Hasznos topicunk újabb fejezetéhez érkezett.
Archívum I.: [link]
Archívum II.: [link]
Archívum III: [link]
Archívum IV.: [link]
Archívum V.: [link]
Tápajánló:
FSP tápok:
FSP (modell: ATX-300PNF, ATX-350PNF, ATX-400PNF)
FSP Bluestorm (modell: FSP350-60THN-P, FSP400-60THN-P, AX500-A)
FSP Bluestorm 2 (modell: BS2-350, BS2-400, BS2-500)
FSP SAGA (modell: SAGA 350, SAGA 400, SAGA 450) (PNF preferrált, ha van!)
FSP ZEN (modell: FSP300-60GNF)
FSP ZEN (modell: ZEN 400)
FSP Green PS (modell: FSP350-60GLN, FSP400-60GLN)
FSP Epsilon (modell: FX-600GLN, FX-700GLN)
Fsp Everest (modell: 400w, 500w) 80+
Fsp Apn (modell: 350w-60APN, 400w-60APN) 80+
Fsp Ghn (modell: 400w-60GHN, 500w-60Ghn, 500w-60Ghn, 650w-80Ghn) 80+
Fsp Hln (modell: 350w-60Hln, 400-60Hln) 80+
Fsp Paf (modell: 455-Paf) 80+
Fsp Hen (modell: 250-60Hen-ritka,de itt-ott megkapható) 80+
FSP fejlesztés:
Zalman (modell: ZM360B-APS, ZM460B-APS, ZM500-HP, ZM600-HP)
AOpen (modell: AO350-12ALN, AO400-12ALN, AO500-12ALN)
Nexus (modell: NX-9003 SFB, NX-4090, NX-5000)
OCZ GameXStream (modell: OCZGXS600, OCZGXS700)
OCZ StealthXStream (modell: OCZSXS600)
Antec Basiq Power (modell: Basiq BP350P, Basiq BP500U)
Be Quiet! Straight-Power (modell: BQT E5-350W, BQT E5-400W, BQT E5-450W, BQT E5-500W, E5-550W, BQT E5-600W, BQT E5-650W, BQT E5-700W)
Be Quiet! Dark-Power PRO (modell: BQT P7PRO-450W, BQT P7PRO-550W, BQT P7PRO-650W, BQT P7PRO-750W, BQT P7PRO-850W, P7PRO-1000W, BQT P7PRO-1200W)
Gigabyte Superb (modell: Superb GE-R460V1)
Delta tápok:
Delta fejlesztés:
Chieftec (modell: GPS-350EB-101A, GPS-400AA-101A, GPS-450AA-101A, GPS-500AB_A, GPS-550AB_A)
Asus Atlas (modell: A-45GA)
AcBel Polytech tápok:
AcBel Polytech fejlesztés:
Cooler-Master Real Power (modell: RS-450-ACLY, RS-550-ACLY)
Cooler-Master Real Power PRO (modell: M520 RS-520-ASAA-A1, M620 RS-620-ASAA-A1, M700 RS-700-ASAA-A1)
Cooler-Master iGreen Power (modell: RS-430-ASAA, RS-500-ASAA, RS-600-ASAA)
Asus Atlas (modell: A-50GA, A-55GA)
Chieftec (modell: CFT-500W, CFT-550W)
Enhance tápok:
Enhance fejlesztétes:
Silverstone Element (modell: SST-ST40EF, SST-ST50EF, SST-ST50EF-Plus_sc, SST-ST50EF-Plus)
Cooler-Master Silent PRO (modell: M500 RS-500-AMBA-D3, M600 RS-600-AMBA-D3,M700 RS-700-AMBA-D3)
Antec Truepower Quatro (modell: TPQ-850, TPQ-1000)
Enermax tápok:
Enermax Liberty (modell: ELT400AWT, ELT500AWT, ELT620AWT)
Enermax Liberty DXX (modell: ELT500AWT-00, ELT500AWT-01, ELT620AWT-00, ELT620AWT-01)
Enermax Infiniti (modell: EIN650AWT-00, EIN650AWT-01)
