérdésre válaszolni, hogy milyen méretű TV-ben gondolkodunk, illetve milyen anyagokat szeretnénk nézni rajta.

    FullHD-felbontású kijelzőnek az 1920x1080-as felbontású képernyőt nevezzük. A HD-Ready (vagy kisHD) minősítés elnyerésének feltétele a 720 fizikai sor megléte. Épp ezért egy 1024x768-as felbontású plazmatévé is HD-Ready minősítéssel bír, hiszen 768 sorból áll. Hogy hogyan lehetséges, hogy az 1024x768-as felbontás ellenére a TV nem 4:3-as képarányú, hanem 16:9-es? Úgy, hogy a TV eltérő alakú pixelekből épül fel, mint mondjuk egy átlag 4:3-as monitor.

    Általánosságban kijelenthető, hogy 42"-os méretben, vagy az alatt nem sok létjogosultsága van a fullHD-technológiának. Ez adódik az optimális nézési távolságból, ami 42"-os, fullHD felbontású képernyőnél olyan 180-200 centiméter, HD-Ready-nél olyan 220-250 centiméter. A szem - felépítéséből adódóan - 2 méterről már nem igazán tud különbséget tenni egy 42" átlójú kép esetén a fullHD és HD-Ready felbontás között. Közelebbről (1 méteren belül) nézve persze kijönnek a különbségek, azonban ilyen közelről nem is ajánlott nézni egy ekkora kijelzőt.

    42" fölötti méret esetén sem feltétlen előny a fullHD-felbontás és itt jön képbe, hogy mi a forrásanyag. Könnyel előfordulhat, hogy egy fullHD felbontású TV-n bizony nem néz ki olyan gyönyörűen egy SD-felbontású (DVD, DivX) anyag, mint egy HD-Ready kijelzőn. Persze a nevesebb gyártók azért odafigyelnek erre, de még ott is könnyen előfordulhat. Jelen állás szerint a Blu-Ray lemezek ára még kicsit borsos, bár már érezhető a tendencia az árcsökkenést illetően, hisz az új megjelenések már 6.500 Ft körüli áron mennek és több helyen látni már 5.000 forint körüli áron is Blu-Ray kiadványt, arról nem is beszélve, hogy külföldről – neten rendelve – még olcsóbban hozzájuthatunk egyes filmekhez. Aki hosszú távra tervez a TV-t illetően, az mindenképpen mérlegelje ezt, bár szerintem jelenleg TV fronton nehéz hosszú távra tervezni, hiszen évről évre egyre jobbak az új TV-k és hamarosan beköszönt az OLED-alapú TV-k kora, márpedig az könnyen a plazma és LCD-korszak végét eredményezheti. Tekintettel erre, valamint arra, hogy kevesünknél sorakoznak a polcon a Blu-Ray lemezek, a PC-ről való HD-anyag lejátszása pedig nem túl kényelmes (illetve az átlag .mkv-k minősége azért jócskán elmarad egy Blu-Ray lemezétől), én személy szerint arra szavazok, hogy egy jó HD-Ready TV jelenleg mindenre elég, ne költsünk sokat (majdnemhogy fölöslegesen) fullHD TV-re, inkább a nagyobb képátlót részesítsük előnyben (50” körüli már optimális) és inkább várjunk ki és 3-5 éven belül cseréljünk újra TV-t, ami árban kb. akkor is ugyanott lesz, mint egy jelenlegi jó HD-Ready, azonban akkor már egy sokkal kiforrottabb technológiájú fullHD TV-t kapunk majd a pénzünkért, amelynél a mai kezdeti gyerekbetegségek (ghosting, kadencia-problémák, tartósság) már nem lesznek meg. Persze aki a mának kíván élni, trendi kíván lenni és adott esetben sok HD-anyaga van és nem tartja körülményesnek annak lejátszását, 42" fölötti méretben gondolkodik, nem zavarja a magasabb fogyasztás, a fullHD TV-k ventillátoros hűtése és a magasabb ár, az mindenképpen fullHD-t vegyen, a különbség azért (főleg nagyobb méretben és közelről nézve) látható.

    Már a 2008-as évhez képest is igen nagy fejlődés mutatkozott a gyártók 2009-es modelljeit tekintve, akár a frissítési frekvenciák 100 Hz-ről 400/600 Hz-re emelkedését, akár a kontrasztarány növekedését, akár a mozgóképfelbontás 900 sorról 1080 sorra történő változását nézzük is.

    Kicsi vagy nagy?

    Ezt a kérdést elsődlegesen a felhasználás helye és a pénztárcánk mérete határozza meg. Az optimális nézési távolságokat a következő diagram szemlélteti:

    Mint látható, ha 2,5 méterről kívánjuk nézni a TV-t, akkor bizony 42"-nál nem nagyon érdemes lejjebb adnunk. 3-3,5 méterre már nyugodt szívvel ajánlható az 50"-os képernyő. Hát igen, a CRT-nél nem ezt szoktuk meg, a lapostévé ebben is más. Azonban nem kell elkeserednünk, manapság már 50"-os plazmatévét is kapunk nagyon kedvező (bőven 300 eFt alatti) áron. Nem szabad megijedni a nagy mérettől. Legáltalámosabban a 42" a legjobban felkapott méret, azonban nagyon sokan a vásárlás után 2-3 héttel jönnek rá (mikor már megszokták a méretet), hogy bizony elfért volna az 50" is, abszolút nem lenne kényelmetlen azt nézni. Ne essünk ebbe a hibába, olyan ez mint a winchester-vásárlás: TV-ből sem lehet sosem elég nagyot venni.

    A következő táblázatban (melynek elkészítését külön köszönöm formax kollégának) láthatóak az egyes felbontásoknál és képméreteknél ajánlott nézési távolságok, illetve az ezeknél fennálló látószögek:

    Márkák

    Ebben a kérdésben viszonylag könnyű állást foglalni. Jelen állás szerint a plazmagyártók minőségbeli sorrendje valami ilyesmi lehet (szigorúan saját vélemény, amely az általam olvasott teszteken, fórumhozzászólásokon, illetve személyes tapasztalataimon alapulnak):

    1. Pioneer (2009-ben kiszállt a plazmagyártásból, utolsó modelljei 2008-asok)
    2. Panasonic
    3. Samsung
    4. LG

    A plazmák királya egyértelműen a Pioneer a KURO fantázianevű TV-ivel. Brilliánsan mély fekete, fantasztikus pixelhelyesség, csodás színek. Minden a helyén van. Mindezért azonban nagyon komoly árat kell fizetnünk, amiben alapesetben még a TV hangszórói sincsenek benne, az opcionális és feláras (nem vicc!). Véleményem szerint a készülék ár/érték aránya finoman szólva sem jó, kevesen tehetik meg, hogy árban inkább az egymillió forinthoz, mintsem az ötszázezer forinthoz közelebb eső plazmatévét vegyenek. A minőség tényleg pazar, de azért értékrend is van a világon és SAJÁT megítélésem szerint egy TV-re nem szabad ennyit kiadni.

