A conrad oldalán van alumínium tömb, amiben zsákfuratok vannak, de az szerintem nem éri meg,- 4000 Ft...

Ennyiért már kapsz ekkora vörösréz tömböt is, csak egy új fúróval ki kell fúrni (a zsákfuratokat).
A csövet pedig hőpasztával beleilleszteni.
Én próbáltam olyat is, hogy mozgatható satuba befogtam 2 db lapos vörösréz tömböt, egymásnak szorítva, és az érintkező felöleteknél kifúrtam.
Így a két tömb közé illeszthető a heatpipe, a tömböket meg össze lehet csavarozni.
A conrad német oldalán kaphatóak a heatrpipe-ra fűzhető alu lemezek is...

Ha jól tudom egyébként a grafit jobban vazeti a hőt, mint a vörösréz, bár ebben nem vagyok biztos.

Mindenesetre ha így van, akkor esetleg meg lehet próbálni a lapos 4.5 V-os elemből kiszegett grafit ruddal is a hűtést.

A spagóca a kondenzátor, és az illesztőtrafó nevében térjetek meg. http://www.heatpipes.tk/

'ha ez házi módszer volt, amit linkeltél, akkor így érthetőbb. vette az ammóniaoldatot (ht szalmiákszesz), meg ezt az aldehyde ch7 fantázianevű antioxidánst. belelapátolta a csőbe, elkezdte forralni, majd lezárta. a nitrogén a maradék levegő miatt maradhatott benne, az oxigént az aldehid megfogta, az ammónia meg ekkora koncentrációban maradt.
'

Nem tudom, hogy házilag csinálta-e...
Kár, hogy ezekhez az anyagokhoz nem tudok hozzájutni?
Elérhetőek ezek valahogy legálisan?

Most akkor van benne víz is, vagy nem?
Ezt nem teljesen értem:

'vette az ammóniaoldatot (ht szalmiákszesz), meg ezt az aldehyde ch7 fantázianevű antioxidánst. belelapátolta a csőbe, elkezdte forralni, majd lezárta. a nitrogén a maradék levegő miatt maradhatott benne, az oxigént az aldehid megfogta, az ammónia meg ekkora koncentrációban maradt.
'

A spagóca a kondenzátor, és az illesztőtrafó nevében térjetek meg. http://www.heatpipes.tk/

tömör fémek közül az ezüst vezeti a legjobban a hőt. viszont a heatpipe mivel más elven szállítja, nagyságrenddel jobban (nem csak hőátadással, hanem anyagmozgással és fázisátalakulással). a grafit érdekes kérdés, elég jó hővezető, de mechanikai tulajdonságai miatt elég korlátozott az alkalmazhatósága (grafitpasztáról már hallottam).

én viszont keresnék valakt, aki végre tudna nekem pár réztömbbe marni egy kicsit, hogy bele tudjam a conrados hp-kat illeszteni (U, vagy L alakban kellene, meg egyben egyenesen is). az epiámat szeretném passzívra, kölső hűtéssel megvalósítani. debrecenben eddig nem találtam vállalkozót rá.

According to manufacturer information, modern heat pipes used for computer cooling are filled up with the following solution: ''some water (90%) some mixes, such as nitrogen (0,3 %), ammonia (7 %) and aldehyde HC 7 (2,7 %)''.

Kár, hogy ezekhez az anyagokhoz nem tudok hozzájutni?
Elérhetőek ezek valahogy legálisan?

Most akkor van benne víz is, vagy nem?



az ammóniaoldathoz piri pízért teljesen legálisan hozzá tudsz jutni, valszeg ha betérsz az első háztartási boltba, és szalmiákszeszt kérsz, máris megvan. hogy az a maximális 25%-os-e, azt nem tudom, de nem hiszem, hogy sokkal hígabb. hogy van-e benne víz... igen, a leírás is 90% vizet és 7% ammóniát ír.

ez olyan, mint a görögtűz, csak görögvíz - Loretto

Én csak itt a közelemben tudok maróst,- dunántúl.
Gondolom az nem jó,- Debrecen 300Km-re van innen...
Azért egy ekkora városban kell hogy valahogy találj egy maróst.

Akkor érdemes megpróbálni összeönteni az elegyet?
És kipróbálni, hogy mit tud egy heatpipe-ban?