Enermax MODU82+ (modell: EMD425AWT, EMD525AWT, EMD625AWT)
Enermax PRO82+ (modell: EPR385AWT, EPR425AWT, EPR525AWT, EPR625AWT)
Seasonic tápok:
Seasonic (modell: SS-301HT, SS-351HT, SS-401HT)
Seasonic S12 (modell: SS-330HB, SS-380HB, SS-430HB, SS-500HT, SS-600HT)
Seasonic M12 (modell: SS-500HM, SS-600HM, SS-700HM)
Seasonic S12 Energy+ (modell: SS-550HT, SS-650HT)
Seasonic S12 II (modell: S12II-330GB, S12II-380GB, S12II-430GB, S12II-500GB)
Seasonic M12 II (modell: M12II SS-430GM, M12II SS-500GM)
Seasonic fejlesztés:
Corsair HX (modell: CMPSU-520HX, CMPSU-620HX)
Corsair VX (modell: VX450)
Corsair TX (modell: TX650)
Antec Truepower Trio (modell: TP3-430, TP3-550, TP3-650)
Antec NeoHE (modell: Neo_HE380, Neo_HE430, Neo_HE500, Neo_HE550)
Antec EarthWatts (modell: EA-380, EA-430, EA-500)
Arctic cooling arctic fusion 550r
Channel Well Tech tápok:
Channel Well Tech fejlesztés:
Chieftec Super (modell: CFT-600-14CS, CFT-650-14CS, CFT-700-14CS, CFT-750-14CS)
Chieftec Turbo (modell: CFT-600-14C, CFT-650-14C, CFT-700-14C, CFT-750-14C, CFT-850-14C, CFT-1020-14C)
Corsair TX (modell: TX750W)
Corsair HX (modell: HX1000W)
Gigabyte Odin PRO (modell: GE-M550A-D1, GE-M680A-D1, GE-M800A-D1, GE-MK20A-D1)
Gigabyte Odin GT (modell: GE-S550A-D1, GE-S680A-D1, GE-S800A-D1)
Ventis tápok halksági rangsora (adott kategórián belül a sorrend ABC-szerinti)
1) Enermax PRO82+ és MODU82+ sorozat
2) Gigabyte Odin PRO/GT, Corsair HX 520/620, Corsair VX 450, Seasonic M12, Seasonic S12 sorozat, Zalman 360/460B-APS.
3) FSP GreenPower, FSP BlueStormII.
4) Enermax Liberty 400, FSP PNF.
5) Chieftec GPS.
A zaj megítélése rendkívül szubjektív, függ először is az emberi fültől, pc-háztól (mennyire rezeg be, hangszigetelt-e, mennyire jó a szellőzése, stb), környezettől, stb. Az előbbi sorrend csak útmutató-jellegű!
Moduláris tápok:
Corsair HX sorozat
Enermax Liberty sorozat
Seasonic M12 sorozat
Zalman ZM500-HP / ZM600-HP
Enermax MODU82+
Cooler-Master Real Power PRO M
Sesonic M12 II
Chieftec CFT
Gigabyte ODIN
A konfigurációk fogyasztásáról:
A mai, modern konfigurációk döntő részben - hozzávetőlegesen 90%-ban - 12V-os ágról fogyasztanak, így tápvásárláskor a 12V-os ágon leadott teljesítményt érdemes leginkább súlyozottan figyelembe venni. Megemlítendő, hogy az egyes ágak ágankénti teljesítménye sok esetben nem adható össze, a közös maximumuk kevesebb, mint amennyi a két ág maximumának összege, de ez általában fel szokott lenni tüntetve a tápon.
