- Hobby elektronika
- Intel Core i5 / i7 / i9 "Alder Lake-Raptor Lake/Refresh" (LGA1700)
- Fejhallgató erősítő és DAC topik
- Gaming notebook topik
- UHD filmek lejátszása
- Hajlított gamer monitorral támad a TCL
- TCL LCD és LED TV-k
- Vezetékes FEJhallgatók
- Házimozi belépő szinten
- Kormányok / autós szimulátorok topicja
Hirdetés
-
Frissült az IQOO tabletkínálata
ma Az új IQOO Pad2-t és Pad2 Pro-t egyelőre nem láttuk más brand kínálatában, persze ettől még felbukkanhatnak majd Oppo vagy OnePlus címszó alatt.
-
Nehezebb lesz a dolga a Temunak Európában
it Immáron a Temu is köteles megfelelni a EU szigorúbb online tartalmi törvényeinek.
-
Spyra: nagynyomású, akkus, automata vízipuska
lo Type-C port, egy töltéssel 2200 lövés, több, mint 2 kg-os súly, automata víz felszívás... Start the epic! :)
Új hozzászólás Aktív témák
-
#28070
And
veterán
Alföldi Peti
#28069
And
veterán
válasz
Alföldi Peti
#28069
üzenetére
Ne haragudj, de ennek az igénynek van egy enyhe (ebben a topikban sokszor előforduló) csodavárás jellege. Képzeld el ugyanezt a helyzetet fényt sugárzó reflektorokkal: csupán két betonfal, meg 30 méter kültéren, mi az nekünk? Még azt sem várjuk el, hogy nappali világosság legyen a megcélzott pontban, csupán pislákoljon a távoli lámpa fénye. Ugye el tudsz képzelni olyan esetet, amikor ez kilowattos reflektorokkal sem fog összejönni?
Ugyan a betonfal messze nem egy egzakt kategória, de elég brutális csillapítása lehet, pláne kettőnek, pláne némi nyílt térrel a kettő között. Egyáltalán nem biztos, hogy ilyen körülmények mellett használható wifi-kapcsolatod lesz, aminek a wifi-eszközök saját kis nyereségű körsugárzó antennái sem kedveznek. És ez egyáltalán nem típusfüggő, egyszerűen olyat vársz el a wifitől, amire talán az fizikailag nem is képes. Mint utaltam rá, erősen az árnyékolás hatásától (fal anyagától, vasalásától és vastagságától) függ, hogy egyáltalán lesz-e jeled a távoli pontban, de azért ekkora táv egy, már a fizikai kivitele okán is vacakabb kliens - pl. tablet, okostelefon - esetén nagyon könnyen akadálya lehet a normális összeköttetésnek, még betonfalak nélkül is. -
-
And
veterán
válasz
mihist
#28425
üzenetére
Hali,
- nincs adó és nincs vevő (mindegyik adóvevő),
- pont-pont kapcsolatban nincs lassulás, kevered a WDS-t a repeater-móddal,
- a hálózat szempontjából hagyományos p2p-jelleget kapsz, ha az egyiket AP-ként a másikat pedig kliensként konfigurálod (célszerűen AP a kiinduló oldal, amit te 'adónak' nevezel), a WDS / transparent bridge mode pipát igenis jelöld be mindkét oldalon!
Network fül:
- Network mode: Bridge,
- IP-cím: ízlés dolga, az AirGrid-ek kérhetnek maguknak DHCP-n is, de ha nem fixálod le a DHCP-szerverben ezeket a MAC-címük alapján, akkor el tudnak mászkálni. Szerintem célszerűbb a fix IP, természetesen a DHCP-szerver által osztható címtartományon kívül.
- WLAN0, LAN0: ha a WDS-t (transparent network) opciót engedélyezed, és mindenki ugyanabban a címtartományban van, a Bridge Network menüponthoz nem igazán kell piszkálni. -
And
veterán
válasz
mobilizmo
#28441
üzenetére
"most van két ugyanolyan nevű, beállítású wifi hálózatom"
Attól, hogy két routert / AP-t ugyanarra az SSID-re és kulcsolásra állítasz be, még két külön wifi-hálózat marad (például a MAC-címük sem lesz egyforma). A kliensen beállított hálózatok adatai között is jó esetben ott szerepel a BSSID (azaz MAC-cím), és nem külön fogja kezelni az azonos névvel ellátott hálózatokat, ami teljesen normális. Ahogy az is, hogy a kliens amúgy sem fog ész nélkül átkapcsolni egy másikra csak azért, mert az épp nagyobb jelszinttel vehető, mint az aktuális. -
And
veterán
válasz
TheProb
#28722
üzenetére
Az az IP-cím nagyon is él (mivel az mindig fix, független a router dhcp-szerverétől), sokkal inkább a kliensgéped nem kap IP-t. Ezért állítsad fix IP-re a 192.168.1.x tartományba, 255.255.255.0-ás alhálózati maszkkal. A DNS- és átjárócímek ilyen esetben, mikor csak a router elérése a cél, nem számítanak.
-
And
veterán
És: "Eddig még nem tudok olyanról, hogy ilyen chip-et sikerült volna repeater üzemmódra bírni."
Az nagy kár, mert a fél WRT54G-topik erről szól
. Szinte a teljes WRT54G-, -GS és -GL-sorozat (egyetlen kivétellel) Broadcom-chipsetes és gond nélkül ment rajtuk a repeater-mód és a WDS. Az egyetlen kivételre (Atheros SoC) meg nem is lehet / lehetett semmilyen 3rd-party firmware-t tenni.. Persze az a sorozat manapság már nem a csúcs routereket képviseli, de attól még BCM-chipesek voltak.