[Szerkesztve]

A spagóca a kondenzátor, és az illesztőtrafó nevében térjetek meg. http://www.heatpipes.tk/

posta is létezik, és a környékemen eddig nagyon bujkálnak a marósok

hogy érdemes-e... ha van megfelelő belső tulajdonságú cső, akkor meg lehet próbálni. de szerintem drámai javulást nem fogsz tapasztalni.

ez olyan, mint a görögtűz, csak görögvíz - Loretto

Majd holnap elflesselgetek ezeken a dolgokon, már hazajöttem, mert nem tudtam tovább lépni, na meg a munkaidőm is lejárt jócskán...

nekem több, mint egy éve (vagy lassan 2?) van vagy 5 félkész heatpipe-om, egyik oldala leragasztva epoxi gyantával, benne sűrű rézsodrony... befejezni még nem volt időm.

ez olyan, mint a görögtűz, csak görögvíz - Loretto

Nekem csütörtökön mégcsak csövem sem volt, most meg ittvagyok 3 hp-al és rengeteg tapasztalattal. Nem szabad feladni ember

nem feladtam, idült időhiányban élek

ez olyan, mint a görögtűz, csak görögvíz - Loretto

So it goes...

Üdv AmPeX !

Mi lett a heatpipe -os LED hűtés eredménye?
Rendeltél a Conrad-tól heatpipe -okat?
Vagy készítettél végleges házi heatpipe -ot?

Veriakilis

A spagóca a kondenzátor, és az illesztőtrafó nevében térjetek meg. http://www.heatpipes.tk/

Nem tudom hogy a PH mit manipulált annak érdekében, hogy a 'Heatpipe elméletben és gyakorlatban' c. cikk lett a google által megtalált első számú találat, akkor is, ha az ember nem jelöli be a keresőben, hogy 'Magyar oldalak':

[link]

Régebben - már egy jó ideje - az első két találat ez a topik, és a hwsw-s másik heatpipe fórum volt az első két találat.

hwsw-s fórum:
[link]

Igazából nem tudom - de van egyolyan sejtésem, hogy a webmester ügyesen 'meglovagolta' a 'heatpipe házilag' topikom google-s keresési első helyét (ami szerintem nem semmi) - hogy ez most direkt, vagy véletlen.

Mindenesetre nem tetszik, hogy a topik miatt lehet ez az első google-s hely, és mégsem a topik az első, hanem egy több évvel ezelőtti cikk.

azt már aztán végképp nem tudom, hogy valami hivatkozással ügyeskedet-e a webmester, vagy a google keresőrobotja ennyire 'féleszű'...

Nyilván a heatpipe szó ezen topik beli rengeteg előfordulása miatt lehet a 'Heatpipe házilag' az első helyen, na meg azért, mert régóta elég aktív a speciális témához képest a topikom.

Üdvözlöm a PH webmesterét!



[Szerkesztve]

A spagóca a kondenzátor, és az illesztőtrafó nevében térjetek meg. http://www.heatpipes.tk/

heatpipe

Érdekes elgondolás!

A spagóca a kondenzátor, és az illesztőtrafó nevében térjetek meg. http://www.heatpipes.tk/

Igen, és ha úgy vesszük pofonegyszerű is.
Ez gyakorlatilag olyan mintha az itt bemutatott lapos "hőcsövet" szögletesítették volna.
Egy normál, nagy felületű, passzív rézborda aljára fel kell vinni a "kapilláris réteget" (a széleken kihagyással), az oldalfalakakra szintén és össze kell erősíteni keményforrasztással. Gyakorlatilag sík lapokkal lehetne dolgozni és a végén összeilleszteni az egészet (a folyadék betöltésére, meg eltávolítására pedig olyan kis vékony csöveket lehetne használni, mint ami a hűtőgépeknél is van (könnyű lehegeszteni a végét)...áhhh...lenne felszerelésem tuti kipróbálnám (van itthon pár full passzív és szögletes réz bordám)
...bár lehet, hogy bepofátlankodok valamelyik laborba, ahol van kemence

"Aki szívből él, az élből szív"

Csináltam ma pár gramm finom rézport (kémiai úton). Valamelyik nap megnézem, hogy össze lehet-e "tapasztani" úgy a szemcséket, hogy azok szivacsként viselkedjenek. Ideális kapilláris réteg lenne.