A neten található különféle teljesítmény-igény számoló programok, ''wattkalkulák'' használata maximálisan ellenjavalt, ennek okáról itt lehet bővebben olvasni: [link]
Sok tesztoldalon - közöttük a prohardveren is - lehet olvasni különböző konfigurációk fogyasztási-adatait. Ezek az adatok műszeres mérések eredményei, azaz megbízhatóak. Fontos megemlíteni, hogy ezek a mérések a konnektorból felvett teljesítmény-adatokat mutatják. A táp veszteséges átalakító, a leadott teljesítmény - azaz az a teljesítmény amit a konfiguráció tulajdonképpen kér a táptól - kevesebb lesz, mint a felvett teljesítmény, a kettő különbsége a táp hatásfokától függ. Általában ez az érték 70 és 85% között szokott lenni, így egy 0,7 - 0,85 -es tényezővel meg kell szorozni a mérésekben feltüntetett adatokat, hogy megkapjuk a táp által leadottat. Mi - elfogadható közelítéssel élve - 0,8-as szorzóval szoktunk számolni a prohardveres tesztekben alkalmazott 550W-os Cooler Master táp esetében.
A lentebb megadott mérési eredmények alatt mindig teljes konfigurációra vonatkoztatott fogyasztást kell érteni, ODD-stől, HDD-stől, alaplapostól és egyéb fogyasztóstól, habár a könyebb olvashatóság érdekében a leírásban csak a processzor és a VGA típusát tesszük itt közzé. Az adatok teljes, 100%-os terheltségi szintre értendőek, az üresjárati fogyasztások ezeknél jóval alacsonyabbak. (forrás: a prohardver VGA tesztjei)
Mérési adatok:
2,66 GHz-re húzott E6300-as Core 2 Duo egy GeForce 8800GTX-el:
271W a hálózat felől -> ~ 217W a táp felől
2,66 GHz-re húzott E6300-as Core 2 Duo egy Radeon X1950XTX-el:
234W a hálózat felől -> ~ 187W a táp felől.
Core 2 Duo E6700 egy Radeon HD 2900 XT-vel:
268W a hálózat felől -> ~ 214W a táp felől
Core 2 Duo E6700 két GeForce 7900GTX-el, SLI-ben:
304W a hálózat felől -> ~ 243W a táp felől
Athlon 64 X2 4600+ egy Radeon X1800XL-el:
181W a hálózat felől -> ~ 145W a táp felől
Athlon 64 X2 4600+ egy GeForce 7800GTX-el:
196W a hálózat felől -> ~ 157W a táp felől
Beszéljünk kicsit a hatásfokról. A táp, miközben átalakítja az áramot (230 V) a PC számára emészthetővé (pl. 12 V), hőt termel, ez pedig veszteség. A hatásfok megmutatja mennyi is ez a veszteség.
Nagyon lesarkítva:
felvett energia = leadott hasznos energia + veszteség
hatásfok = leadott hasznos energia/felvett energia
hatásfok = 1-veszteség
Esetünkben: 350 W-os táp max.-ra terhelve 437,5 W-ot vesz fel konnektorból.
De ha csak 220 W-ot kér tőle a géped, akkor ő is csak 275 W-ot kér a konnektortól. Feltéve, ha 0,8 (80%) a hatásfoka.
Az egyes tápok hatásfoka viszont a terheléstől függően változik (kb. 5-20%-ot, tápfüggő, hogy mennyit).
Elmondható, hogy alacsony, nem kellő terhelésnél, rosszabb a hatásfok, mint optimális kihasználtságnál, tehát feleslegesen nagy, túlméretezett, 500+ wattos tápoknál fajlagosan többet fizetsz ugyanannyi energia előállításáért, mintha optimálisan kihasználnál egy kisebb (de minőségi!!!) tápot.
Egy 350 wattos táp nem attól 350 wattos, hogy annyit vesz fel a hálózatról, hanem attól, hogy igény esetén annyit képes folyamatosan leadni a számítógépnek!
A hatásfok nem keverendő a PFC áramkör által a táp 1-hez közelítő teljesítménytényezőjével!
