imho egyik se csökkenti túlságosan. bár az ammónia oldhatósága hőmérséklet-növelés hatására igen drasztikusan csökken, tehát a gőztérben az ammónia felszaporodik, hidegebb helyen pedig beoldódik vízbe... de nem hinném, hogy ez annyit jelentene. bár, ki tudja, lehet, hogy tényleg a kemiszorpciót használják ki, mert ekkora oldhatóság-hőmérséklet gradiens esetén már elég tetemes lehet.
itt a ''víznek 100°C a forráspontja'' alapvetően téves kijelentés jelen esetben. a zárt hőcsőben a víz/aceton jó közelítéssel mindig forrponton van. a nyomás az, ami változik a csőben, csak az a biztos, ha a meleg oldal 100°C-os, akkor a csőben a nyomás légköri. ha kb. 20°C-os, akkor kb. 10 mbar, mert RT-n ennyi a víz forrpontja emlékeim szerint. ami hp esetén számíthat, az az alacsony viszkozitás, nagy forráshő (ami azonos a forrponti párolgáshővel), megfelelő felületi feszültség. hogy ez mikor jobb, ha kicsi, vagy nagy, nem tudom-
ez az aldehyde ch7 akár egy fantázianév is lehet, nem feltétlenül heptán-1-al.
amúgy vegyész vagyok.
ja, még egy: réz, pontosabban sárgaréz. én ahol olvastam a hp-ról, vagy csak úgy általában a hűtőkészítésről, mindenhol erősen ellenjavallták a sárgarezet. az alumíniumnál is rosszabb a hővezető képessége, ráadásul önmagában hordozza a korrózió lehetőségét, hisz 2 fém ötvözete, ráadásul a 2 fém elektródpotenciálja lényegesen különbözik (Cu(II)/Cu: +0.337V, Zn(II)/Zn:-0.76V).
ez olyan, mint a görögtűz, csak görögvíz - Loretto