Mod.: az Asus WL520GU konkrétan azt a BCM5354-es SoC-ot tartalamzza, amelyet a WRT54G v7.2 illetve a WRT54GS v7.0 és e feletti verziói.[ Szerkesztve ]
-
#28842
And
veterán
anonymus89
#28840
And
veterán
válasz
anonymus89
#28840
üzenetére
Ez nem eszköz, hanem működési mód függvénye. Minden olyan típusú működés felezi a rádiós sávszélességet, amely a végpontok között kétszer kénytelen átmozgatni az adatokat. Ilyen módok:
- jelismétlés: legyen az szimpla MAC-címet / SSID-t megadós, virtuális AP-s vagy WDS-repeater,
- wifi kliens és másik wifi-kliens közötti kommunikáció egy strukturált (AP-t tartalmazó) hálózatban. -
And
veterán
válasz
canniball
#29032
üzenetére
Minden repeater külön eszközként működik, többek közt ezért is tartom szerencsétlen dolognak, mikor egyesek 'jelerősítőnek' hívják, pedig nem az. A beállítása a megvalósítás függvénye lehet: van, amelyiknél csak az első router MAC-címét és/vagy SSID-jét kell megadnod, de olyan is, amelyiknél egy teljesen új konfigurációval (kivétel természetesen a rádiócsatorna, az nem térhet el ez eredetiétől) tudsz létrehozni egy virtuális AP-t, amely akár WPA/WPA2 titkosítást is támogathat.
-
And
veterán
válasz
Gab130
#29041
üzenetére
"A net tényleges kb 4,8 Mbps-t tud de azt stabilan. Elméletileg ennyinek elégnek is kellene hogy legyen [..]"
Ebben azért nem vagyok olyan biztos. Igaz, hogy nem IPTV, hanem DVB-C, de az STB-m statisztikája szerint egy sima SD-műsor átlagos bitrátája is eléri a 3,5 Mbps-t, csúcsban pedig bőven meghaladja az általad említett 'stabilan biztosított' értéket, eléri a 6,8..6,9 Mbps-t, mindezt egyetlen hangsávval. Egy HD-csatorna meg átlagban is közelíti a 8 Mbps-t, csúcsban pedig bőven meg is haladja. Igaz, észre lehet venni, hogy ugyanebben a városban, ugyanezen szolgáltatónál az IPTV képe jobban blokkosodik, mint a DVB-C-é (utóbbi nem nagyon szokott ilyet tenni), tehát vélhetően a bitráta is kisebb IPTV-n, de ezt sajnos a buta IPTV-box részletes stream-infók hiányában nem mutatja meg. A bitráta persze szolgáltatófüggő, de megfelelő időtartamú pufferelés nélkül akkora sávszél szvsz. elég sovány SD stream-hez, full HD-hez pedig egyenesen elégtelen. -
And
veterán
válasz
spiritex
#29273
üzenetére
"az N megy mindkét frekvencián [..]"
Helyesebben: csak mehet mindkét sávon (sáv != frekvencia). Vagyis abból, hogy egy eszköz 802.11n szabványú, még nem következik a kötelezően kétsávos működés. Természetesen létezik egysávos n-es eszköz, amelyik csak 2,4 GHz-en vagy épp kizárólag 5 GHz-en működik. Meg persze vannak kétsávos kivitelűek is. A 802.11 nincs sávhoz kötve, épp ezért a szabvány támogatása alapján még nem egyértelmű, hogy melyik sávon (vagy esetleg mindkettőn) működik az adott eszköz. -
And
veterán
válasz
smallmer
#29325
üzenetére
Meg lehet oldani természetesen, de WDS hiányában az AP-k nem fognak egy összefüggő wifi-hálózatot alkotni. Hiába tennéd mindet ugyanarra a csatornára (ez nem is ajánlott, mivel WDS nélkül az AP-k képtelenek a wifi kommunikációra, így csak zavarnák egymás jelét) és állítanál be azonos SSID-t, titkosítást, valamint egyforma megosztott kulcsot, ettől még külön vezeték nélküli hálózatok maradnának. Tehát ki lehet szórni akárhány, egymással LAN-on kapcsolódó egyszerű AP-t, lehetőleg távoli rádiócsatornákra, de így az 'átcsatlakozás' nem megúszható közöttük, ráadásul a kliens dönti majd el, hogy melyik AP-re csatlakozik. Általában az aktuális AP-t csak akkor engedi el a kliens, amikor már szakad a kapcsolat. Hiába van nagyobb térerejű, a kliensen már konfigurált AP a közelében, mint az, amelyikkel épp kapcsolatban áll, csak ezért még nem fogja elbontani az aktuális linket, hiszen az felesleges szakadást jelenthet az adatforgalomban. Ez persze kliens / szoftverfüggő.
-
And
veterán
válasz
Doky586
#29330
üzenetére
A kolléga az eredeti felvetésében ezt írta: "fontos, hogy ugyanaz legyen az ssid, hogy ne kelljen mindig átcsatlakozgatni."
Ez egyrészt kétféleképp is értelmezhető: a.) legyen folyamatos a kapcsolat, egy pillanatra se szakadjon meg, és b.) ne kelljen manuálisan szórakozni a hálózatokkal, nem baj, ha rövid időre megszakad a kapcsolat, csak automatikusan történjen. Utóbbit természetesen minden kliens tudja a preferált / előre konfigurált hálózati lista alapján, előbbihez kell a WDS, vagy a drágább rendszer.
Másrészt a b.) verzióhoz egyáltalán nem feltétel semmilyen azonosság az AP-k beállításaiban, se az SSID-nek, se a kulcsolásnak nem kell azonosnak lennie, ez legfeljebb egyszerűbbé teheti a dolgunkat, de nem követelmény. Lényegében akármilyen hálózatok létrehozhatnak az AP-k, még a wifi szabványuk is különbözhet. Tehát nem annyira egyértelmű a kérdező óhaja, de többen is a roaming-os megoldásra asszociáltunk.