A félreértések elkerülése végett: a nem ajánlott tápegységeket nem azért nem ajánljuk, mert hangosak, vagy mert nem elegendőek teljesítményben (van ami már ennek a kritériumnak se felel meg, mindjárt részletesen). Azért nem ajánlottak mert gyenge minőségű alkatrészekkel rendelkeznek, valamint nincs bennük védelem. Ezeket a hiányosságokat általában nem veszi észre a felhasználó, ha a tápok nem kapnak nagyobb terhelést. A rájuk írt teljesítményt általában nem is képesek adni, és mivel nincs bennünk védelem, meghibásodásukkor a számítógép többi alkatrészében is könnyen kárt tesznek. Tehát nem csak magukra, hanem a számítógép többi alkatrészére is veszélyesek. Ezért van, hogy egy kisebb VGA-hoz is 450 W-os tápegységet ajánlanak, mert általában gyenge minőségű tápegységeket adnak a komplett gépekben, amit ha fejlesztenek, az eredeti tápegység gyenge lehet az új alkatrésszel kibővített konfigurációhoz. Egy átlagos konfigurációt egy minőségi 350 W-os tápegység is kényelmesen elvisz, kevés az a gép, amihez egy minőségi 400 W-os táp nem elég, tehát nem szükségesek az 500-600 W-os (rossz, nem ajánlottak főleg) tápegységek, mivel ezek többlet teljesítménye feleslegesen kihasználatlan marad.
A PFC-ről:
A PFC lényegében csökkenti a kimenő hálózati zavart. A konnektorból való áramfelvételkor az a jó ha a szinuszos hálózat áramhulláma megegyező fázisban marad a feszültséggel, és az áram formája nem rövid és pulzáló. A tápegységek viszont egyenetlen terhelést fejtenek ki, tehát az áramhullám sajnos pulzáló lesz. Ez azért baj, mert az áramerősség pillanatnyinak felfogható, többszörös növekedése okán (a P=I*I*R miatt egységnyi áramerősségváltozás négyzetes arányú teljesítményváltozást okoz a soros ellenállásként felfogható elektromos hálózaton) sokkal nagyobb mértékben terheljük a hálózati elemeket (kapcsolók, vezetékek, kötések), mint az indokolt lenne (didyman kiegészítése). Lényegében a felvett és a hasznos teljesítmény viszonyszámát hívjuk teljesítmény tényezőnek az áramszolgáltató szempontjából (illetve nem teljesen ilyen egyszerű, de az érthetőség kedvéért egy pár szabályt, most felejtsünk el). Ahhoz hogy a hálózat gazdaságosabban működjön teljesítmény tényező javítást (PFC-t) használnak a tápok (már amelyikben van ilyen áramkör).
A PFC-nek két megvalósítása van, a passzív (kvázi) és az aktív (Full). Számunkra az a fontos, hogy a PFC nélküli táp teljesítménytényezője kb. 0,65. PFC-vel szerelt társaié pedig passzív: 0,7-0,9 és aktív: 0,9-0,98. Igazából az EU már bevezette, hogy minden tápegységnek amit az eu-ban eladnak, tudnia kell a PFC-t. Ezzel szemben Magyarországon nem fogod az előnyeit érezni a PFC-nek, mert hazánkban KWh-ért fizetünk, tehát a nettó fogyasztást számlázza ki a szolgáltató, a veszteséget pedig lenyeli. A nyugat-európai országok viszont KVA-ben mérik a fogyszatást, és a szolgáltatók itt kifizettetik a bruttó felhasznált teljesítményt a fogyasztókkal.
A táp az aktív PFC megvalósításához egy külön vezérlőáramkört kap a bemenő áram alakításáért, de ez a vezérlő csak szinuszos jelen tud megfelelően működni (ergo kváziszinuszos szünetmentes nem jó). Ez a megvalósítás ott jelent előnyt ahol gyakori a feszültségingadozás (amit az aktív vezérlés szünetmentes nélkül is le tud kezelni). További előnye még, hogy szinte bármilyen bementi feszültségen működik a táp. Hátránya, hogy ront valamennyit a táp hatásfokán, de nem komoly mértékben.