    Mindemellett megjegyzendő, hogy 2009. év elején a Pioneer ki is szállt a megjelenítő gyártásból, így plazma szegmensét is megszüntette. Köszönhető ez annak, hogy akárhogy is a japán cég gyártotta a legjobb megjelenítőket, a bevételek elmaradtak a magasra árazott termékek szerényebb mennyiségű eladása miatt. Elfekvőben még lehet találni egy-két darabot az utolsó szériákból egyes üzletekben, de ezeket többnyire már valaki félretetette magának.

    Sokkal inkább megfizethető, azonban a Pioneer-től minőségben mégsem sokkal elmaradó plazmagyártó a Panasonic, aki egyértelműen az utóbbi évek nyertese plazmagyártás terén. TV-inek fekete szintje nem sokban marad el a Pioneer modelljeitől, színhűségük, kontrasztarányuk, foszforlag-mentességük és alacsony ghosting- és beégés hajlandóságuk miatt nagyon népszerűek. Jómagam is Panasonic tulaj vagyok.

    Mindemellett a Panasonic 2009-es, magasabb kategóriás modelljeiben megjelent a NeoPDP panel, amely 600 Hz-es Sub Field Drive technológiával dolgozik, de a nem NeoPDP panellal szerelt egyes fullHD Panasonic plazmák is 400 Hz, illetve 600 Hz-en alkotják a képet.
    Továbbá érdekes fejlemény, hogy a Pioneer egyes, plazma panelekkel kapcsolatos szabadalmait átengedte a Panasonic-nak, így 2010-től a Panasonic NeoPDP-plazmák panelstruktúrája igen sok ponton megegyezik a legendás Pioneer KURO felépítésével.
    A Panasonic plazmákkal kapcsolatosan megjegyzendő, hogy már a dobozból kivéve is nagyon szép képük van, minimális kalibrálásra szorulnak csak, a Samsung és LG TV-iről ez kevésbé mondható el.

    A Samsung plazmái is kiemelkednek az átlagos készülékek közül, azonban jobban hajlamosak a ghosting-ra és beégésre (bár a 2009-es modelleknél már ez is nagyon sokat javult és majdnem teljesen eltűnt), tunerjük talán egy leheletnyivel gyengébb. Az alacsonyabb kategóriás modellekben sajnos nincs 4:4-es pulldown (csak feltehetőleg 3:2-es), ami a HD-tartalmaknál azt eredményezi, hogy az erre érzékenyek nem látják folyamatosnak a lejátszást, annak ellenére, hogy a készülék a 24p tartalmak megjelenítésére képes. Ezt célszerű észben tartani a vásárlásnál, mert a Panasonic TV-i helyesen alkalmazzák a pulldown-t és áruk vagy azonos, vagy 10-20 eFt-tal magasabb csak, mint az ugyanolyan méretű és felbontású Samsung társaiknak.
    A Samsung plazmái szolgáltatásban viszont kicsit többet nyújtanak, mint a Panasonic TV-k (bár 2010-től a Panasonic is erősített a magasabb kategóriás modelleknél), így a magasabb modellszámú Samsung plazmák akár HD-tartalmakat, zenét, DivX-et is tudnak játszani memóriakártyáról, míg a Panasonic még a 2009-es modelljein is csak a videókamerák által rögzített HD-videókat és fényképeket hajlandó csak lejátszani, 2011-ben jutott el a Panasonic oda, hogy középkategóriától fölfelé már az mkv-formátum jelentős hányadával is elboldogulnak a TV-be épített lejátszói.

    Az LG plazmái is kiválóak, legnagyobb gyengéjük talán, hogy az előző két gyártónál jobban hajlamosak a készülékek a ghosting-ra, valamint a színhűségük hagy némi kívánnivalót maga után. Dobozból kivéve is rendkívül erős, élénk, már-már rikító színeket produkálnak, aki ezt szereti, annak jó választás lehet.

    Tekintettel a gyártók modelljeinek nagy számára, most külön nem térnék ki az egyes típusokra, azok jelöléseire. Használjátok a keresőt! Tekintettel azonban arra, hogy tapasztalatom szerint a Panasonic plazmái iránt a legnagyobb az érdeklődés, ezért készítettem egy összefoglaló táblázatot a 2009-es Panasonic modellek jelöléséről és főbb jellemzőiről:

    A Panasonic 2010. évben a 2009-es vonulatot vitte tovább a típusszámozásoknál. A 2010-es modellek jelölése itt látható:

    A 2011-es modelljelölések itt láthatók:

    A 2011-es modellekkel kapcsolatban megjegyzem, hogy Magyarországon is kaphatók a C- és U- sorozat CX és UX nevű variánsai, amelyek gyakorlatilag mindenben megegyeznek a C- és U-sorozat darabjaival, csak a gyártó ígérete szerint ezen X-szel kiegészített modellek hangszórói valamivel jobban szólnak. A gyakorlatban nemigen észlelhető ez a különbség, igazából ezen modellek árban sem nagyon térnek el.

    Vegyük észre, hogy a 2010-es évtől, az 50”-os HD-Ready modellek esetében a Panasonic már csak 1024x768 felbontású panelt használ, míg 2009-ben 1366x768 volt ezen panelek felbontása. A különbség az éles szeműeknek feltűnő lehet, különösen akkor, ha az említett két TV-t egymás mellett látja. Mindenkinek javaslom tehát, hogy mielőtt vásárol, tekintse meg a kiválasztott készüléket és mérlegeljen, hogy elegendő-e neki ez a felbontás.

    A Panasonic árképzése egyébként egyre kiválóbb, a 2010-es modellek induló ára sokkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban, a 2011-es évben ez a trend tovább folytatódott.

    A Panasonic modelljei mellett szólhat az az érv is, hogy a gyártó már rendszeresnek mondható módon, évente többször is hirdet 5 éves garancia akciót - általában tavasszal, az új modellek megjelenése környékén, gyakran nagyobb nemzetközi sporteseményekhez (olimpia, foci EB/VB) kapcsolódóan, valamint karácsony környékén is.

    Tesztek

    A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány teszt a 2011. évi Panasonic modellcsaláddal kapcsolatban:

    AVForums tesztjei:

    65VT30
    50VT30
    42VT30
    50GT30
    46ST30
    42G30
    42S30
    42C3

    HDTVtest.co.uk tesztjei:

    50VT30B
    42VT30B
    42GT30B
    42ST30B
    42G30B
    42C3B

    megjegyzés: ezek a brit verziók, itt-ott lehetnek eltérések a magyarországi verziókhoz képest.