A WDS még mindig megoldás, ráadásul csak akkor felezi / csökkenti akár töredékére a sebességet, ha per pillanat nem az első routerre csatlakozunk (hiszen ha az első, kábelesen is csatlakozó routerre vagy AP-re, akkor nem történik rádiós jelismétlés, nincs ebből fakadó eredő lassulás sem). Akár azt is meg lehet tenni, hogy a WDS-sel konfigurált 'kiterjesztő' AP-ket is elkábelezzük LAN-on az első routerhez, és a forgalmat a LAN felé irányítjuk, így talán lassulás sem lesz (a WDS pedig kizárólag azért, hogy egy nagy hálózatnak látszódjon a wifi). Ez utóbbit talán be lehet normálisan konfigurálni egy jobb 3rd-party firmware alatt, de ebben nem vagyok biztos, majd egy hozzáértő leírja, hogy van-e értelme illetve eredménye ilyen topológiának. -
-
#29841
And
veterán
csabyka666
#29840
And
veterán
válasz
csabyka666
#29840
üzenetére
"Vagy lehetséges úgy beállítani, hogy kívülről mindig el lehessen érni - mert a szolgáltatótól nem vásároltak fix IP-t..."
A kezdetektől fogva erre találták ki a dinamikus DNS szolgáltatásokat (dyndns, ddns és társaik). Az más kérdés, hogy ingyenes már alig akad, és csak korlátozásokkal használható, például havonta egyszer meg kell erősíteni a használatot, különben a regisztrált hostnév elvész.
"[..] már hálózaton belül is botrányosan lassú, akadozó videókat látunk. Ez mondjuk lehet a gép miatt is [..]"
A belsőhálózati forgalomnak nem sok köze van a router milyenségéhez, tehát ha a felvétel akadozó, akkor vagy eleve úgy rögzített a kamera, vagy a gép teljesítménye kevés ehhez (ami azért furcsa, mert pl. az én >10 éves gépem is simán lejátszik 720p-s tartalmat). -
#29843
And
veterán
csabyka666
#29842
And
veterán
válasz
csabyka666
#29842
üzenetére
"Értem. Gondolom ez olyasmi lehet, hogy megjegyzi, az adott IP-cím mi volt és mi lett."
Azt nem kell megjegyezni, hogy mi volt korábban az IP-d. Induláskor, IP-cím változásakor vagy egyszerűen adott időközönként a kliens az adott accounttal feljelentkezik a DDNS-szerverre, az pedig látja, hogy melyik IP-ről jött a kérés, és szépen frissíti az adatbázisában az accounthoz tartozó hostnév <-> IP hozzárendelést. Ezt DDNS-kliensként megoldja neked szinte bármelyik router, már a tíz évvel ezelőtti routerek is támogatták. A gond manapság az szokott lenni, hogy a routerek gyárilag nem túl sok DNS-szervert támogatnak, az ISP-k által adott routerek (home gateway) pedig néha csak egyetlen egyet, az pedig már nem ingyenes. Például a T-home-os EPC 3x25-nél kizárólag a dyndns.com választható, ami régen teljesen ingyenes volt, később az ingyenes felhasználóktól megkövetelte a havonkénti aktiválást, aztán végül vagy két éve kizárólag pénzért használható lett. A probléma orvosolható akár egy, a HGW mögött lévő második routerrel. -
And
veterán
válasz
Viperator
#29906
üzenetére
Igazán nem akarnám forszírozni túlzottan ezt a témát, de utánanézés alatt ugye nem vala chemtrail-es, üveggömbből / tenyérből jósolós, asztrológus, szcientológus-féle vage ezekhez hasonló forrásra gondoltál? Mert komolyan vehető, hosszútávú tanulmányok nem igazán támasztják alá, ráadásul a wifi-féle 'sugárzás' szintje illetve az abból a testben elnyelt energia a fasorban sincs egyéb technológiákból (pl. mobiltelefon) származó RF-sugárzáshoz képest.
-
And
veterán
Kültéri, antennával integrált - lehetőleg 5 GHz-en működő - eszköz lehet a megoldás, de kérdés, hogy tényleg át szeretnéd-e vinni a teljes sávszélességet. Éppen meg lehet azt közelíteni, csak nem biztos, hogy érdemes, ha például a végpontban elegendő a fele, vagy néhányszor 10 Mbps is.
Szóba jöhető cuccok: [link], ezek a Mikrotik vagy Ubiquiti gyártmányok képesek lehetnek a valós 100 Mbps-t megközelíteni vagy meghaladni megfelelő körülmények, elegendő jelszint és 2x2 MIMO konfiguráció esetén. A MIMO nélküli (egy adatfolyammal dolgozó) 802.11n-verziók ennek a felét tudják a gyakorlatban átvinni. -
And
veterán
válasz
pajibá
#30185
üzenetére
Nem írtad, hogy a webfelületét eléred-e. Ha igen, akkor ott is van lehetőség az élőkép megtekintésére? Elég valószínű, legfeljebb kell a böngésző alá valamilyen friss plugin (browsertől függően java, ActiveX, flash vagy akármi), hogy működjön normálisan. A kiegészítő program az élőkép megtekintéséhez ezért sok esetben felesleges, lehet, hogy csak extra funkciókhoz szükséges, mint például több kamera képének egyidejű megjelenítése, képrögzítés, első LAN-konfiguráció vagy hasonló.
Az is érdekes, hogy ezzel az elcseszett típusjelzéssel az acesee weboldalán nem található kamera, a kivitel, felbontás, képszenzor és fizikai méretek alapján a pontos típusa AVHN20 lehet, egész pontosan annak a 960p-s verziója: AVHN20H130. Ha már helyi hálózaton működik, akkor onnan csak egy lépés, hogy azon kívülről is elérd, akár a 80-as http-porton (magyarul böngészőből), akár más programmal pl. a streaming portján keresztül. -
And
veterán
"Szerintetek menne egy 5GHz router a 2,4GHz antennával?"