A passzív változat nem használ vezérlést és egy vasmaggal korrigálja az áramhullámot. Ennek megfelelően kisebb a meghibásodási esély, képes kváziszinusz jelet is feldolgozni és talán egy nagyon picit stabilabbá teszi a tápot az aktívval szemben. Hátránya, hogy fix bemeneti feszültségen működnek, ez lehet 115V, 230V illetve lehetséges mindkettő támogatása, de ehhez a tápok kapnak a hátlapon egy 115V/230V-os kapcsolót, hogy a használt hálózathoz igazíthassuk (megjegyzem nehogy átkapcsolja valaki 115V-ra, mert kishazánkban ennek nem lesz jó vége).
A kvázi-szinusz kimenetű szünetmentesek nem működnek együtt az aktív PFC-s Delta belsős tápokkal (pl Chieftec GPS), ezt számos fórumos hsz és az APC válasza is bizonyítja, ezért ha valakinek olcsóbb szünetmentes tápja van, kerülje ezt a típust, mivel nagyon valószínű az inkompatibilitás. Többi aktív PFC-s tápnál valószínű a rendeltetésszerű együttműködés, de nem 100%-os. Aktív PFC-s táphoz szinuszos kimenő jelet támogató UPS az egyetlen teljes mértékben ajánlható párosítás.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A mérésről:
A SZOFTVERES ÉRTÉKEKNEK NEM SZABAD HINNI, MERT KÖZÜK SINCS A MÉRÉSHEZ.
EGYEDÜL MÉRŐMŰSZERREL MÉRT ÉRTÉKEKBŐL LEHET ÉS SZABAD KÖVETKEZTETÉST LEVONNI.
Ezért mindenki mérjen multiméterrel, vagy egyéb feszültségmérővel, ha konkrét választ vár, különben mehet a sóhivatalba. Nem feszültségmérő a BIOS, Everest, Speedfan és egyéb szoftver, aminek az értékét a monitoron láthatod és nem külső hardver által mért értékről van szó.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
didyman veszélyes táp listája:
Nem ajánlott, veszélyes tápok, pár példa:
Mercury
Skyhawk
KME
Eagle
Trust
L&C technologies
Acorp/JNC/Vargáné és tsa
Codegen/Display/Sowah (a nagyon régieket kivéve, illetve az újabb szériákban már előfordul korrektebb belvilág is, de a minőségük továbbra is szór, a ráírt adatok pedig mesébe illőek! P-3-as gépekhez még éppen ajánlható megoldás)
Eurocase/EC
Colorsit
Gaba (az SFX-eket kivéve)
Gembird
Mustang
Huntkey (egyes esetekben normális belsővel is előfordul)
Modecom (Valószínűleg hamisítvány, nagyon könnyű verziók!!! Amin szerepel az FSP logó/felirat az jó!!!)
Coolink APxxxDX széria 450W alatt
Volcano
Q-Tec
Macron/DTK/Azona
UTT
Comador (Hequila kiegészítése)
Chieftec 410-212 (szériahibás készenléti kör, gépre nem veszélyes)
Coolink APxxxX széria (gyenge készenléti kör, kondenzátorok)
Thermaltake sorozat sok, korábbi tagja
Chieftec régi (HPC főleg) szériái, ahol meleg környezetben vannak
Azona (''pille'' széria)
14adam: nem ajánlott tápjai:
Solarmax
Tax
Maxima
Uni Power
<span>A hozzászólást Pompi szerkesztette 2007.11.12-én.</span>
Kiegészítés: Dyno és 04ahgy tollából
FSP-PNR: PNF-nél kisebb hatásfok, nagyobb mértékű melegedés "köszönhetően" a kisebb hűtőbordáknak, kisebb szekunder oldali borda és a primerköri pufferkondenzátor is kisebb. Emiatt hangosabb a PNF modelleknél, mivel a hamarabb felmelegedő bordák miatt már alacsonyabb terhelésen is felszabályoz a ventilátora. Ettől függetlenül ugyanúgy az ajánlott tápok között a helye, minőségi kapcsolástechnikával és alkatrész megválasztással rendelkezik.FSP-CRG: PNF néven árulják sok helyen, ezért érdemes utánaérdeklődni vásárlás előtt, hogy milyen típus is igazából, de ez nem azt jelenti hogy a CRG-t nem szabad megvenni. Hasonló a felépítése mint a PNF-nek, de róla is elmondható ugyanaz ami a PNR-ről: "kicsit kispórolták belőle az anyagot", ezt majd az alul lévő képeken lehet is látni. Az FSP-Saga egyszerűsített változata, fényezés nélkül és kevés kábellel. Ha ára kedvező, még mindig jó vételnek számít.