    FlatpanelsHD tesztjei:

    50VT30
    50GT30
    50G30

    3D

    A 2010-es év hozta meg a technikai áttörést a televízió-piacon a 3D technológia irányába. Nem csoda hát, hogy a vezető gyártók sem szeretnének lemaradni ilyen téren sem. A 3D technológiás televíziókészülékekhez a felhasználó egy vagy több (gyártófüggő) szemüveget kap, amelynek segítségével térbelivé válnak a képernyőn megjelenő képek. A technológia nem a korábbi kék-piros szemüveges megoldással operál, itt polarizációs megjelenítésről beszélünk, amely során más képeket lát az egyik és más képeket a másik szemünk, ezáltal az agyunkban alakul ki a térérzet. Mielőtt valaki ilyen készülék megvásárlása mellett dönt, mérlegelje, hogy ezek ára jelenleg még igen magas (fél millió forinttól indulva a határ a csillagos ég), valamint mindenképpen próbálja ki, hogy hogyan viszonyul a technológiához, ugyanis egyénfüggő az, hogy kinek mennyire tolerálja a szervezete az ilyen megjelenítők tartós nézését: egyeseknél okozhat fejfájást, szédülést, diszkomfort-érzést. Ezen túlmenően a technológia – akárhogy is nézzük – még elég gyerekcipőben jár, érdemes lehet tehát várni még ezen készülékek megvásárlásával, ha más miatt nem is, de az igen magas áruk miatt mindenképp.

    HASZNOS TANÁCSOK:

    Szállítás:

    Vásárlás előtt vegyük figyelembe, hogy a kiválasztott TV mérete nem egyezik meg a csomagolás méretével, ami - nem ritkán - jóval nagyobb minden dimenziót tekintve, mint maga a készülék. Ezzel sokan a készülék üzletben történő átvételekor szembesülnek és akkor tudatosul az egyszeri vásárlóban, hogy ezt bizony nehéz lesz elhelyezni a gépjárműben. Itt rögtön fel is hívnám a figyelmet arra a piktogramra, amely a plazmatelevíziók dobozán szerepel és amelyet sokan figyelmen kívül hagynak, vagy legalábbis hajlamosan elbagatellizálni. Nevezetesen a doboz állított állapotára utaló piktogramra gondolok, amely nem véletlenül kerül a dobozokra. Ennek oka az, hogy a plazmapanel szerkezete igen érzékeny, apró kapillárisokból épül fel, amelyek gázzal töltöttek, ezeket pedig súlyos üveglapok határolják. Nem, nem arról van szó, amit sok helyen hallani, hogy "kifolyik a gáz", ugyanis az nem tud sem kifolyni, sem elillanni az évek során. Ellenben az üveglapok súlya nem elhanyagolható, felületi feszültségük a TV vízszintes állapotában jóval nagyobb, mint állítva és a fektetve történő szállítás esetén a panel kapillárisszerkezete bizony megsérülhet, ami hibásan működő pixelekhez vezethet, rosszabb esetben maga a panel üveglapja is eltörhet egy nagyobb bukkanónál. Nyugalmi állapotban a plazma természetesen fektethető, de ilyenkor ügyeljünk arra, hogy véletlenül se üssük meg, vagy rázzuk, stb.
    Szállításnál tehát vegyük figyelembe, hogy a készülék dobozát állítva kell elhelyeznünk járművünkben, ami sok esetben csak a hátsó ülés kiszerelésével/lehajtásával oldható meg. Ha nem szeretnénk ezzel bajlódni, akkor inkább kérjünk házhozszállítást. A legtöbb üzlet tisztában van a leírtakkal, illetve a logisztikusok, szállítók többnyire be is tartják a piktogramok által előírtakat, hiszen az anyagi kárért ők is felelősek.

    Üzembehelyezés/elhelyezés:

    Kevesen tudják, de az elektronikus készülékekre unblokk jellemző, hogy hagyni kell őket akklimatizálódni, vagyis a használat helyéül kijelölt helyiségbe történt megérkezést követően hagyni, hogy a készülék átvegye a környezeti hőmérsékletet. Különösen célszerű ezt betartani a fűtési szezonban, illetve nyáron is, ha a helyiség klímával szerelt. A hirtelen hőmérsékletváltozás (pl. téli hidegből fűtött szobába való behozatalt követően) következtében ugyanis páralecsapódás fordulhat elő a készülék belsejében, aminek következtében zárlat alakulhat ki és az újonnan vásárolt, igen drága készülékünk meg is adja magát.
    A fentiek miatt, miután készülékünk megérkezett rendeltetési helyére, bontsuk ki a dobozát és vegyük ki belőle a készüléket. A legtöbb gyártó a készülék talpát nem szereli rá a TV-re (hiszen adott esetben konzollal falra is tehetjük azt), ezért azt célszerű ilyenkor felszerelni. Ez nem lesz különösebben nehéz: pár csavar becsavarását követően a TV egyszerűen talpra állítható. Ha ezzel megvagyunk, hagyjuk akklimatizálódni a készüléket, amely folyamat úgy 2-4 órán át tartson. Ezalatt az idő alatt a készülék legyen szabadon, járjon körülötte a levegő és még véletlenül se csatlakoztassunk hozzá semmilyen kábelt, legfőképpen tápkábelt ne, de mellőzzük az antenna, illetve más jelkábel csatlakoztatását is, hiszen azokban is van feszültség. Ha úgy érezzük, hogy a készülék átvette a szoba hőmérsékletét, akkor csatlakoztathatjuk a többi eszközünkhöz, az antennahálózathoz, majd végül az elektromos hálózathoz. Jó tanács: alapvetően minden kábelt (még a hot-pluggable-nek mondott HDMI-kábelt is) csak kikapcsolt állapotban csatlakoztassunk a készülékhez, ezzel megelőzhetjük a bemenetek kiégését.

    Az elhelyezéssel kapcsolatban jó tudni, hogy a készülék körül célszerű helyet hagyni, hogy a levegő szabadon tudjon járni a TV körül, ezáltal segítve a megfelelő szellőzést, elkerülve ezzel a túlhevülést. Alapvetően 5-5 cm elhagyás elegendő lesz, de ha mód van rá, ennél többet is hagyjunk el.

    A TV a saját talpán, illetőleg falra szerelve van a legnagyobb biztonságban. Soha ne használjunk már készülékhez kapott talpat!

    A falikonzol egyik TV-nél sem gyári tartozék, ennek kiválasztásánál vegyük figyelembe, hogy a készülékek furatai a VESA-szabványnak megfelelők, tehát ezen szabványnak megfelelő konzolt is kell választanunk. Falikonzolból igen nagy választék áll rendelkezésre, célszerű megnézni, hogy milyen méret-, illetve súlytartomány kerül feltüntetésre a konzol specifikációi között, ebbe a tartományba a TV-knek be kell férni. A konzol lehet fix, vagy dönthető, utóbbi azért lehet praktikus, mert a készüléket megdöntve könnyebbé válik a csatlakoztathatóság. Amire feltétlenül figyeljünk oda, hogy a konzolt megfelelően rögzítsük a falhoz, hiszen egy 30 kilogramm körüli készüléket kell elbírnia. Ügyeljünk tehát arra, hogy megfelelően erős, teherbíró falra szereljük a készüléket, a fali furatokba tegyünk szorosan illeszkedő tiplit és abba illeszkedő csavart használjunk, amelyek segítségével a konzol 4 sarkát feltétlenül rögzítsük, de az sem árt, ha 6 vagy 8 helyen rögzítjük azt a falhoz. A konzolok többnyire "akasztós" jellegűek, tehát a készülék hátuljára két sín kell csak felszerelni, amelyeken kampók vannak, ezekkel kell ráakasztani a készüléket a fali egység rudazatára.

    A készülék helyének megválasztásánál ügyeljünk a fényviszonyokra, ugyanis a plazmák panelje az LCD-kkel ellentétben erősen tükröződik.

    A TV magasságának beállításánál vegyük figyelembe a szokásos nézési pozíciónkat. Tehát például a kanapéban ülve figyeljük meg, hogy a szemmagasságunk körülbelül hová esik. Erre a pontra kell vetíteni a képernyő vízszinten középvonalát, tehát a konzolt is így fúrjuk fel a falra. Ha magasabbra tesszük, akkor a nyakunk hamar megfájdul a fölfelé nézéstől, ha alacsonyabbra, akkor könnyebben elalszunk TV-nézés közben.

    Bejáratás:

    Ha már sikerült kiválasztani a nekünk megfelelő készüléket, az megérkezett otthonunkba, igényeinknek megfelelően elhelyeztük és elkezdtük használni, vegyük figyelembe, hogy a plazmatelevíziók - a gépjárművekhez hasonlóan - igénylik, hogy az első időszakban odafigyeljünk rájuk és kíméljük őket.
    Ez a kritikus időperiódus nagyjából az első 500 üzemórát takarja. Ennek mértékén lehet vitatkozni, egyesek nem is tartják indokoltnak, mások 200 órát is elegendőnek tartanak. Én - saját tapasztalataim alapján - azt tudom javasolni, hogy ez a periódus legyen 500 óra, később nagyon meghálálja a készülék.

    A bejáratás annyit takar, hogy az első 500 üzemórában oda kell figyelni a készülék beállításaira, illetve a nézett tartalomra. A beállításokat illetően fontos megjegyezni, hogy azok ne legyenek túlzók, célszerű a készülékek "Normál" vagy ehhez hasonló gyári képprofilját használni, egyrészt azért, mert ez többnyire amúgy is az optimálishoz közeli beállításokat tartalmazza, másrészt pedig azért, mert a bejáratás alatt kerülni kell az aránytalanul magas kontraszt- és fényerőértékeket, mivel ezek eltúlzott mértéke hozzájárul a ghost vagy a beégés gyorsabb kialakulásához.

    Az első 500 órában figyeljünk oda, hogy a panelen lehetőség szerint ne legyen fél óránál hosszabb időre azonos képtartalom, vagy képelem. Gondolok itt a csatornalogókra, korhatárkarikákra, vagy játékok esetében a HUD-okra (eredményjelzők, lőszerszámláló), készülékek menüjére (ide tartozik a TV saját menüje is!). Ez elsőre durván hangzik, hiszen ki az, aki fél óránként el szeretne kapcsolni a kedvenc műsoráról, vagy félbehagyni egy játékot - a valóságban azonban nem ennyire drasztikus a helyzet, hiszen ha belegondolunk rendkívül gyakran szakítják meg a műsort reklámok, amikor a korhatárkarikák, illetve csatornalogók eltűnnek, illetve játék közben is gyakran van töltési képernyő, illetve átvezető videó.
    Amennyiben ez mégsem lenne így, akkor figyeljünk oda, hogy fél-háromnegyed óránként váltsunk képtartalmat - elég egy 5 perces pihenő a panelnak - jelenítsünk meg változó képelemet az előbbi állandó helyén. Ez megtehető szimplán másik csatornára való átkapcsolással, vagy váltsunk DVD-re.
    A szélesvásznú filmekre is figyeljünk oda az első 500 órában (ezekre később is), ugyanis az alul-felül látható fekete csíkok ugyan nem égnek be, viszont mivel itt nincs képtartalom, a panel integritását megváltoztatják, ezért célszerű az ilyen filmek után pár percnyi teljes képernyős tartalmat ráküldeni a panelra, elég 5 percnyi és a panel vissza is nyeri homogenitását.

    Az első 500 óra után már bátrabban használható a készülék, akkor már jóval extrémebb dolgokat is elvisel a panel, de azt mindig tartsuk szem előtt, hogy a plazmatechnológia egyetlen komoly hátránya az, hogy oda kell figyelni a tartós képelemek kerülésére. Az utóbbi években nagyon jelentős előrelépések voltak ilyen téren, a mai plazmák már jóval ellenállóbbak ilyen téren, de azért ügyeljünk, hogy ne felejtsünk semmit hosszú órákra a panelen, mert az bizony nemcsak ghost-ot, de beégést is eredményezhet.

    Kalibrálás:

    Készülékünkből úgy tudjuk kihozni a maximumot, ha megfelelően beállítjuk, kalibráljuk. A valódi kalibrálást műszerrel, ún. kalibrátorral végezzük. Ez a készülék egy, a képernyőre tapasztható szenzorból és egy PC-szoftverből áll, amelynek segítségével beállíthatjuk a megfelelő kontraszt/fényerő/szaturáció/RGB-értékeket, amelyekkel a leginkább optimális képet adja a készülék, illetve létrehozhatunk egy olyan színprofilt a PC-nk, médialejátszónk részére, amely a TV-készüléknek leginkább megfelelő. Ezen kalibrálókészülékek igen drágák (nem ritkán egy TV ára), ezért ha nem rendelkezünk ilyennel, akkor próbáljunk keresni ismeretségi körünkben (javaslom a fotós ismerősök megkérdezését), illetve ha nincs ilyen ismerősünk, akkor kis utánajárással rendelhetünk ilyen szolgáltatást - olyan 10 eFt környékén már lehet találni kalibrálást vállaló személyt.