Természetesen nem. Halott ötlet, az antennáknak nem azért van kijelölt működési sávjuk, hogy egy oktávval / dekáddal feljebb vagy lejjebb is működjenek.
"Jelenleg egy TP-Link 743ND teljesít szolgálatot, de nem bírja látni a 14. csatornában lévő SSID-t."
Ha a hardver verziója v1.x, akkor feltehető rá 3rd party firmware, azzal biztosan menni fog a 14-es csatorna és a kliens-mód. A 14-es ch viszont nem véletlenül nem használható errefelé (mellesleg Japánban is csak a 802.11b /11Mbps jelzési sebességgel/ szabványhoz alkalmazható).
Egy apró trükkel is próbálhatod javítani az átvitelt: a meglévő antennák polarizációját megváltoztatod (lényegében 90°-kal elfordítod mindkettőt), és ha van egy kis szerencséd, az idegen vagy zavaró hálózatok jele valamelyest csillapodhat ettől, különösen akkor, ha jelenleg vertikálisan polarizáltak az antennáid. Feltéve, hogy tényleg a sáv telítettsége okozza a problémát. A vételi jelszint amúgy mindkét oldalon rendben van? -
And
veterán
"- erős jelkibocsátású router [..]"
Ilyen nincs. El kell fogadnod, hogy az ISM-sávokon alkalmazható teljesítmény jogszabályban limitált, vagyis soho-kategóriában nem fogsz olyat találni, amelyik erősebb, mint a többi. Mivel a limit EIRP-értékre, vagyis antennanyereséggel korrigált kisugárzott teljesítményre vonatkozik, még a leggagyibb 2 dBi-s antennával szerelt típusok csúcsban mért adóteljesítménye sem haladhatja meg a 60..70 mW-ot 2,4 GHz-en. Ezen általában a 3rd-party firmware-ek alatt látszólag beállítható nagyobb érték sem változtat érdemben, mivel a hardver jó eséllyel képtelen a (nem a gyártótól származó) felület alatt beállítható teljesítményt leadni. Ha meg van is olyan eszköz, amelyik ténylegesen nagyobb teljesítményt tud, az ebben a régióban elvileg nem forgalmazható. Az 5 GHz-es sáv ebből a szempontból is előnyösebb, mert a kültéren használható sávszegmenseiben 10x akkora EIRP-érték is legálisnak tekinthető. Szóval ne akarj lehetetlent. Ha a problémát valóban a túlzottan alacsony vételi jelszint okozza, akkor ezeket teheted: akadály megszüntetése az állomások között (magasabb árboc, kisebb terjedési csillapítás), kisebb veszteségű tápvonal (jobb minőségű és rövidebb koax) és/ vagy nagyobb nyereségű antennák alkalmazása. A teljesítmény drasztikus emelése nem opció, főleg házi használatra szánt olcsó routerekkel. -
And
veterán
válasz
devil-k
#30550
üzenetére
(Nem arról volt szó, hogy nem szabad otthon alkalmazni, csak épp értelme nincs sok, ha nem zavarral terhelt, pl. frekvenciaváltóról táplált motorok kábelei vagy eleve egy rakás erősáramú, esetleg LAN-kábel mellett fut, esetleg a végén nincs lekötve az árnyékolás. Amúgy is csak nagyobb távon és nagyobb sebességnél érdekes. Otthoni környezetben felesleges, drága és nem lehet kihasználni az előnyét. Persze ha pont ilyen volt kéznél valami maradékból, az más kérdés.)
-
And
veterán
"Remélem nem fogja vissza a leglassabb csatlakozott eszköz az egész hálózatot."
Pedig igen, és az okát te magad írtad le: "[..] minden eszköz a saját legjobb wifi verziójával csatlakozik?"
Még csak nem is kell, hogy ne a legújabb szabványú kliensekről legyen szó, hiszen a sávszélesség még akkor is eloszlik az azonos időben és azonos sávon forgalmazó kliensek között, ha azok a leggyorsabb módban csatlakoznak. Régebbi kliensek esetén egyedül a lassulás mértéke kérdéses, de ez függ attól, hogy épp zajlik-e feléjük jelentősebb forgalom, hányan vannak, stb. Ha netán -b, -g vagy egysávos (2,4GHz only) n-módú kliensek is lennének, és az új routered kizárólag 5 GHz-en működne, akkor azok nyilván képtelenek volnának csatlakozni hozzá, de miután a manualt idézted, az a router nyilván kétsávos, esetleg szimultán kétsávos. Az eltérő sávú kliensek viszont természetesen nem fogják a wifi miatt egymást lassítani, hisz - ha a router szimultán képes mindkét sávon dolgozni - ebből a szempontból nem 'egy' routerről van szó, hanem logikailag kettőről, amelyek közös dobozban vannak, de 'függetlenül' működőképesek 2,4 illetve 5 GHz-en. Vagyis egy g-s kliens forgalma csak a 2,4 gigás sávot fogja foglalni, míg mondjuk egy vele egyszerre kapcsolódó ac-s kliensé csak az 5 GHz-est, így legfeljebb a router adatfeldolgozó képességét /SoC-ot terhelik egyszerre, nem a rádiósávokat. -
And
veterán
(Persze, nem árt ha a felhasználó tájékoztatva van a valós lehetőségekről, de ennek az is része, hogy az 54 Mbps-t is tudja az a router, csak te azzal nem találkozol felhasználói szinten. Viszont az elemi szimbólumok ezzel a sebességgel vannak kódolva, és - természetesen azon felül, hogy jobban mutat - azért adják meg ezt az értéket, mert ez stabil, mindentől függetlenül és mindig ugyanannyi (legalábbis amíg a leggyorsabb 802.11g linksebesség fennáll a felek között, mert ugye ebből is vissza lehet venni a térerő függvényében kisebb értékű, de szintén szabványos sebességekre). Míg a felhasználó által viszontlátott alkalmazásbeli sebesség egy rakás tényező függvénye, köztük olyanoké, amelyre van ráhatásunk, és olyanoké is, amelyekre egyáltalán nincs.)