"Aki szívből él, az élből szív"

A korábban említett heatpipe szuperlötty eredeti kitalálójának oldala: [ice hammer]
...hát ők se sokat árulnak el róla...csak annyi derül ki, hogy ez az egész mix arra jó, hogy a hűtőközeg gyorsabban mozogjon (de, hogy most a kapillárisban, vagy a gőzfázisban az passz)

"Aki szívből él, az élből szív"

Nos, az előállított rézpor heatpipe töltésére (mint kapilláris réteg) teljesen alkalmatlan
A rézpor összeragasztására az SMD alkatrészek forrasztásánál használatos pasztát próbáltam ki (mert ilyen van itthon ). Réz:"ragasztó" arányként az itt leírt 7:3-at használtam (a keverék keverhetőségét, kenhetőségét némi folttisztító benzin hozzáadásával javítottam). A sötétbarna keveréket kb. 1 mm-es rétegben terítettem ki egy aluminium lemezre, hagytam megszáradni, majd elektromos főzőlapon melegítettem (kontrollként egy kis darab pasztát is ráraktam a lemezre, hogy lássam mikor olvad meg).
A lemez kb. 5-10 perc óvatos melegítés hatására szépen összesült. Mechanikailag nem a legjobb tulajdonságú, mivel hajlítva, minimális alakváltozás után eltörik (ez bizony még a nagy ívű hajlítást sem bírná ki ). Ennél viszont lényegesen rosszabb, hogy tömörsége miatt nagyon kevés vizet vett fel (vízcsepphez érintve, nagyító alatt, erős fénynél éppen lehet látni némi "folyadékfelszippantást").
Szóval a kis szemcseátmérő kb. egyenértékű azzal, mintha semmit nem vinnénk fel a cső belső felületére.
Aztán a lomok között találtam egy nyomásszabályzóba való szűrőt, amit ahogy elnéztem apró fámgömbökből sajtoltak össze. Na, valami ilyesmi lehet az ideális kapilláris réteg: ellenállás alíg van a folyadékkal/gőzzel szemben, miközben nagyon jól felszívta a folyadékcseppeket (a viznél sokkal jobban a metanolt, vagy az acetont).
Itt van egy kép a szűrő egy darabjáról és a rézporról (igen drasztikus a különbség )
(A képen lévő vonalzón a kis beosztás 1 mm)

[link]

A szűrőt alkotó gömbök olyan 150-200 mikrométer átmérőjüek lehetnek...a rézpor szemcséi meg...phhhh...min. 1-2 nagyságrenddel kisebbek.

a rézport más projekthez készítettem, csak gondoltam heatpipe-os alkalmazhatóság szempontjából is megnézem

"Aki szívből él, az élből szív"

Üdv!

Keményforrasztáshoz használt ipari ezüstös pálcából reszeléssel nyert porral lehet kapillárist készíteni.
A rézreszeléket egy durvább reszelővel lehet 'készíteni'.

Ezeket összeolvasztva elég jó kapilláris készíthető.

Szerinted elektromos árammal,- állandóan feltöltögetett kondenzátor, amit a réz reszeléken keresztül sütnék ki egy réz lemez felé (a réz-reszelék a lemezen lenne) össze lehetne olvasztani a réz-reszeléket egy réz lemezre?

Veriakilis

A spagóca a kondenzátor, és az illesztőtrafó nevében térjetek meg. http://www.heatpipes.tk/

Ehhez a heatpipe-os hűtőhöz mit szóltok?

heatpipe

heatpipe

A spagóca a kondenzátor, és az illesztőtrafó nevében térjetek meg. http://www.heatpipes.tk/

Igen, olvastam a leírásokat és amint látod az extra finom szemcsékkel be is buktam

Ha jól értem, akkor Te az áram okozta hőhatással, ún. szintereléssel "ragasztanád" össze a fémszemcséket. Elvileg lehetséges, de gyanítom, hogy ehhez brutális áramerősség kellene. Nem tudom mekkora kondenzátoraid vannak, de szerintem az ilyen hatással rendelkező áram már a kondit is szétkapná...gyakorlatilag rövidzárási áram folyna.

Elég sok írást elolvastam a porózus fémhabok, szinterelt ötvözetek gyártási technológiájáról, de a legegyszerűbb házilagosan is kivitelezhető módszer még mindig az, amit itt leírtatok. A többi az sajnos meglehetősen körülményes, ill. komoly műszaki hátteret igényel.