    Ha nincs módunk szoftveres kalibrálásra, akkor végezzünk beállítást a rendelkezésre álló eszközökkel: egyes műsoros film DVD-ken (elsődlegesen THX-minősítésű Fox/Lucasfilm DVD-ken keresendő) található például ún. THX-optimizer, amivel alapszinten beállítható a kontraszt/fényerő/szaturáció. Az interneten továbbá fellelhetők pattern-sorok (adott esetben videós instrukciókkal), amelyeket DVD-re írva elvégezhetjük a készülék finomhangolását, a kontraszt/fényerő/szaturáció/RGB/gamma/képélesség stb. beállítását.

    Fogyasztás

    Meglepően sok, a topicba betérő érdeklődő aggódik a plazmatévék magasnak vélt fogyasztása miatt és 5 évvel ezelőtti fogyasztási adatokkal, valamint az egyes készülékek adatlapján maximális teljesítményfelvételi wattértékként szereplő adatokkal jönnek, hogy mennyire sokat fogyasztanak ezek a TV-k. Zárjuk rövidre a kérdést: a mai plazmatévék fogyasztása alig, vagy épp semmivel sem magasabb, mint az átlag LCD-k fogyasztása. A plazmatévé fogyasztása eleve dinamikus, hiszen nincs állandóan világító háttérfény, minden képpont önálló életet él, ezért elsődlegesen képátló, beállítás és a TV-n nézett képtartalom függvényében változik a készülék fogyasztása. Általánosságban kijelenthető, hogy egy 42"-os, fullHD felbontású, megfelelően beállított plazma átlagfogyasztása, általános képtartalmat feltételezve nem nagyon haladja meg 120-150 Wh-t. Ez azt jelenti, hogy sötétebb képtartalomnál a fogyasztás leeshet 100 Wh alá, világosabbnál megugrik akár 150 Wh fölé is. Egy 50"-os, fullHD modellnél ugyanezen értékek nem magasabbak 160-180 Wh-nál, nagyon extrém esetben és kellően világos képtartalomnál felmehet 200 Wh fölé, de ne felejtsük el az LCD-hez való viszonyításnál, hogy itt már egy 127 cm-es képátlóról beszélünk. Ne zavarjanak meg az adatlapokon, készülékek hátoldalán szereplő információk: egyrészt azok nem fogyasztási, hanem maximális teljesítményfelvételi értékek Wattban kifejezve, amelyek azt mutatják meg, hogy az adott készülék a legszélsőségesebb esetben ekkora teljesítményfelvételt fog véghezvinni az elektromos hálózatról. Ez körülbelül akkor lehet igaz, amikor a fényerőt és a kontrasztarányt maximumra toljuk, kikapcsolunk minden energiatakarékos funkciót és fehér háttérképet küldünk a panelre. Ergo ilyen teljesítményfelvételi értékkel soha nem fogunk találkozni normál felhasználás mellett. Az itt megadott teljesítményértékeknek felét-harmadát vehetjük általánosnak normál üzem esetén.
    Tartsuk szem előtt, hogy ha a fogyasztási adatok mérsékelten, de magasabbak is egy átlagos LCD-hez képest, ugyanazon összegből jóval nagyobb és jobb képminőséggel bíró plazmát vehetünk, mint LCD-t, a fogyasztásbeli különbség pedig ennek ellenére nem lesz több pár száz forintnál havonta. Ergo nem biztos, hogy érdemes emiatt a minimális havi megtakarítás miatt lemondani a nagyobb képátlóról, a színhűbb és természetesebb képről.

    Remélem e rövid kis összefoglaló megválaszolt pár kérdést, sok sikert kívánok a keresgéléshez és örömöt a kiválasztott készülék használatához.

    Üdv.

    DM-Fan

    [ Módosította: keopsz ]

    "...I'll never stop looking..."

  • neduddki

    nagyúr

    HI!

    Den hol vagy??? Ez a TE szagteruleted....;- )))

    udv

    neduddki

    https://facebook.com/bestwax.eu, mailto: bestwax.eu@gmail.com hamarosan: www.bestwax.eu a lustasag fel egesseg, en tejjesen egesseges akarok lenni

  • pabadam

    aktív tag

    Igen, igen, várunk minden lelkes hozzáértőt!

    "...I'll never stop looking..."

  • neduddki

    nagyúr

    válasz lorcsi #4 üzenetére

    HI!

    Ennyi oleg????:- ))) Bővebben: link

    udv

    neduddki

    https://facebook.com/bestwax.eu, mailto: bestwax.eu@gmail.com hamarosan: www.bestwax.eu a lustasag fel egesseg, en tejjesen egesseges akarok lenni

  • pabadam

    aktív tag

    válasz lorcsi #4 üzenetére

    A HDTV szerintem az, ami nélkül mostanában nem éri meg plazma TV-t venni. De vannak akik ezt cáfolják, főleg az ő beírásaikat várjuk!

    neduddki linkje hasznos, nézd át!

    "...I'll never stop looking..."

  • Ijk

    nagyúr

    Vki monnya má meg mekkora egy plazma képaránya! 16:9?

    /人◕ ‿‿ ◕人\

  • WuDu

    tag

    Lementek az árak? Használt plazmaTVt láttam 1.5 milláért gari nélkül :DDD

  • pabadam

    aktív tag

    válasz WuDu #8 üzenetére

    Hol láttad, milyen márka, hány colos, stb. ?

    Én MediaMarkt-ban láttam 42 colos Panasonicot, DVI-bemenettel 600 ezerért, csak sajnos a felbontása volt gyér. De volt ott 700.000-ért 42 colos Samsung is szintén DVI-vel, de gyengus felbontással.

    "...I'll never stop looking..."

  • pabadam

    aktív tag

    válasz Ijk #7 üzenetére

    Attól függ milyen jelet kap. Ha 16:9-es jelet kap a DVD-kor, akkor azt mutatja. De a 4:3 képarányt is elbírja :)

    "...I'll never stop looking..."

  • Johnny19

    tag

    Még mindig nagyon magasak a plazmák árai. Számomra tejesen elérhetetlen. Sose lesz 1 millám csak egy bazinagy tévére.
    Persze olcsót kapni és az olyan is ( 600.000 de szar a felbontása, akkor miért jó ? )
    Inkább veszek egy belépőszintű projekort. 600eFt az is és jóval nagyob képe van :)

    A legkisebb tanyára is eljuttatják a netet. Minden nap lovaskocsival fogják hozni vinni a TCP csomagokat.

  • pabadam

    aktív tag

    válasz Johnny19 #11 üzenetére

    Valóban igaz, 1 milla körül már egész jót lehet kapni (korrekt felbontással, stb.) és az is igaz, hogy ez még mindig iszonyú sok pénz. Csakhogy. Néhány évvel ezelőtt (5-6) egy 42 colosért még akár 10 milliót (!) is elkértek, pedig azok aztán még sehol nem voltak képminőségben, felbontásban a mostaniakhoz képest. 1-2 éven belül ez a folyamat pedig még inkább felgyorsul.

    A projektor egyébként biztos nem rossz, az a gond vele, hogy csak töksötétben mutat igazán jó képet és hát TV-zésre én nem használnám.

    "...I'll never stop looking..."

  • Johnny19

    tag

    válasz pabadam #12 üzenetére

    Olyan gépet mint amiről én most irok 5-6 évvel ezelött még a NASA sem használt, most pedig itt csöcsöl az asztalom mellet.
    A technika fejlődik és jönnek az ulyabb dolgok ugyhogy a régieket is el kell valahogy adni.

    A legkisebb tanyára is eljuttatják a netet. Minden nap lovaskocsival fogják hozni vinni a TCP csomagokat.

  • pabadam

    aktív tag

    válasz Johnny19 #13 üzenetére

    Így van, de az ár/érték arány egyre inkább a fogyasztónak kedvez. Ahogy egyre alacsonyabb költséggel állítanak elő egyre több plazmát, annál kevesebbet kell fizetnünk a verseny miatt növekvő minőségért is.

    "...I'll never stop looking..."

  • neduddki

    nagyúr

    válasz pabadam #12 üzenetére

    HI!

    Aze egy 2000ansilumen ahhoz ma annyira nem ko togsotet, de mongyuk tv-ni en sem hasznalnam, hogy maragyunk a 2000-eseknel a nec 1050-esnek gyonyoru szinei vannak, de nehzen az epson kevesbe szep a keped, de qtja konnyu, de mind a ketton laczik a racs, az esmerosom 3m-jekn nem de szertinemt az nagyon homajjos... Neki teccik... meg annak kell a tog sotet...

    udv

    neduddki

    https://facebook.com/bestwax.eu, mailto: bestwax.eu@gmail.com hamarosan: www.bestwax.eu a lustasag fel egesseg, en tejjesen egesseges akarok lenni

  • Agyzuzo

    addikt

    Én is filóztam a plazmán (sőt, igazából még most sem zártam ki annak a lehetőségét hogy valamikor majd veszek egyet), de rájöttem, hogy amelyikkel úgy ellennék (155 centis NEC vagy Pana Viera) az megfizethetetlen. :D

    Szóval most úgy néz ki a dolog, hogy egy InFocus 4805-ös projó lesz a dolog vége, 390 bruttó és akkora képet vetítek vele amekkorát csak elbír a falam. =)

    A plazmával szvsz még érdemes várni legalább egy évet, a mai csúcskategória, ami már tényleg marha jó, még bő egy év míg megfizethetővé válik...

    Listen up, maggots. You are not special. You are not a beautiful or unique snowflake. You're the same decaying organic matter as everything else. ::: http://meatytears.hu :::

  • pabadam

    aktív tag

    válasz neduddki #15 üzenetére

    Sajnos nem is merem a projektorokat, lehet, hogy kéne nyitni ennek is egy saját topicot? :)

    "...I'll never stop looking..."

  • pabadam

    aktív tag

    válasz Agyzuzo #16 üzenetére

    155 centi? Ááá. Azzal én is ellennék, de szvsz. egy 42 colos bőven elég otthoni használatra. Egyébként a NEC, de főleg a Pana télleg nem rosszak. NEC-nek vannak jobb HDTV tuneresei is?

    "...I'll never stop looking..."

  • L3zl13

    nagyúr

    válasz neduddki #15 üzenetére

    Ja, csak a projektor nem elég, hogy drága, még a lámpát is cserélgetni kell benne.

    Aki hülye, haljon meg!

  • neduddki

    nagyúr

    HI!

    Volt amr eerol vhol egy topic aszem vmi projetotros tv vel kapcsolatban ott elirtam a tapasztalataimat, ma csak meg kene tanani!!!
    Amugy 2000 ora csak fimre az istentelen sok tud lenni:- ))))
    Szamojjatok ki es a tapasztaltok sem masok, a kollega mar vagy 2-3 eve nyuzza a korabban emlkegetett 3m-jet... /pedig O asztan hetente 8-10 filmet megnez/ es szerencsere ez NEM ojjan mint a nyomtatok hogy elso kornben csokkentett elettartamut adnak :- ))))

    udv

    neduddki

    https://facebook.com/bestwax.eu, mailto: bestwax.eu@gmail.com hamarosan: www.bestwax.eu a lustasag fel egesseg, en tejjesen egesseges akarok lenni

  • pabadam

    aktív tag

    válasz L3zl13 #19 üzenetére

    Erről jut eszembe, nem tudtok valamit arról, hogy a plazmák élettartamára van valamilyen szabvány? (hány órás használat után hal meg a cucc) Egy rövid számítást végeztem a múltkor és az jött ki, hogy ha naponta 2 órát plazmázok, akkor akár 80 évig is kibírják. Egy katódsugarasnál azért tovább!

    "...I'll never stop looking..."

  • pabadam

    aktív tag

    válasz neduddki #20 üzenetére

    Akkor most a projektoros TV-ről van szó, vagy a projektorokról?

    "...I'll never stop looking..."

  • neduddki

    nagyúr

    válasz pabadam #18 üzenetére

    HI!

    NEc mar egyesult a plazma a pijovalha jol tevedek, amugy a regi 60 colosat aki eddig lattam az odakat zengett de a zme gnem hdtv volt... az ujalk meg mar panel szinten is kaptek egy rakas kituntetest a 41/61 ha jol tevede....

    udv

    neduddki

    https://facebook.com/bestwax.eu, mailto: bestwax.eu@gmail.com hamarosan: www.bestwax.eu a lustasag fel egesseg, en tejjesen egesseges akarok lenni

  • neduddki

    nagyúr

    válasz pabadam #22 üzenetére

    HI!

    A topic szeritnem vmi projettoros tv volt de en ott is a projetorokrol beszeltem...
    amugy meg nem mind1???:- ))))

    udv

    neduddki

    https://facebook.com/bestwax.eu, mailto: bestwax.eu@gmail.com hamarosan: www.bestwax.eu a lustasag fel egesseg, en tejjesen egesseges akarok lenni

  • L3zl13

    nagyúr

    válasz neduddki #20 üzenetére

    Mi az, hogy csak filmre? Akkor tartsak egy nagyképernyős TV-t ÉS egy projektort. Megintcsak nem jó...
    Persze nyilván nem 7/24-gyel kell számolni az élettartamot, de azért nem is karacsonyfadíszről van szó amit évente egyszer szed elő az ember...

    Aki hülye, haljon meg!

  • Agyzuzo

    addikt

    válasz pabadam #18 üzenetére

    Igen, csak a jobbak még ebben a kategóriában is 1 milka felett vannak. :( A 127-esek meg már verdesik a dupláját... Szóval elég húzós árak vannak még mindig. Azt a 600 gurigás Panát én is néztem a Media-ban, 2003-ban amúgy az év plazmája volt, szóval azt mondom ha most 600-ért már úgymond az ember után ''vágják'' a tavalyi év plazmáját, akkor érdemes várni még 1 évet, hogy majd az idei év plazmáját vágják utánam ennyiért. :) Egy 42-es HDTV-s Pana Vierával már én is kiegyeznék, de a negyedéből kijön egy InFocus 4805, ami meg projektorok között elég nagy név.

    Listen up, maggots. You are not special. You are not a beautiful or unique snowflake. You're the same decaying organic matter as everything else. ::: http://meatytears.hu :::

  • L3zl13

    nagyúr

    válasz pabadam #21 üzenetére

    80 év szvsz esélytelen. Tudtommal 2-3 év után megfakul mag hasonló minőségromlási problémák lépnek fel.

    Aki hülye, haljon meg!

  • neduddki

    nagyúr

    válasz L3zl13 #25 üzenetére

    HI!

    Tudod Te hogy egy 1027*768-es tft-s projetroron mijjen szarul nez ki az a fantporpikus tv adas???? meg hogy elo tud maszni a tomoritesi hiba a mpeg-eknel???? 2.5 meteres vizszintes nagysagnal???? /a pocot nincs kedvem leszedni csak aze 2.5 meter egyebketn tobb islehetne:- ))))/

    udv

    neduddki

    https://facebook.com/bestwax.eu, mailto: bestwax.eu@gmail.com hamarosan: www.bestwax.eu a lustasag fel egesseg, en tejjesen egesseges akarok lenni

  • Agyzuzo

    addikt

    válasz L3zl13 #25 üzenetére

    Én spec. azért nem vennék egy böszme TV-t, hogy azon bámuljam a Mónika sót meg a ValóVellág 55-öt. Egyértelmű, hogy a nagy kép vagy mozizásra, vagy játékra kell, arra viszont már talán jobb egy projektor. Majd ha jönnek a HDTV adások, akkor lesz értelme egy HDTV-s plazmának, de az nem holnap lesz... Mire meg aktuálissá válik a dolog, sztem CRT-s árban lesznek a plazmák is.

    Listen up, maggots. You are not special. You are not a beautiful or unique snowflake. You're the same decaying organic matter as everything else. ::: http://meatytears.hu :::

  • neduddki

    nagyúr

    válasz Agyzuzo #26 üzenetére

    HI!

    A mediamarkos 1.5 millios alatti plazmaktol inkabb sirva leeht fakadni minoseg teren, katasztrofalis, varjunk meg par evet addig is nyuzuk a jo oreg crt-t...
    Na meg nemejjik projettoratol is....

    udv

    neduddki

    https://facebook.com/bestwax.eu, mailto: bestwax.eu@gmail.com hamarosan: www.bestwax.eu a lustasag fel egesseg, en tejjesen egesseges akarok lenni

  • pabadam

    aktív tag

    válasz Agyzuzo #26 üzenetére

    Jaja, épp nemrég nézegettem, a Pana oldalán azt a 42 colos HDTV Viera-t 5500 dolcsiért kinálják, ez most kb. 1 milla 1százezer és ez már mindent tud, amit kell.

    "...I'll never stop looking..."

  • neduddki

    nagyúr

    HI!

    Ma mutatott kollega amrikaban hdtv-rol digizett lost, sg:atlantist xvid 1700 kornyeken, hat a 8000-es mpeg2 szeritnem elspadhat az irinysegotl .... /crt monitoron / 960*5xx-ben volt,,,

    udv

    neduddki

    https://facebook.com/bestwax.eu, mailto: bestwax.eu@gmail.com hamarosan: www.bestwax.eu a lustasag fel egesseg, en tejjesen egesseges akarok lenni

  • neduddki

    nagyúr

    válasz pabadam #31 üzenetére

    HI!

    Nagyon harangozgassag az uj vierakat, hogy majd a hdmi-vel meg az s97-vel miket fognak tudni....

    udv

    neduddki

    https://facebook.com/bestwax.eu, mailto: bestwax.eu@gmail.com hamarosan: www.bestwax.eu a lustasag fel egesseg, en tejjesen egesseges akarok lenni

  • L3zl13

    nagyúr

    válasz neduddki #28 üzenetére

    '' meg hogy elo tud maszni a tomoritesi hiba a mpeg-eknel????''

    Akkor azt mondod, hogy szarok a projektorok vagy mi?
    Azt ne mond, hogy te csak tömörítetlen videót nézel rajta... :U

    Aki hülye, haljon meg!

  • pabadam

    aktív tag

    válasz L3zl13 #27 üzenetére

    2-3 év? Akkor nem lenne értelme ilyen tipusú TV-t venni. A 80 évet a Panasonic oldalán talált adatból számoltam, napi 2 órás használattal.

    Itt a link: http://catalog2.panasonic.com/webapp/wcs/stores/servlet/ModelDetail?displayTab=O&storeId=11201&catalogId=13051&itemId=72961&catGroupId=14624&modelNo=TH-42PHD7UY&surfModel=TH-42PHD7UY

    "...I'll never stop looking..."

  • L3zl13

    nagyúr

    válasz pabadam #35 üzenetére

    Passz, én csak hallottam a dologról, 0 személyes tapasztalat. Talán Den írta valamelyik topicban... :F

    Aki hülye, haljon meg!

  • pabadam

    aktív tag

    válasz L3zl13 #36 üzenetére

    Most nem azért, de ha ez így van, akkor TÉNYLEG nem éri meg azt a valag pénzt elkölteni, hogy utána 3 év múlva lehessen kidobni a kukába az egészet. Akár zárhatjuk a topikot is! :) Esetleg elképzelhetőnek tartom, hogy az LCD-kre mondta ezt az idézett személy.

    "...I'll never stop looking..."

  • Ijk

    nagyúr

    válasz pabadam #10 üzenetére

    szal a dvd-k (többsége) panscan nélkül csak úgy menne ezen is hogy fekete csík alul-felül a képen?
    Egyébként ha vmi kulák lennék akkor lenne plazmám, meg persze digitális beltérim amivel fogok egy rakat csatornát, egy idő után hdtv-t is.

    /人◕ ‿‿ ◕人\

  • iguana

    őstag

    én is elkezdtem szemezgetni a plazmás cucokkal. szerintem most csak annak érdemes venni, aki tele van, és/vagy nagyon fanatikus. max 1-2 éven belül fájdalomhatár alatt lesz az áruk...1 hónapja voltam bécsbe' a ''segítő mária utcában'' és csak pislogtam, hogy ami nálunk 800-900k az kb. 200k-val olcsóbb....pesze ezen nem kell meglepődni, már megszokhattuk :U

    14 pár márkás bokazokni. (fícsör:antistatic, 100% pamut, jól szellőző, húzva térdig ér)

  • neduddki

    nagyúr

    válasz L3zl13 #34 üzenetére

    HI!

    Aszt jelenti, hogy nagyfelbontasnel nagyon elojonnek a mpeg tomorites hibai, ugyanugy mikor szepnagy tft nezed a mpeg-et es latodahibait, erre agyak a kulombozo szoftverek a javitasi mehanizmusukat ami eddig a lattotak alapjan a windvd-nek jott be legjobban...

    udv

    neduddki

    mod: es az a rohejjhogy multkor masfelhonapigpihent nalam a nec , mad 3 hetig az epson es hahiszed ha nem3 filmet neztemrajta:- (((( deutanna nagyon szar visszaterni a 29-colra:- ))))

    [Szerkesztve]

    https://facebook.com/bestwax.eu, mailto: bestwax.eu@gmail.com hamarosan: www.bestwax.eu a lustasag fel egesseg, en tejjesen egesseges akarok lenni

  • L3zl13

    nagyúr

    válasz neduddki #40 üzenetére

    Azaz tulajdonképpen azt mondod, hogy ne vegyünk projektort mert úgyis szar lesz a kép, mert mást úgysem tudsz rajta nézni, csak mpeget...

    Aki hülye, haljon meg!

  • pabadam

    aktív tag

    válasz L3zl13 #41 üzenetére

    No, épp ebben a témában jött volna a következő kérdésem. Tegyük fel, hogy van egy nagyfelbontású (1024x 768) HDTV és azon egy 700 vagy 1400 Mb-os avi-t akarok nézni DVI/HDMI ki- és bemeneten. Nagyon feltűnő lesz a tömörítés?

    "...I'll never stop looking..."

  • L3zl13

    nagyúr

    válasz pabadam #42 üzenetére

    Szvsz ez a képátmérőtől függ, nem a képernyő felbontásától.

    Szvsz ugyanakkora relatív képméretnél (Azaz feltételezve, hogy kétszer akkora képet kétszer olyan távolról nézed.) még elmegy. És különböző szűrőkkel ez gondolom javítható is valamelyest.

    Aki hülye, haljon meg!

  • pabadam

    aktív tag

    válasz L3zl13 #43 üzenetére

    42 colosra értettem az előbb. Azt milyen messziről kéne nézni, hogy ne látszódjon durván a tömörítés? Az a baj, hogy nem lehet kipróbálni sehol.. :(

    "...I'll never stop looking..."

  • neduddki

    nagyúr

    válasz L3zl13 #41 üzenetére

    hi!

    HAennyire sarkitani akarsz akkor vegul is igen.....
    En azertnemsarkitanam ennyire...:- )))

    udv

    neduddki

    mod: ill.n efelejtkezzunk elarrol, hogy a hazimozihoz ajanlott projektorokon egy rakas trukkot bevetnek hogy a leheto legjobb minoseget erjek el, lasd a pana 500-alelkezdett eltolt lcd, vagy mi a fen a neve, farudja technikak alkalmazasa,meg mit tom en...
    Van mar vkinek tapasztalata a mo-i digitalis sugarzassal?????

    [Szerkesztve]

    https://facebook.com/bestwax.eu, mailto: bestwax.eu@gmail.com hamarosan: www.bestwax.eu a lustasag fel egesseg, en tejjesen egesseges akarok lenni

  • neduddki

    nagyúr

    válasz pabadam #42 üzenetére

    HI!

    Szimullad:- )))) nezz30 cm-rol egy 19-es tft:- ))))

    udv

    neduddki

    mod: de mondgyuk ez nem annyiranyero, minthogy a hazimozira kezitett plazmakat telenyomjak javitocuccokkal,mig a tft-nel ugye eznincs....



    [Szerkesztve]

    https://facebook.com/bestwax.eu, mailto: bestwax.eu@gmail.com hamarosan: www.bestwax.eu a lustasag fel egesseg, en tejjesen egesseges akarok lenni

  • pabadam

    aktív tag

    válasz neduddki #46 üzenetére

    Nem tudok 30 cm-ről 19 colos TFT-t nézni, mert nincs. :) A folyadékkristályos technológia amúgy sem az én esetem.

    A kérdés azért gondolom, hogy logikus, mert ha valaki vesz egy böhöm plazma tv-t, akkor azon lehet, hogy csak gyári DVD-t, vagy azok ''biztonsági másolatát'' képes nézni, avagy alkalmas lesz-e DivX, Xvid és társait is olyan minőségben megjeleníteni, hogy az még élvezhető legyen?

    Mert ha nem, akkor már csak azért is drága mulatság egy plazma, mert a hozzá való eredeti DVD-ket is meg kell venni, hogy egyáltalán használni lehessen valamire.

    [Szerkesztve]

    "...I'll never stop looking..."

  • Ijk

    nagyúr

    válasz pabadam #47 üzenetére

    Sztem még a divx-ek is lehetnek elég jó minőségűek, de egyébként akinek egy plazmára tellik, annak nem hiszem hogy gondot okoz h. megvegye kedvenc filmjeit dvd-n, továbbá ott a kölcsönzés, ill. jön a hdtv majd.

    /人◕ ‿‿ ◕人\

  • neduddki

    nagyúr

    válasz pabadam #47 üzenetére

    HI!

    A #32-estben levo dolgokat szeretnem erre idezni!!!

    udv

    neduddki

    https://facebook.com/bestwax.eu, mailto: bestwax.eu@gmail.com hamarosan: www.bestwax.eu a lustasag fel egesseg, en tejjesen egesseges akarok lenni

  • pabadam

    aktív tag

    Nos, csak azért kérdem, mert sztem csak néhány olyan film van, amit érdemes megvenni azért dvd-n, hogy utána plazmán élvezhessük a látványt. Ilyen például szerintem az Ötödik Elem, Gladiátor, Karib-tenger kalózai, stb. Ezeken a látványfilmeken kívűl is vannak persze jó filmek, mint mondjuk a Hatodik érzék, Kapj el, ha tudsz, ilyesmik, ahol nem is annyira a látványvilág tetszik (effektek, trükkök,stb.) , hanem a mondanivaló vagy csak szimplán a film hangulata. Ezeket már nem tartom érdemesnek arra, hogy eredeti Dvd-n nézegessem, viszont nem szeretnék lemondani ezekről sem. Tehát valószínű, hogy képileg ezek a nem-látványfilmek tömörítve sem mutatnak rosszul ekkora átmérőnél/felbontásnál?

    "...I'll never stop looking..."

Aktív témák