-
And
veterán
válasz
Bandus99
#30679
üzenetére
Annyira nem lényeges a (hardver-) verzió, mivel GL-ből összesen (v1.0 és v1.1) kétféle létezett, és nem tudom, van-e valaki, aki látott v1.0-s hardvert. Mellesleg semmilyen érdemi, a szoftvert érintő különbség nincs köztük. Tehát DD-WRT-vel is megoldható amit szeretnél (minimum v24-es dd-wrt verzióval), ehhez a repeater-bridge mód szükséges. Azzal lényegében olyan SSID-t adsz a jelismétlő lényegét jelentő virtuális AP-nek (VAP), amilyet akarsz (mod. leírás: [link]). De ezzel a megoldással ne számíts szakadásmentes mozgásra az első router és a repeater közt, ahhoz ugyanis WDS kellene. Az is kivitelezhető, de akkor nem árt, ha mindkét oldalon egyforma routerek és firmware-ek vannak, vagyis az első routernek is hasonlónak kellene lennie. Amúgy miért érdekes az azonos SSID? Attól, hogy a hálózatok neve (akár titkosítása, megosztott kulcsa) egyforma, még nem lesznek azonos wifik (eltérő marad például a MAC-címük), így a kliens oldali szoftvertől függően a klienseken sem lehet feltétlenül ugyanazzal beállítással / profillal felcsatlakozni mindkettőre. Tehát simán megeshet, hogy mindkét állomást (első AP-t és a jelismétlőt is) be kell konfigurálni a kliensgépeken, hiába 'néz ki' ugyanúgy mindkettő.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
Bandus99
#30682
üzenetére
Mivel két wifi-hálózat nem lesz attól azonos, hogy egyforma az SSID-jük, ez így van. Egy nagy hálózattá gyúrni otthoni körülmények között csak WDS-sel lehetséges, és ez a fajta megvalósítás is firmware-függő, ahogy a komplett WDS-témakör sem egységes. WDS nélkül az egyes hozzáférési pontok wifi-n nem kommunikálhatnak egymással, ezért az is igaz, hogy fizikai közelség esetén távoli csatornákon illik azokat üzemeltetni, különben ugyanúgy zavarják csak egymást, mint két teljesen idegen hálózat.
A sebességet meg nem maga a WDS-mód csökkenti, hanem mindenfajta olyan wifi átvitel, amelynek az az alapja, hogy a fizikai közeget, a rádiósávot kétszer kell használni, míg az adat az egyik állomásról a másikra megérkezik. AP <-> kliens viszonylatban ez nem igaz, viszont AP-t tartalmazó (strukturált hálózatban) az egyes kliensek közötti átvitelnél illetve bármilyen jelismétlő / repeater üzemmódban a kliens és az első AP / router között már ilyen a topológia. -
And
veterán
válasz
Geripapa
#30853
üzenetére
"[..] az smb meg ha jol tudom windowsos..."
Szerintem ezt rosszul tudod, a samba windows-os neve fájl- (és nyomtató-) megosztás. Egyébként meg édes mindegy, hogy milyen alapú, hiszen például egy linux-os vagy akármilyen más rendszer alatt futó webszerverre sem csak ugyanolyan rendszert használó kliensgéppel (böngészővel) tudsz csatlakozni, hanem akármilyennel. A samba házon belül megfelelő, ha a kliensek is támogatják. A fájlok távoli, internetről történő eléréséhez az FTP a célszerű választás, illetve az erőforrásigényüktől függően esetleg tapasztalhatsz sebességkülönbséget az átvitelben smb / FTP között (nálam az utóbbi valamivel gyorsabb, de ez csak PC-re vagy PC-ről másoláskor érdekes).
#30854 MaCS_70: "A gond az, hogy magához az AP-hoz is wifin kellene eljutnia a jelnek, mert a ház nem vezetékezhető."
Mármint a kiindulási alapként szolgáló házban? Természetesen - és szerencsére - nem csak a TP-Link gyárt kültéri, antennával integrált eszközöket, és igen, létezik olyan, amelyik támogatja a repeater-módot. Csakhogy ezzel mindössze annyi a gond, hogy a legtöbb esetben - irányított antennával szerelt eszközöknél - ennek nincs sok értelme, hiszen maga az antenna a kültéri ellenállomás felé van irányba állítva. Így aztán nem igazán alkalmas arra, hogy egy valahol a házon belül elhelyezkedő AP-re kapcsolódjon jelismétlés céljából. Ha az ismétlendő AP közel van, akkor ezzel nincs gond, de ha a kültéri eszköz a tetőn, több szinttel / fallal / födémmel odébb található, akkor ezzel a beltéri linkkel gondjai lesznek, nem is beszélve a jelismétlésből eredő linksebesség-csökkenésről. Például az ubiquiti kültéri eszközei által futtatott AirOS támogatja a repeater-módot, de némelyik típus meg is szabadítható az antennájától (pontosabban a paraboloid / grid tükörtől), így csak a nyers feed-antenna sokkal nagyobb nyílásszöge (azaz kisebb nyeresége) érvényesül, amivel ez ki is használható, nem csak a fő irányból érkező forgalmat tudja ismételni ugyanabba az irányba, mert annak nem sok teteje volna. -
And
veterán
válasz
MaCS_70
#30857
üzenetére
Persze, nem az igény elvadult, csak a megvalósítása nem túl szerencsés (egy autó utasterében sem úgy akarunk sötétben több fényt kapni, hogy az első tompított fényszóró helyett bekapcsoljuk a reflektort, mert az ugye nem túl célravezető). Sajnos ezzel meg kell békélni, és rá kell magunkat vagy az illetőt venni a kábelezésre, mert az a végpontok adatkapcsolata szempontjából mindenképp előnyösebb. Persze az is megoldható, hogy a házon belüli, a kültéri AP-n végződő kapcsolatra is dedikált eszközöket használunk, de arra nem feltétlenül a wifi a legjobb megoldás. Lehet akár powerline adaptereket is telepíteni, de sok esetben a LAN kábelezése sem lehetetlen, legfeljebb macerás, viszont az eredmény szempontjából ez a legelőnyösebb. Ha a lánc túl sok aktív (főleg soho-kategóriás, relatív olcsó) eszközt tartalmaz, a megbízhatósága és sebessége is csökkenhet. Kültéri eszközöket meg leginkább irányított antennákkal készítenek, mivel ezeknek a célja általában a nagyobb távú összeköttetések létrehozása, amihez a nagyobb nyereségű (ergo erősen nyalábolt, keskeny nyílásszögű) antennák az alkalmasak.