Kicsit jobb lenne a helyzet, ha a vázat alkotó fémszemcséket valamilyen könnyen kivitelezhető (és termelékeny) módszerrel lehetne előállítani.

[ Szerkesztve ]

"Aki szívből él, az élből szív"

a réz rideg lesz, ha lassan hűl le. ha hirtelen, akkor hajlékony. pont fordítva, mint vas esetén. tehát a forró rezet hirtelen kell lehűteni, és akkor hajlítható lesz.

ez olyan, mint a görögtűz, csak görögvíz - Loretto

Az én anyagom inkább a túlzott tömörsége miatt volt törékeny...az összetapasztott szemcséknek nagyon kevés hely állt rendelkezésre, hogy elmozduljanak egymás mellett.

"Aki szívből él, az élből szív"

akkor túl vastag volt a réteg. vagy az is túl rideg volt. a pasztában nem tudom, mi minden van. de mivel a forrasztásnál épp az a lényege, hogy tömör réteget adjon, jó eséllyel nem ez kell neked. mivel nekem se jött össze egyszerű módon cső, ezért értelmes tanáccsal a hogyan továbbról nem tudok szolgálni.

ez olyan, mint a görögtűz, csak görögvíz - Loretto

A paszta fémalkotója: 96,5% ón, 3% ezüst, 0,5% réz ötvözete és ehhez jön még a folyósítószer (forrasztáshoz egyébként jól használható). Ha lesz időm kipróbálom majd nagyobb szemcséjű rézzel, csak még ki kell találni, hogy azt hogyan állítsam elő reszelés nélkül.

"Aki szívből él, az élből szív"

Az a keményforraszos kapilláris, amit kisérleti jelleggel készítettem tulajdonképpen jó,- mármint a kapilláris képességével nincs probléma - csak a pb gázzal való melegítés miatt kormos, oxidos lesz a kapilláris.
A heatpipe-nál meg fontos, hogy tiszta legyen a rézcső, és a kapilláris, meg a töltőfolyadék, mert a kioldódó szennyeződések csökkentik a kezdeti vákuumot, akarom mondani rontják az alacsony nyomást.

Esetleg megpóbálom a kapillárist savval tisztítani, aztán átöblítem desztillál vízzel.

Veriakilis

A spagóca a kondenzátor, és az illesztőtrafó nevében térjetek meg. http://www.heatpipes.tk/

A koromhoz, meg a mellette megjelenő nehéz szénhidrogének talán jobb lenne valami erős felületaktív anyag (pl. Brigeciol).
Aztán jöhet az oxidra a sav, hogy szépen letakarítsa a felületet.
Végül meg desztvíz, esetleg még alkohol és szárítás.

"Aki szívből él, az élből szív"

imho a folyasztószerrel is probléma van, hisz az eltömíti a pórusokat.

a rézreszelék beszerzése továbbra is a legnagyobb probléma nekem is.

ez olyan, mint a görögtűz, csak görögvíz - Loretto

Igen, úgy van. Az anyag ahhoz eléggé porózus, hogy a folyasztószert megkösse, ahhoz viszont túlságosan is tömör, hogy ki lehetne mosni valami oldószerrel.
...de jól van hagyjuk már az elcseszett próbálkozásomat

valamilyen fémporlasztást kellene összehozni...csak ugye ehhez meg meg kellene olvasztani a fémet (lánggal, indukciós kemencében), sűrített levegővel "beleporlasztani" pl. vízbe, mint hűtőközegbe és készen is van a szemcse (a levegő sebességével lehetne szabályozni a méretet)...milyen egyszerű ezt leírni, csak aztán próbálnánk megvalósítani

"Aki szívből él, az élből szív"

Ezt a brigéciol, sav, deszt-víz, alkohol-os tisztítást kipróbálom.

A spagóca a kondenzátor, és az illesztőtrafó nevében térjetek meg. http://www.heatpipes.tk/

Heatpipe szet teszt:

Heatpipe

A spagóca a kondenzátor, és az illesztőtrafó nevében térjetek meg. http://www.heatpipes.tk/

Nahát, pont ilyenen töröm a fejemet már egy ideje. Az ötletem az, hogy egy durung fűtőpatronnal melegítek egy alutömböt és egy hőt vezető (vagy nem vezető) anyagon keresztül melegítek egy másikat. A hőmérsékletet spéci érzékelőchip-ekkel [pl. DS1621] mérném mindkét tömbben, soros porton keresztül mennének az adatok a PC-re, majd az összegyüjtött adatokat offline módon feldolgoznám (grafikon). Ebből lehetne látni, hogy időben hogyan változik a hőmérséklet, így a hővezetés dinamikája is vizsgálható lenne. Eredetileg ún. gap-pad vizsgálatára terveztem, de icipici módosítással hőcsöveknél is alkalmazható lenne.