Saga: A CRG / PNR kissé erősített, kicsinosított (fehér szín, fekete ventirács, kötegelt 24 tűs csatlakozó erek), a PNF-nél azért valamivel kevesebb anyag és kakaó van benne.
FSP-PNF: Nagyon jó táp, csendes, és ebben már jóval nagyobbak a bordák. Jobb hatásfokkal rendelkezik, mint az előbb említett 2 tápegység, és erősebb is. Sajnálatos módon nagyon nehéz beszerezni, mint ahogy fentebb is írtam, már szinte mindenütt CRG-t kapunk helyette.
Az FSP újabb szériás tápjairól(Epsilon/Everest szériák):
Az Epsilon szériával vannak problémák, de csak a 600-700W felettiekkel, mivel az összes a GLN 500-as elektronikájára épül. 600W felett az már kevés, ez a meghibásodások oka. De a kisebb, 400-500W-os darabokkal semmi gond nincs. Ár/értékben nagyon jó vételnek számítanak.
És akkor most egy kis magyarázat, hogy miért is olyannyira közkedvelt a PNF. Az FSP-400PNF-nek 2 darab 12V-os ága van, áganként maximum 18A terhelhetőséggel, közösen pedig maximum 29A (348W) teljesítményig terhelhetőek. Emellett a 400-as PNF-nek titulált 450CRG két, 12V-os ágából az első ágán 13A (156W), a második ágán pedig 14A (168W) teljesítményig terhelhető, közösen pedig 27A (324W) a maximális terhelés. Igazából itt az eltérés, hogy áganként lett gyengébb a CRG (és egyben a PNR is, ami hasonló adatokkal rendelkezik), nem összességében. A PNF ágankénti nagyobb terhelése, az esetleges nagyobb terhelési aszimmetria lehetősége leginkább csak tuningnál mutatkozik be, átlagos konfigurációkban vajmi kevéssé tetten érhető.
Az említett típusok – CRG, PNF, PNR, Saga – mind passzív PFC-vel vannak ellátva, ami nem egyéb, mint egy nagy, energiatároló, vasmagos tekercs. Ennélfogva körülbelül nulla hibalehetőséget rejt. Az alkalmazott légkavaró eszközök a YateLoon halk, 12cm-es ventilátorai.
Képek az említett típusok belsejéről:
1. 350PNF
2.Bal oldal CRG400, jobb oldal CRG450, itt látható hogy még kisebb lett a 400-as tipusban a borda.
3.Balról 350PNF, jobbról 450CRG, ezen a képen jóllátható hogy még a 350PNF-ben is nagyobbak a bordák mint a CRG450-ben.
Még szeretném megemlíteni a Gigabyte Superb 460W tápegységet, amelyben az FSP Greenpower (400-60GLN) aktív PFC-s bele van, ez a belső található a Bluestorm 2 400W-ban is. A régebbi, passzív PFC-s első szériás Bluestormok az elnyűhetetlen THN-P bélre épülnek.
[ Módosította: ollie ]
At 18.000 revolutions per minute, this isn't music. This is the scream of science.
? Szerintem ezeket ne rakd be mert valaki szentirasnak veszi...
![;]](/dl/s/v1.gif)