#30856 D4v3: Elsőre meg kellene próbálni a TL-WR1043-ast kihagyni a körből. Feltételezem, hogy a szolgáltató is wifi-s HGW-t (modem-routert) adott, akkor meg miért kell egyáltalán egy újabb router? Ebben a formában csak akkor szokás használni, ha az újabb router valójában AP-ként / switch-ként (LAN-portja felől) van bekötve, mert a HGW-nek kevés a LAN-portja, vagy kicsi a wifi-lefedettsége, ezért a 2. routert kábellel elvezetjük a lakás távolabbi pontjára. Az szolgáltató által biztosított sebességet amúgy is a saját modeme vagy HGW-je után illik megvizsgálni, lehetőleg kábeles csatlakozás mellett, hogy a felhasználó saját hálózati eszközei még véletlenül se jelentsenek plusz korlátozást. -
#30861
And
veterán
Gubek-Einste
#30860
And
veterán
válasz
Gubek-Einste
#30860
üzenetére
A CFW-vel egyetértek, amiatt én is szenvedek. A terhelés kapcsán: annyi mindenesetre elvárható a szolgáltató routerétől / HGW-től, hogy a saját maga által biztosított sávszélességet átroutolja, főleg ha az mindössze 10 Mbps (és mondjuk nem 5 kliensgép torrentezik egyenként ötszáz szálon futtatva). A saját hálózatba 'bele látásra': ebből a szempontból vajon mi lehet a különbség (ha van) a szolgáltató HGW-je és a felhasználó saját routere között, ha teszem azt mindkettő NAT-ol, és a LAN-oldalon mindkettőnél egy önálló alhálózat van?
-
#30863
And
veterán
Gubek-Einste
#30862
And
veterán
válasz
Gubek-Einste
#30862
üzenetére
"Gyakran merül fel igény, itt a fórumon is, arra, hogy a szolgáltató ne lásson bele az előfizető saját hálózatába."
Arra vonatkozott a kérdésem, hogy vajon mennyivel "lát bele" jobban a szolgáltató az előfizető saját (al)hálózatába, ha csak a saját HGW-routere van oda telepítve - és az nem kapcsolható bridge módba, tehát nem használható egyszerű modemként - annál, hogy ha a felhasználó még utána tesz egy saját routert is. -
#30867
And
veterán
Intruder2k5
#30864
And
veterán
válasz
Intruder2k5
#30864
üzenetére
Oké, de tegyük fel, hogy ennek tényleg csak a felhasználók segítése lehet a célja (ehh, majdnem el is hittem
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
). De mondjuk egy jelszó nélküli fájlmegosztást vagy anonymous FTP-t is el tudnak érni? Persze utóbbit biztos, ha a port forwardot is lehetőségük van piszkálni, ez meg már egy kissé túlságosan is paranoid gondolat (épp ezért akár igaz is lehet, de ebbe inkább nem gondolok bele). -
And
veterán
"Az ok, amiért szükségük van a másik routerre is az az, hogy a thome-os valahol 25 méterre a ház másik végében van és a szobába meg gondolom albérlet lévén már át volt hozva egy kábelen a net a tplink routerbe.."
Az eddigi információkból az nem derült ki, hogy hogyan csatlakozik a második eszköz (TP-Link router) az elsőre: valóban routerként, vagyis a WAN-portja felől, vagy szimpla switch/AP-ként (LAN-porton keresztül)? Ha előbbi, akkor próbáld meg az utóbbi topológiát is (ügyelve a TP-Link IP-címére és arra, hogy a dhcp-szervere ki legyen kapcsolva). -
And
veterán
válasz
Csabi1984
#31975
üzenetére
"Lehet, hogy érdemesebb a routerben beállítani a DHCP / Address Reservation alatt inkább?"
Szerintem mindenképp, ennek a módszernek több az előnye: ugyanúgy 'fixálhatóak' az IP-k, de központi helyről menedzselhető a kiosztás, a kliensgépeken nem kell ezzel szórakozni. Egyébként fix címmel is működnie kellene, ha mégsem megy, annak oka lehet például névfeloldási probléma (DNS-címek változása, ha a szolgáltató DNS-e volt beállítva), vagy átjáró / router címváltozás (bár arról biztosan tudnál). Ha például ping-re válaszol a 193.239.149.1, de a ping bix.hu -ra már nem érkezik válasz, akkor DNS-beállítási gond van nálad. -
And
veterán
Meg lehet nézni például az alapértelmezett átjáró (gateway) címét, szokásosan az lesz a router IP-je. Az más kérdés, hogy nálam a rendszer ezt nem mutatja, de külső applikációval rávehető. A 'nem működik' is elég tág fogalom, mert lehet, hogy ott van, ahol sejted, csak épp (számodra) nem elérhető a webfelülete vagy egyéb szolgáltatása.
-
And
veterán
válasz
high-tech
#32105
üzenetére
"Linksys WRT54g-t ajánlották, amivel cs 2 probléma van, h 2 antennás ill. h nem N-es router."
A két antenna miért probléma? Kültéri használathoz az egyik (bármelyik) elegendő.