[ Szerkesztve ]

"Aki szívből él, az élből szív"

Kipróbáltam egy új porózus réz készítési módszert Heatpipe készítéshez, ami nem vált be:

Rézlemezre szórt rézreszeléken keresztül sütögettem ki egy 10 000 mikróFarádos (40V)-os kondenzátort.
Arra számítottam, hogy ráolvad a lemezre , illetve összeolvad a rézreszelék, de nem sikertült a kísérlet...

Veriakilis

A spagóca a kondenzátor, és az illesztőtrafó nevében térjetek meg. http://www.heatpipes.tk/

Ha kiszámolod a kondiban tárolt energiát, akkor érthetővé válik, hogy miért. Ez nagyon kevés szufla és mivel folyamatosan nem is lehet ezzel a módszerrel "fűteni" a rezet, az gyakorlatilag mindig visszahűl.

"Aki szívből él, az élből szív"

Elkészült végre a gépem hűtése.

A gépnek lesz egy saját domain-al rendelkező külön oldala, képekkel, leírással, tesztekkel.

Mindenféle ventillátor nélkül veri a gépem a PH legutóbbi processzorhűtő tesztjében szereplő legjobb hűtőket a legnagyobb fordulaton is...

Miután nemrég vettem Scythe Quiet Drive-ot (3,5"-osat), és egy 2,5"-os Samsung laptop HDD-t, amit beleszereltem a Scythe dobozba, most az FSP-ZEN passzív táppal felvértezve semmiféle hangja nincs a gépemnek.

0 db ventillátorral is hűvös marad minden alkatrész feltett oldallappal is...

Hamarosan linkelem az oldalt is.

Veriakilis

A spagóca a kondenzátor, és az illesztőtrafó nevében térjetek meg. http://www.heatpipes.tk/

Várjuk!
...de addig is: saját heatpipe-pal, vagy gyárival dolgoztál?

"Aki szívből él, az élből szív"

Ezúttal gyáriakkal: a Conrad-tól vettem 4 db 8 mm-es 300 mm hosszú heatpipe-ot.
Ezekhez készítettem vörösréz tömbből két darab blokkot.
Már egy hete a két blokkot, és a felfogatásukat készítettem: fűrészelés, köszörülés, reszelés, fúrás, menetvágás. A legnehezebb feladatot a 8 mm-es lyukak pontos kifúrása jelentette. 2 mm van a lyukak széle között...

De, ha lesz egy kis időm, akkor készítek 8-as csövekből 4 db házi heatpipe-ot acetonos töltettel, és készítek egy házi tesztet: gyári heatpipe vs. házi heatpipe.

Veriakilis

A spagóca a kondenzátor, és az illesztőtrafó nevében térjetek meg. http://www.heatpipes.tk/

Nos igen, a rézzel elég kellemetlen dolog dolgozni, puha, kenődik mint a franc és hozzájutni se egyszerű.
A tömbök egyben vannak és úgy van benne a furat, vagy két félből lett összerakva? Az előbbi esetben tényleg nem irigyellek a feladat miatt

"Aki szívből él, az élből szív"

Két félből lett összerakva.
Szerencsére nem egyedül készítettem,- folyamatosan kapta a kenőanyagot: egy kis gázolajos flakonból öntöttem rá a gázolajat.
Még így is forró lett a réz-blokk a végére.

Veriakilis

A spagóca a kondenzátor, és az illesztőtrafó nevében térjetek meg. http://www.heatpipes.tk/

Értem, szép meló lehetett, de szerencsére így a szerelhetőség és a hőkontaktus biztosítása is jobb lesz.

"Aki szívből él, az élből szív"

egyedül az aldehidet nem tudod beszerzeni amóniát kapsz boldba (szalmiákszesz) a töbit meg kitaálálod nitrogén van a levegőben.

Amúgy én úgy olvastam egy odlaon, hogy H2O-t egyáltalán nem tartalmaz a heapipe, csupán etanolt (etil-alkoholt), Abból is 96% os vat vagy abszolút alkoholt. Részemről is ez lenne az ésszerűb mivel 30fok kal keveseb kb. a forráspontja (víz-etil-alkohol), tehát vákumban is kb. enyi különbség lehet.

Sztem érdemes lenne azért egy etil-alkohol,ammónia,éter elegyből készült lötyivel próbálkozni, jóval hatékonyabb lenne mint a víz.

______ http://bekevon.deviantart.com ________

A 96%-os etanolban a maradék víz. Ez az ún. azeotróp elegy (ennél az összetételnél az összetétel-forráspont görbének minimuma van, magyarul a 96%-os etanol-víz elegynek mind a víznél, mind a tiszta etanolnál alacsonyabb a forráspontja).
Aldehidet, kémia tudással (meg persze laboratóriumi gyakorlattal) felvértezve lehet otthon is készíteni, de szerintem ennyire nem kell túlbonyolítani. Gyanítom, hogy inkább antioxidánsként van jelen, mintsem hőátadó anyagként.
A forráspont pedig nem teljességgel mérvadó. Hűtésnél az is fontos, hogy a hűtóközegnek milyen pl. a hőkapacitása és ebben a víz verhetetlen.
Több komponensű elegyeknél komoly fizika-kémiai tudás kell, mert különben csak rengeteg próbálkozással lehet az ideális összetételt megtalálni és ahogy néztem a korábban említett honlapot, az összetétel terén nem túl bőbeszédűek

"Aki szívből él, az élből szív"

a heatpipe-ban a lé mindig forrásponton van... csak a nyomás változik. ez a lényege. a kacifántos összetétel meg "fotonoknak földművelő szemébe juttatása"... zárt a tér, nincs benne (jó esetben) oxidáció. egyszerű desztvíz, vagy aceton bele, légköri nyomású forrponton (víznél 100°C, acetonnál 56°C) lezárni, oszt csókolom. nem kell ezt túlbonyolítani. a forrpont kialakításának persze vannak alternatív lehetőségei is. és nem a légköri forrpont a lényeg, hanem a párolgáshő, ami víznél és acetonnál meglehetősen szép érték, etanolnál nem tudom, de az se lehet rossz. ja, és a hp maximális működési hőmérséklete a benne levő anyag kritikus hőmérséklete, ami víz esetén 300°C fölött van (konkrét értékek tekintetében vegye elő mindenki a függvénydeszkát, akinek van... én nem találom, rég voltam középsulis... pedig néha nagyon jó volna az a cuccos...)

ez olyan, mint a görögtűz, csak görögvíz - Loretto

Az oxigén megkötésére szerintem azért van szükség, mert a vízben oldott oxigén elég agresszív tud lenni (még a viszonylag nemesnek számító réz esetén is), valahol olvastam egy hp-ot gyártó cég honlapján, hogy külön kiemelték a víz nagy tisztaságát és gázmentességét (csökkentett nyomáson, többször desztillálták).
Hőkapacitás, párolgáshő tekintetében a víz teljesen verhetetlen Thermal Properties, a többi folyadékkal megvalósított hőcsövek a más hőmérsékleten és nyomáson való működés szempontjából lehetnek érdekesek (pl. aceton esetén lényegesen kisebb nyomást kell létrehozni a szobahőfok közeli forráspont biztosításához), illetve ha a folyadék kapilláris rétegben történő mozgása sem mellékes, akkor a nevezett szerves oldószerek lényegesen jobbak, mint a víz.

"Aki szívből él, az élből szív"

én, mint vegyész kicsit parasztvakításnak érzem ezt a "többször átdesztillált, gázmentesített" vizet. nem kevés vízzel dolgozunk, a gáz- és oxigénmentesítés igen egyszerű, nem kell túlmisztifikálni.

valahol olvastam, hogy az aceton néha jobb, mint a víz, a heatlane-ben is aceton van. a pontos okra nem emlékszem, az biztos, hogy lényegesen kisebb a viszkozitása, gyorsabban kúszik, és mintha a táblázatban szereplőnél nagyobb párolgáshőre emlékeznék.

pl. aceton esetén lényegesen kisebb nyomást kell létrehozni a szobahőfok közeli forráspont biztosításához

ez épp fordítva van. az aceton 56°C-on forr asszem. tehát elég erre a hőmérsékletre melegíteni, hogy forrásba jöjjön. lényegesen illékonyabb is, elég kevésbé megszívatni, és RT-n is elkezd forrni. nagy hátránya, hogy tűzveszélyes, gyártás során oda kell figyelni.

ez olyan, mint a görögtűz, csak görögvíz - Loretto

húúú...b@sszus...nem nyomást akartam írni, hanem vákumot
a kisebb viszkozitás, forráspont, tűzveszély, stb. igaz

("én, mint vegyész"...ezek szerint kollégák vagyunk )

"Aki szívből él, az élből szív"

a tévedések elkerülése végett a melóhelyen se szeretem használni a kisebb vákuum kifejezést. merre kisebb? 10mbar-nál az 5, vagy a 20mbar vákuum a kisebb? folyton ezzel hecceljük egymást az egyik kollégámmal

az aláírásod alapján a házimunkáról alkotott véleményünk is hasonló...

ez olyan, mint a görögtűz, csak görögvíz - Loretto

Az én gondolkodásom szerint a kisebb vákuum nagyobb nyomást jelent (így a nagyvákuum pedig igen kicsi nyomást)...de ez tényleg félreérthető.

nos igen, az entrópia növekedés az élet minden területén nyomon követhető

"Aki szívből él, az élből szív"

Felmerűlt bennem pár kérdés, a mostani divat-hítpájpokkal kapcsolatban, majapság telerakják velük procihűtőt, mindenféle irányokban, szögben és tekeregve mennek. Az alap heatpipe egy függőleges szerkezet, allul a folyadék felforr, gőzként felmegy a tetejébe, ami bordához kapcsolódik, ott lehül, kicsapódik, visszacsurog allulra, és ennyi.
Most olvastam egy írást a zalmi VF900-al kapcsolatban, az ugye egy álló gépház esetén vízszintben van, de a talpával felfelé néz, ergo az összes folyadék a lamellák körüli gyűrűben gyűlik össze, de ott nincs mi melegítené, ergo mi a lényege ott a HP-nak?
Meg akkor ottvannak a függőlegessen álló procihűtők, heatpipok fele normális irányba ál, fele meg lefelé hajlik, ergo nem vesznek részt a hőszállításban, vagy én nem tudok valamit?

Efficiency and progress is ours once more, Now that we have the Neutron bomb It's nice and quick and clean and gets things done... c@ Dead Kennedys

A kapilláris réteg miatt működik nagyjából minden irányban egyformán egy jó heatpipe.

A heatpipe belsejében nem úgy működik a fent és a lent, mint normális légköri viszonyok,- szabad levegőn földfelszínenen.
A heatpipe belsejében csak a nyomáskülönbség számít, és nem a fent, meg a lent.

A normál levegőn azért száll felfele a gőz, mert felfele,- és itt a lényeg: kisebb a nyomás.

A heatpipe-ban meg mindig a fűtőtt oldal felől mozog az éppen a hő hatására elpárolgott gíz-gőz a hűtött olda fele, ahol kisebb a nyomás.
Ezt a nyomás különbséget 'igyekszik' kiegyenlíteni a heatpipe-ban mozgó víz-pára.

Gondolj bele: a ffűtött oldalon az elpárolgó víz, ami ugye gőzzé valtozik átmenetileg megnöveli a helyi nyomást.
A túloldalon,- a hűtött oldalon pedig a kapillárisból (a kapillárisban) elmozdul a benne levő víz a fűtött oldal irányába,- ezzel csökkentve a hűtött oldal helyi nyomását.

Emiatt egyeneltes fűtés, és hűtés mellett beáll egy egyensúly, amit a fent leírt körfolyamat tart fent.

A kapillláris miatt mindegy a fent, és a lent, mert a kapillárisban a folyadék felfele is tud haladni, mintegy a falnak támaszkodva: kapilláris hatás -> lásd növenyek, fák.

Remélem így érthetőbb.

Veriakilis

[ Szerkesztve ]

A spagóca a kondenzátor, és az illesztőtrafó nevében térjetek meg. http://www.heatpipes.tk/

Ahha! Na így már világos. THX!

Efficiency and progress is ours once more, Now that we have the Neutron bomb It's nice and quick and clean and gets things done... c@ Dead Kennedys