Nem n-es, ami azt jelenti, hogy 20..24 Mbps hasznos átvitelre képes wifin, egy MIMO nélküli n-es router ennek a dupláját tudná.
"A WDS-ről én is úgy tudom, h felezi a sebességet [..]"
Nem a WDS felezi a sebességet, hanem a használat / kapcsolódás módja. Minden olyan üzemmód felezi a rádiós link legnagyobb sebességét, amely megköveteli, hogy a két végpont között két lépésben közlekedjenek az adatcsomagok. Ez mindenféle repeater-módra igaz, de WDS vagy repeater nélkül is elképzelhető ilyen topológiájú átvitel, például két kliens között egy strukturált hálózatban (kliens1 <-> AP <-> kliens2). A WRT54-esekkel megvalósítható WDS-sel pedig nem csak repeater, hanem bridge is kialakítható, de mint említették, ez nagyjából csak önmagával kompatibilis (viszont a WDS bridge éppúgy nem felez sebességet, ahogyan egy sima AP-kliens kapcsolat sem).[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
deadwing
#32113
üzenetére
Sajnos csak felületesen követtem ezt a témát, és abszolút nem néztem utána, hogy melyik eszköz mit tud, vagy kiokosítva mire vehető rá.
"Tisztázom: az összes pc egy oldalon lesz, és madzaggal, a net van csak a másik oldalon."
illetve #32039:
"Keresek egy bridge módra alkalmas routert, lényeges, hogy legyen 4 portja, nem szeretnék külön switch-el bíbelődni. További feltétel, hogy lehetőleg 1 antennás rp-sma csatis legyen."
Az eredeti megkötések némelyike a fentiek fényében nem világos:
Minek a dedikált - másképp fogalmazva: különböző wifi eszközök között nehezen összehozható - bridge mód, mikor ez másképp is elintézhető (AP-kliens), főleg úgy, hogy minden PC ugyanazon az oldalon lesz? Miért jelentene ehhez képes bíbelődést egy switch, amit csak össze kell dugni, és az összes gép egy alhálózatban találja magát mindenféle egyéb cicoma nélkül? Így szvsz. a kliens-híd sem feltétel, mivel ha csak sima (NAT-olós) kliens-módot tud a PC-k oldalán lévő eszköz, az semmivel nem lenne különb vagy rosszabb annál, mintha minden gép ugyanarra a vezetékes (netmegosztó, tehát címfordítós) routerre csatlakozna.
A több antennás eszközöket sem kellene kizárni (ezt már említettem), főleg akkor, ha külső antennából is csak oldalanként egy darab van, vagyis nincs MIMO-s átvitel. A csatlakozó fajtája sem kellene hogy bármiben korlátozzon, mivel átmenet mindenről mindenre kapható wifi témában, (RP)SMA és RP(TNC) papa/mama oda-vissza beszerezhető bármilyen variációban, az antennacsatlakozós soho-routerek >99%-án meg amúgy is RPSMA vagy RPTNC aljzat van. -
And
veterán
Erre reagálva, de másoktól is kérdezve: itt nem lehet megoldás a két Y-csatlakozóval történő kábelmegosztás? Ugyan nem egy tökéletes módszer, és a gigabites linket el is felejtheti így az ember, de 2x 100 Mbps-es kapcsolathoz talán megfelel (?). A routernél két LAN-portot beköt az egyik Y-ba, ezzel a 'leágazásig' (tesó szobájáig) a meglévő kábel két darab 100 megabites kapcsolatot vinne, ott egy másik Y-nal az egyik ágról leszedjük az első link két érpárját, a másik Y-ágból pedig tovább visszük a második linket a távolabbi szobába. Nálunk is szereltek így az informatikusok (természetesen csakis kényszerből), mikor kevésnek bizonyult a fali csatlakozók száma az irodában, de a földszinti switch-en még bőven volt szabad port.
-
And
veterán
válasz
Joker88
#32181
üzenetére
(Nem mintha védeni akarnám a TP-Linket, de azon kívül, hogy a kijelzett térereje gyenge volt, okozott valamilyen problémát? Lassú volt, instabil, eldobálta a kapcsolatot, vagy egyszerűen csak 1..2 csík - vagy százalék, mindkettő rém tudományos mértékegység - volt a visszajelzett szint az 5 helyett? Ezt nem említetted, és sehol nincs lefektetve, hogy adott valós jelszintnél a kliensek mekkora százalékos értéket jelezzenek vissza, ez ugyanis firmware / szoftverfüggő. Ráadásul az USB-s kliens - ha jól látom - nem tudja a MIMO-t, ezért eleve elképzelhetetlen vele a 300 Mbps-es linksebesség, amit a kártya alapból támogatott. A nem egységes vételi szint <-> visszajelzett térerő függvényen kívül azt sem árt figyelembe venni, hogy nagyobb linksebességekhez nagyobb az igényelt jelszint is, tehát elképzelhető, hogy 300 Mbps-es linknél ugyanakkora abszolút jelszinthez kisebb - pálcikás vagy százalékos - visszajelzett 'jelerősség' tartozik, mint 72 Mbps esetén.)
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
(Ha én a szomszédommal közös kerítésünkhöz felszerelek egy póznát és arra egy reflektort úgy, hogy az mindkettőnk kertjét - a szomszéd teljes megelégedésére - bevilágítja az én kontómra, akkor én most megkárosítom a villamosenergia szolgáltatómat, vagy nem? Ezen változtatnak-e az alábbi körülmények:
a.) a szomszéd fizet valamennyit ezért nekem zsebbe / vagy nem fizet semmit,
((b.) ha én úgy állítom be a reflektoromat, hogy csak a saját kertemet világítsa be, a szomszéd akkor sem fizetne semmit senkinek, mert nem ügyfele a szolgáltatónak és nem is lesz az,))
c.) a szomszédnak amúgy van saját előfizetése a villanyáramra / vagy nincs neki.
A megvalósított "fénymegosztásunk" törvénysértő vagy szerződésszegést követek-e el vele a fenti körülmények bármelyike esetén avagy nem?)[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
#94477440
#32245
üzenetére
Hány darab fémes érintkezőt látni azokban az aljzatokban? Sajnos a csatolt kép teljesen hasznavehetetlen, alig látszódik rajta valami. Az aljzat közepén csak néhány (négy?) érintkező látszik, a szélei üresek. Ha valóban csupán 4-es, akkor RJ11-es aljzatok, nem hálózathoz valók, hanem telefonhoz, és a falba húzott kábelek sem sodrott érpáros UTP-k (bár a múltkor volt olyan szerencsém, hogy valahol a telefonaljzathoz UTP volt húzva, csupán a csatlakozót kellett 8/8-as RJ45-re cserélni az ethernethez).
-
And
veterán
Mindenki azt gondol amit akar, ebben igazad van. De itt te terjesztettél MacGyver-szintű megoldást, amely nálad működött. Ez pont annyira releváns mint ha én meg az írnám, hogy 1-2m betoldott lapos kábel már teljesen kinyírta a lant (ez is tapasztalat). Egyszerűen kár erőltetni: a LAN-kábelek elég szigorú paraméterek mellett működnek (hullámimpedancia, frekvenciamenet, csillapítás, csavart érpáras kivitel, az egyes pároknál még a 'menetemelkedés' sem egyforma), egy fali telefonkábelnek messze nem kell ennyit tudnia. Ráadásul olyan dolgot is írtál, amely szakmailag teljesen megalapozatlan, pl. "az egyik a GND a színek közül, az általában csikozott, de azonos színű". Egy csavart érpáron közlekedő szimmetrikus adatvonalnak, amely ráadásul mindkét végén transzformátorokkal van leválasztva, abszolút nincs GND (közös) vezetéke.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
megint én
#32562
üzenetére
Egy USB-s wifi adapter (ami eredendően egy kliens-eszköz) nem tud egyszerre több állomáshoz kapcsolódni, ahogy - normál kliens módban - más kliens sem, csak egy AP-hez vagy wifi-routerhez. Ha a nyomtatóhoz tud csatlakozni, akkor annak az lehet az oka, hogy a.) a nyomtató AP-módban van, vagy b.) ad-hoc kapcsolatot hoz létre vele, mindkettő ad-hoc módban van (ehhez a módhoz nem kell központi AP, több résztvevő állomás is lehet ilyen kapcsolatban). Tehát ha lehet, azt kellene megoldani / bekonfigurálni, hogy a nyomtató is ugyanolyan kliensként kapcsolódjon a routerre vagy AP-re, mint a számítógéped, és így utóbbi PC is csak a routeren keresztül tudja elérni a nyomtatót, mint az általában történik egy strukturált (AP-t tartalmazó) wifi-hálózatban a kliens eszközök között.
-
And
veterán
válasz
strigon
#32689
üzenetére
A legegyszerűbb - és otthoni hálózatban a legcélszerűbb - megoldás, ha minden routert azonos címtartományba teszel, esetedben 10.10.52.x-be (255.255.255.0 netmaszkkal). Ekkor a 2-es routert (WAN helyett) a LAN-portja felől csatlakoztatod, akkor nem lesz NAT az 1/2-es routerek között, lényegében switch + AP eszközzé válik. Korábban itt említették, hogy ennek a megoldásnak egyetlen hátránya lehet, ami egyesek szerint vagy konteós elképzelés vagy nem, ti. ha a router-1 a szolgáltatóé (azaz az ISP nem csak egy modemet adott, amely után a saját routered WAN-portja következik, hanem egy távolról is konfigurálható HGW-t, modem-router eszközt), akkor az elvi lehetőség adott arra, hogy az ISP valamilyen formában elérje a LAN-oldalt vagy ott egyes szolgáltatásokat. Egyéb tekintetben a két router által végzett dupla NAT felesleges és mint esetedben, körülményes is lehet.
Másik megoldás megmaradó 2x-es NAT mellett, erről itt írnak bővebben: [link], érdekesebb konfigurációs adatok a két utolsó hozzászólásban. -
And
veterán
Működik 1-1 antennával is, de a MIMO-t úgy el is felejtheted. Magyarán a MIMO-t nem igénylő 802.11b/g korlátok nélkül menni fog, de a routered 802.11n módban támogatott leggyorsabb, 300 Mbps liksebessége nem fog összejönni, mivel ahhoz két antenna / két spatial stream kell. Egyetlen stream-mel csak 150 Mbps jelzési sebesség mehet át, ami az alkalmazási rétegben ennek a harmada..fele hasznos sebességet jelent.
. Szinte a teljes WRT54G-, -GS és -GL-sorozat (egyetlen kivétellel) Broadcom-chipsetes és gond nélkül ment rajtuk a repeater-mód és a WDS. Az egyetlen kivételre (Atheros SoC) meg nem is lehet / lehetett semmilyen 3rd-party firmware-t tenni.. Persze az a sorozat manapság már nem a csúcs routereket képviseli, de attól még BCM-chipesek voltak.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
). De mondjuk egy jelszó nélküli fájlmegosztást vagy anonymous FTP-t is el tudnak érni? Persze utóbbit biztos, ha a port forwardot is lehetőségük van piszkálni, ez meg már egy kissé túlságosan is paranoid gondolat (épp ezért akár igaz is lehet, de ebbe inkább nem gondolok bele).
Új hozzászólás Aktív témák
- Hobby elektronika
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Intel Core i5 / i7 / i9 "Alder Lake-Raptor Lake/Refresh" (LGA1700)
- eMAG vélemények - tapasztalatok
- Fejhallgató erősítő és DAC topik
- EA Sports WRC '23
- Olasz autó topik (Fiat, Lancia, Alfa)
- Mobil flották
- Windows 11
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen