Hirdetés
-
Retro Kocka Kuckó 2024
lo Megint eltelt egy esztendő, ezért mögyünk retrokockulni Vásárhelyre! Gyere velünk gyereknapon!
-
Kíváncsi az EU, milyen online védelmet adnak a pornóplatformok a kiskorúaknak
it Az EB felkereste a nagy pornóplatformokat, hogy megtudja, milyen intézkedéseket tettek.
-
OneSport OT05 - finomhangolás
ma Mit hiányoltunk eddig a kedvező árfekvésű kínai bringákból a leginkább? A nyomatékszenzort. A OneSport újdonsága végre megkapta ezt a megoldást.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Batman2
őstag
Hi
Mivel felzételezem, az a töltő az 1500mAh-ásokhoz lett tervezve, akkor 150mA-t kell adjon, ha normál és nem gyors töltő. Ez kicsit kevés a 2000mAh feletti akkuknak.
De magad is lemérheted a töltőáramot a töltőn, ha műszerrel megméred mit ad az akku kapcsain. A mért érték kb. fele az az érték, aminek a 10x-eséhez jó normál töltés üzemmódban.
Üdv.:Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
Hi
Ez az érték a töltőre ráírt, vagy műszerrel mérted?
Ha ez a ráírt, akkor ennek a felével számolj, az 125mA, azt szorzod tízzel akkor 1250mAh-ás akksihoz jó igazán, de az 1500 még belefér.
Ha ez van ráírva, mint töltőáram, akkor az 1500-asoknál gyorstöltőnek számít, a 2500-asoknál pedig éppen normál töltésnek.
Üdv.:Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
Hi
A v@rtának a 15 perces töltője tudtommal kevesebbe kerül, még a négyes változata is.
A 15 perces töltést nem ajánlom, legfeljebb egyszer kétszer, kipróbálás képpen. Azt meg nem tudom, hogy az akkuk, amiket adnak vele, tényleg bírják e ezt az ultragyors töltést. Pl. van e bennük nyomásérzékelő. A V@rtában tudom, hogy van a Sonynál még nem olvastam, de lehet.
Az viszont egészen biztos, hogy más akkut véletlenül sem töltsél vele 15 perc alatt, mert FELROBBAN !!!. Az nem tudtam meg a leírásból, hogy van e lassabb töltési módja, de egyéb akkunál a leggyorsabb töltés is csak max. 1 óra legyen és ezt ajánlom, ha lehet, a saját akkuaira is.
Az ilyen készülékekben az a baj (legalábbis a V@rtában), hogy vagy 15 perc alatt tölt, vagy 16 óra alatt, köztes üzemmód nincsen bennük !
Egyébként állítólag a nagy fogyasztású készülékekben használt akkuknak előnyös, ha a töltésük is gyorsítottan (6-12 óra), vagy gyorstöltéssel (1-6 óra) megy, mert így a terhelést is jobban bírják (pillanatnyi nagy áramfelvételek). Ezt nekem még nem volt módom megtapasztalni, de lehet, hogy igaz. Tehát így nézve előnyös a gyors töltés, de az ultragyorsat (1 óra alatt), kifejezetten hátrányosnak tartom.
És a gyors töltéssel töltött akkuknak is jót tesz időnként (kb. 10 töltésenként) egy normál töltés (kapacitás 1/10-e, 14-16 óra).
Azt nem láttam a szövegben, hogy kisütés funkciója van e, pedig az nagyon fontos, pláne gyors töltések előtt.
Összegezve, egy kicsit drágállom a töltőt, még ha akkukkal is volt.
Különben kiváló a 2500mAh-ás akku digi gépbe, pláne, ha a piilanatnyi áramleadása is magas, ami valszeg a spec. FOTO akkuknál nagyobb, mint a mezeieknél.
Üdv.:
[Szerkesztve]Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Kernel
nagyúr
Ilyen sárga tojást én is vettem, nem önmagáért persze, hanem az akksik miatt. 2AA+2AAA R2U cellával együtt 2k volt a Corában.
Gyorsan szét is kaptam: [link] (Signal néven.)
A mellékelt táblázat alultöltést mutat, kétségtelenül. Képtelenek azt is normálisan, félreérthetetlenül odaírni, hogy a 12 óra a beépített biztonsági időzítő körülbelüli lekapcsolási ideje.
Nemes egyszerűséggel odaírja: töltési idő kb. 12 óra. A töltés leáll, amikor a LED "elalszik". Kész, ennyi.
Laikus számára egyszerűen nem derül ki, hogy kevesebb idő igénye esetén manuálisan kell megszakítani a töltést. Hiszen sokféle automatikus töltő van a piacon, lehetne gondolni bármit, ha valaki nem ért hozzá. Bónuszként a magyar fordításnál lazán kihagynak egy mondatot. Ami angolban még arról szólt, hogy a lemerült cellát mihamarabb töltsük fel (vagyis ezzel arra utalnak, hogy töltve tároljuk, nyilván nem ok nélkül).
A feltüntetett töltőáramok valószínűleg úgy értendők, hogy a nagyobb érték 2 cella, a kisebb 4 cella egyidejű töltésére vonatkozik. (4 cellánál 2 töltőkör terheli a trafót.)
Megmértem műszerrel a töltőáramot 2 AA cellával 220 mA-t mutatott indulásnál, de itt kétoldalasan egyenirányított, pulzáló egyenfeszültségről van szó, a közönséges multiméter egyenáramnál jó esetben átlagot mér, nem effektív értéket, szóval ilyenkor biztosra nem nagyon lehet menni.
Ha csak 200 mA-rel számolok, 11 óra alatt 2200 mAh tolható fel az akksiba, ez kb megfelel a táblázat egyik adatának, de akkor eltekintettünk a 1,5-szeres veszteségi szorzótól. Ami egyébként a töltőáram növekedésével csökkenne, bár a cellára írva egyértelműen látható, hogy 0,1C esetén ennek az akksinak is kijár a másfeles szorzó.
Valószínűleg arról lehet szó, hogy a gyakorlatban megfelel így is, nagyon pontos számításokat úgysem lehet végezni, a kémiai bizonytalanságok miatt. A pulzáló egyenáram is némileg odafelé hathat, hogy kisebb veszteségi szorzóval lehet számolni, mint sima egyenáramnál. (Bár más esetben, egy 500 mA töltőáramú impulzus-gyorstöltőnél még mindig 1,25 szorzó jön ki átlagban.)
Nem biztos, hogy a használat során észrevehető különbség adódik az élettartamot tekintve, de aki nagyon igényes, nyilván használjon komolyabb töltőt. Eleve olyat, ami cellánként külön tölt. A Varta tojás sorosan kettesével tölt, ez csak úgy ad elfogadható eredményt, amíg két cella egyforma állapotú.
[ Szerkesztve ]
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
-
blattida
nagyúr
Az akksi nem fogja megkérdezni, de az általad is említett szélsőségek egy normális töltőben is kiderülnek, hiszen rossznak, hibásnak, halottnak fogja minősíteni a gépezet.
Gyárilag szar akku esetén meg mindegy. A gyors töltés sosem volt hasznos dolog hosszabb távon, az ilyen extrém töltőáram pedig baromság, píárfogás, semmi más.
A kapacitás probléma megoldása technológia váltást igényelne, de a gyártóknak ez nem érdeke, majd ha a nikkel-metál hibrid lufi kidurran, gyorsan előhúzzák a tarsolyból az utódot.
Az eneloop jelenleg jó, de ő is duzzadni fog és hasonló sorsra jut, ám ez még a jövő zenéje.
Én szeretném, ha nem így lenne...
Gauranga! हरे कृष्ण हरे कृष्ण कृष्ण कृष्ण हरे हरे || हरे रामा हरे रामा रामा रामा हरे हरे||
-
Kernel
nagyúr
Úgy látszik, kicsit gyorsan futottam át az angol dokumentációt, de ismét megnézve, a SANYO USB töltő a csepptöltést nem a töltés után alkalmazza, hanem kivételesen előtte.
Mégpedig abban az esetben, mikor a berakott akku (1 vagy 2 db független töltése lehetséges) feszültsége kb. 1 Volt alatt van. Ha csepptöltéssel 20 percen belül sikerül 1 Volt felé tornászni, normál töltésre kapcsol, ha nem, hibát jelez.
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
-
And
veterán
Volt már szó erről: nem a töltéskor bevihető kapacitás az akku jellemzője, hanem az, amelyet kisütéskor ki lehet venni belőle. A töltés hatásfoka normál (C/10 árammal történő) töltésnél NiMH-akkuk esetén 65-70% körüli, gyorsított töltésnél ennél valamivel jobb. Ha az akkumulátoraid valós kapacitására vagy kíváncsi, azt a kisütés funkcióval tudod ellenőrizni. A valóságban ez az érték is függ a kisütőáramtól, ill. a merítési ciklus végén az IPC rögtön töltésre vált, és utána ismét a töltési kapacitás értékét jelzi.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
tomcsi23
#1435
üzenetére
Ilyen előfordulhat. A készülék, amelyben az akkumulátorokat használod, nyilván nem a kisütött töltésmennyiséget méri (a maradék töltést pláne nem), hanem kapocsfeszültséget. Ha valóban ilyen sok töltés marad vissza, érdemes ellenőrizni az egyes cellák feszültségét külön-külön, hogy nincs-e köztük döglött. Mondjuk ez az IPC-vel tényleg elég gyorsan feltűnne
. Ha mindegyik egyforma, és egy akkuhoz képest normális érték, akkor sajnos az a helyzet, hogy a célkészülék kikapcsolási feszültségszintje a NiMH-cellákhoz képest túl magas. Az IPC például 0,9V cellafesz.-nél állítja le a kisütést, bár 1V környékén (állandó árammal terhelve) a kapocsfeszültség már elég gyorsan csökken, ezért nem sokat vesztenénk akkor sem, ha 1V-nál állna meg. -
And
veterán
Azért, mert minden akkuba többet kell tölteni, mint amennyi töltést ki tudsz venni belőle később. NiMH-celláknál ez a többlet a töltőáramtól, a cella állapotától és korától függően kb. 10-50% lehet (normál C/10 áramú töltésnél kell nagyobb töltést bevinni, gyorsítottnál kevesebbet).
Más: a töltésnek nincs mA/h-ban kifejezhető sebessége. A töltési "sebesség" az maga az áram. -
#1620
And
veterán
znagyznagy
#1618
And
veterán
válasz
znagyznagy
#1618
üzenetére
Kezdjük azzal, hogy ne keverjük össze-vissza a mértékegységeket. Töltő jellemző árama: mA, töltés és akkukapacitás: mAh.
1.) A gyorstöltés nem feltétlenül átok, és a hatása szerintem abszolút nem függ attól, hogy alacsony önkisülésű-e az adott példány. Ha az akkuk jellemzően nagy terhelőárammal vannak kisütve, nem olyan nagy gond a gyorsított pl. C/4..C/3 árammal történő töltés. Időnkét illik beiktatni egy normál (C/10 áramú) töltést, és kész. Az extrém gyorstöltés más tészta, azt egy átlagos akku nem is nagyon támogatja.
2.) Az 1800mA csak egy feature, nem kötelező használni. Ettől nem lesz jobb egy töltő, de rosszabb se. Átlag AA-méretű akkuk esetén nem javasolnék ilyen nagy töltőáramot, csak végszükség (és arra alkalmas cella) esetén. Az 1800mA amúgy is maximális érték, kisebbet nyugodtan lehet választani a menüből.
3.) Lásd: 1. Nem feltétlenül káros, de ne legyen állandó. Ha a töltőben van hővédelem (mint az IPC-sorozatban), akkor felforralni úgysem tudjuk az akkukat.
4.) Az adott töltő leírásában kell megnézni, hogy milyen módszerrel állítja le a töltést. Ha gyorstöltő, és mondjuk -dV -t érzékel, nem célszerű újraindítani a töltést, mert túltöltheted az akkukat.
5.) Kis terhelőáramú berendezésbe inkább az alacsony önkisülésű típusokat tedd, ne a hagyományosakat. Egy távkapcsolóban pl. általában évekig bírja egy elem, abba nem való akku. A -10°C -os használattól meg ne várj csodákat, azt semmilyen töltéssel nem szeretik a NiMH akkuk, és társaik sem. Ha ennyire lehűlnek, hamar merült állapotot jelezhet a készülék, amelyikbe beteszed azokat. Hosszú távon károsíthatja is a cellákat a 'mélyhűtés'.
6.) Formázni nem kell, az alacsony önkisülésű típusokat 'feltöltve' árulják, ami annyit jelent, hogy a gyártástól számított pár hónapos idő eltelte után is használható töltés marad bennük. A teljes kapacitásukat néhány teljes lemerítés-feltöltés ciklus után fogják elérni, de ez a hagyományos akkukra is igaz. (Én pl. egy 4-es csomag 2000mAh-s Eneloop-ot vettem a gyártás után fél évvel, és 1550mA-t tudtam kisütni két példányból, közvetlenül a csomag felbontása után.) -
And
veterán
Pedig pl. az #1676-ban említett alacsony önkisülésű típusok nem csak ceruza méretben léteznek, hanem AAA-ban is. Igen, az áruk magasabb, mint a hagyományos társaiké, de ezek hosszú távon érnek is valamit, a normál NiMH-akkumulátorokkal ellentétben. Az IPC-1L pedig nem csak kisütő készülék, hanem egy intelligens töltő, többek között kisütés- és kapacitásmérés funkciókkal, a tudásához mérve igen jó ár/érték aránnyal. Hosszú távon bőven megéri egy ilyet beszerezni. Az olcsó, normál 14-16 órás töltéshez való készülékek semmilyen túltöltés elleni védelemmel nincsenek ellátva: akkor fognak 14h-n át tölteni, ha te utána kiveszed belőlük a cellákat
. A gyorsított v. ultragyors töltők szinte kivétel nélkül rendelkeznek lekapcsolási automatikával ill. védelmi időzítővel, mert ezeknél már muszáj.
#1677: Nem kell ehhez teszt. A NiMH-cellák a töltés befejezését követő 24 órán belül elvesztenek pár százalék töltöttséget, az első néhány napon az önkisülés relatíve gyors, mindenfajta NiMH esetén. A normál kivitelűek ezután szobahőmérsékleten kb. 1%/nap rátával önkisülnek (a nagyobb névleges kapacitásúak valamivel gyorsabban, mint az alacsonyabbak), tehát a nagyobb kapacitásuk csak rövidtávon használható ki. Az alacsony önkisülésűek névleg kb. 15%-ot vesztenek a töltésükből egy év alatt, de ez az adatlap szerint is csak 20°C-os környezetre igaz. Én ennél valamivel gyorsabb önkisülést tapasztaltam: egy fél éves gyártású, AA-méretű Eneloop 20..22%-ot vesztett (mivel ezeket gyárilag feltöltve árulják) a névleges kapacitásának megfelelő töltöttségéből, de egyrészt messze nem 20°C-on volt hónapokig tárolva, másrészt ez még mindig jóval kevesebb egy hagyományos NiMH várható önkisülésénél. Több hetes v. hónapos távra tervezve, alacsony fogyasztású készülékekbe egyszerűen nincs értelme normál NiMH-akkukat tenni. -
And
veterán
válasz
kugyu21
#1759
üzenetére
A készülékre írt adatok szerint 300..3000mAh-s kapacitású akkuk töltése lehetséges, úgyhogy nyugodtan használhatod 600mAh-s példányokhoz. Természetesen ezeket nem tudod C/10 árammal, 'normál' módon tölteni, és ajánlott a legkisebb töltőáram beállítása. Kapsz egy C/3 áramú gyorsított töltést, ami elviselhető, a túlmelegedés úgy sem engedi az IPC. Úgy sejtem, hogy akkor sincs gond, ha jóval nagyobb kapacitású cellákat (baby, góliát) töltesz, ha a csatlakoztatásukat fizikailag meg tudod oldani. Azért 700mA-es töltőáram már egy 7Ah-s példány normál töltéséhez is elegendő. A hőmérsékletre viszont illik odafigyelni, mivel a beépített hőszenzorok hatástalanok maradnak, ha az akkuk nem az eredeti foglalatukban vannak.
Szerintem felesleges a három különböző, alacsony önkisülésű gyártmány választása között rágódni: olyan embert úgysem nagyon találsz, aki mindhármat szanaszét tesztelte, másrész nem hinném, hogy túl nagy különbség lenne a jellemző adataik között (kapacitás, önkisülés adott hőmérsékleten). A technológiájuk nem lehet nagyon eltérő. -
And
veterán
válasz
kugyu21
#1774
üzenetére
Szerintem sem érdemes túlságosan hosszú ideig rajtahagyni, mert valóban értelmetlen. Hogy a csepptöltés tönkre tudja-e tenni az alacsony önkisülésű akkut, azt nem hinném. A csepptöltő áram értéke 500mA-es (fő)töltés után kb. 30mA értékű, 200mA-es után pedig tizenvalahány mA, ha jól láttam. Ha tisztán az önkisülést nézzük pl. egy 2500mAh-s normál cellánál, és azt 1% /nap értéknek vesszük (a töltés befejeztét követő első napon talán még ennél is gyorsabb), akkor az nagyjából 1mA-es árammal kompenzálható. Márpedig a normál NiMH-akkuk sem szokták feldobni a pacskert attól, hogy 'feleslegesen' 29mA-t (kb. C/100 áramot) küldünk át rajtuk a töltés után. Ezt a plusz teljesítményt (nagyságrendileg 40mW-ot, amitől még csak langyosodni sem igazán fog) a cella valószínűleg gond nélkül elfűti, legalábbis én úgy képzelem. Ez pedig valószínűleg ugyanúgy igaz az alacsony önkisüléssel rendelkező NiMH-fajtákra is.
-
And
veterán
1.) Ez csak közelítőleg van így, mert a gyorstöltés hatásfoka jobb. Gyorsított töltésnél a betöltendő és a névlegesen kivehető töltések aránya már kisebb, mint a normál esetre megszokott 1,4..1,6-os érték. Itt akár < 1,1 is lehet, így az energiamérleg a gyorstöltésnek kedvez. Ráadásul a töltő hálózati tápegységének (elsősorban a transzformátornak) a hatásfoka is javul, ha közelítünk a legnagyobb megengedett terheléséhez. De a töltő egyéb áramköreinek (már ha vannak: védő- és időzítőáramkörök, kontroller, kijelző, ledek, stb.) összesített sajátfogyasztása is kevesebb lesz gyorstöltésnél, hiszen az valóban független a töltőáramtól, csak a működési idő befolyásolja. Na jó, utóbbi tétel nem túl jelentős
.
2.) Attól függ. Egy szimpla normál áramú töltőé mindennel együtt talán beleférne 1W-ba, de az olyanok szokásosan nem kezelnek egyetlen különálló cellát, csak minimum párosával. Ha pedig több cellát gyorsított töltéssel töltünk, akkor bőven meghaladhatjuk ezt azt értéket. A közkedvelt IPC-1L töltő tápja pl. 3V / max. 2,8A-es (8,4W-os, igaz eleve jobb hatásfokú, mert kapcsolóüzemű), és az 4 cella lehető legnagyobb áramú töltésénél ki is van használva. Meg aztán nem csak gyorsított, hanem ultragyors, pl. "15 perces" töltők is léteznek, azokban még ventilátor is akad.. A korábban említett Tronic KH980-as töltő legnagyobb teljesítményfelvétele az adatlapja szerint 25W, mondjuk nem is jár fél napig folyamatosan. -
Kernel
nagyúr
válasz
Degeczi
#1962
üzenetére
Annyiból felesleges, hogy ez nem egyszerűen szóhasználat kérdése és valóban kár a szóért, mert ez láthatóan primitív kereskedő félrevezető agyszüleménye, akinek fogalma sincs róla, hogy mit árul, fotókat is jól összekeveri, annyi intelligenciája meg nyilván nincs, hogy legalább minimálisan elfogadható műszaki információkat adjon a termékéről.
GYORSTÖLTŐ!!! 2/4 töltésidő, + 4XAA EN.AKKU
Először is, francért kell kiabálni? Még csodálkozom, hogy csak három felkiáltójelet rakott ki.
2/4 töltésidő: értelmezhetetlen fasság.
+ 4XAA EN.AKKU: Primitív. Primitív. Primitív. Primitív. Primitív. Primitív. Primitív.
Néhány betűből kiderül, hogy olyan emberrel állunk szemben, aki könyveket életében nem látott bunkó, jobb esetben csak diszlexiás vagy diszgráfiás. Ilyenektől én nem szívesen vásárolnék, már csak azért sem. Tanuljon meg normálisan magyarul, ha hozzám szól és szeretne eladni nekem valamit...
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
-
And
veterán
Nem is lenne rossz vétel, vannak impresszív tulajdonságai, de ugyanaz a legfontosabb problémám vele (a gyors adatlap alapján, részletest meg nem találtam), mint a korábban említett Tronic KH-980-assal: túlságosan nagy a töltőárama, és nem is állítható. Namost ezt vagy elviselik a beletett cellák, vagy nem, gyártási kialakítástól, típustól függően. Vannak extrém nagy töltőáramra tervezett NiMH-cellák, de a többség valószínűleg nem olyan, azok nem fogják szeretni. Jó, tudjuk, hogy van beépített hővédelem, de ez nem az igazi: tölt, lekapcsolt, tölt, megint lekapcsolt, stb. Többen is írtuk már a tapasztalatainkat az 500 ill. 700mA-es töltéssel, nálam még 500mA-nél is túlmelegszik néha 1-1 ceruzaakku, pedig nem noname típusokról van szó. Ha pedig AAA-méretűt használunk, arra ez különösen igaz (arról sem láttam infót, hogy az AAA-akkukat kisebb árammal töltené, de lehetséges).
Az USB-s töltés meg biztos praktikus, csak egy normál portról nem nagyon lehet levenni 500mA-nél nagyobb áramot. Lehet, hogy így oldható meg vele a normál töltés
? -
And
veterán
Igen, magyarázni kell, mert szerintem ke kifordítottad a dolog értelmezését. Amiről írsz: "az amperigény leejti a feszültséget", az nem a mélykisütéssel áll kapcsolatban, hanem azzal, hogy az akkuban mennyi 'normál' töltés (vagyis a kapacitás jelentős hányada) marad vissza, amely az adott feszültséghatárig még simán kisüthető lenne. Így még a szokásos lemerülés sem következik be, nemhogy a mélykisütés. A normális lemerítésnek nyilván az az elsődleges feltétele, hogy a készüléket úgy tervezzék meg, hogy pl. 2 darab ceruzaméretű NiMH-akkumulátorral úgy 2V-ig működőképes maradjon. Ha a fényképező már 2,35V-nál lekapcsol az alacsony tápra hivatkozva, akkor bizony jelentős maradéktöltést hagyhat az akkukban (itt jöhet a képbe a kisütési karakterisztika és a belső ellenállás). Ez tekinthető tervezési hiányosságnak is egy olyan készüléknél, amelyet az esetek nagy részében NiMH-akkukról szokás használni.
A mélykisütés ellenben független attól, hogy mennyi áramot vesz fel a berendezés, hiszen pl. egy kisáramú rizsszem-izzó éppen úgy képes az azt tápláló akkuk mélykisütésére, mint egy brutál halogén, csak az előbbit használva tovább fog tartani. Míg mondjuk két cellát egy zöld led + soros ellenállásból kialakított pár mA-es terhelés nehezen tud mélykisütni. Extrém kicsi áramú készülékhez (egy lcd-s kvarcóra tipikusan ilyen) meg már az önkisülés miatt sem érdemes akkut tenni, annyira azért nem alacsony az, hogy esetenként évekig működjön, mint egy elemmel.
#2021: "Gondoltam ebből megtudom mennyi töltés lehet még benne."
Nincs összefüggés. A rövidzárási áramot a forrásfeszültség (terheletlen kapocsfeszültség) és a belső ellenállás határozza meg. A kapocsfeszültség a kisütési folyamat idejének legnagyobb részén állandó (a névleges 1,2V körül mérhető), a belső ellenállás pedig ugyan változik valamelyest, de mint említettem, jó esetben nagyságrendekkel kisebb, mint a vele sorbakötött multiméter és a mérővezetékek ellenállása, így jó esetben csak utóbbiak szabják meg a rövidzárási áramot, nem a töltöttség állapota. Annak megmérésére ugyanis nincs gyors módszer, a cellát szépen (lehetőleg állandó árammal) ki kell sütni, ami órákig tart.
"Én ezért mértem meg, most már én is kiváncsi vagyok más miért tette meg."
Mostmár ők is sejtik. -
And
veterán
Az 1,4x-es szorzó c/10-es áramú normál töltésre igaz egy hagyományos NiMH- (és NiCd-) cellánál. Az 500mA-es töltés viszont egy 2Ah-s Eneloop számára már c/4 nagyságú áram, a gyorsított töltés hatásfoka pedig lényegesen jobb lehet a normál töltésénél. Még az is lehet, hogy az Eneloop-nál már a normál töltés is hatásosabb az átlagosnál. Az adatlapja szerint egyébként 2A-es árammal (!) gyorstölthető, 1,1 órán keresztül (tehát itt már csak 1,1 a 'szorzó')
#2034: De igen, a kivehető töltést. -
And
veterán
válasz
ludsimon
#2068
üzenetére
Nem. Bővebben: nagyon nem, mélykisütést ill. sorbakötött cellák esetén gyorsan átpolarizálódást okozhat, ha nem figyelsz oda. Használj töltés előtti kisütésre is képes töltőt, de izzóval ne meríts, mert pár durva mélykisütés, és búcsút inthetsz az akkujaidnak (vagy legalábbis a normális kapacitásuknak).
-
ottkar
addikt
válasz
szaszlaci
#2179
üzenetére
A feltöltött aku feszültségesése egyáltalán nem lineáris.Az első időszakban kevés kivett töltés után nagyot esik a feszültség majd több kivett töltés után viszonylag keveset esik. Csak a kimerülésnél esik nagyobbat újra. Feltöltéskor az akku 1,45V körül van ami áramkivétel nélkül is esik hiszen ne felejtsük el ez nem olyan mintha egy edénybe vízet öntenénk hanem egy elektrokémiai folyamat ami a töltéskor turbolensen viselkedik majd egyensúlyba kerülve csillapodik. Leesik a feszültség 1,4- 1,35V-ra és normál kivételkor nem is esik jóideig jelentősen. Majd a végén kezd el gyorsabban esni.
-
And
veterán
válasz
szaszlaci
#2186
üzenetére
"Ugyebár a NiMh-okat nem túl jó 0,5-1 Amperrel tölteni, inkább kevesebbel"
Ez kapacitásfüggő. Egy 2 Ah-s NiMH-cellánál 0,5 A-es töltés mindössze a kapacitás negyede (C/4), az elfogadható gyorsított töltést jelent. A 'normál' 14..16 órás töltést szokásosan C/10 árammal végzik, ezért szerepel ez is az adatlapon. Egy közel 10 Ah-s D-méretű (góliát) akku számára 1A csak normáltöltés.
"A szöveg azt írja, 200 mA-nél 16 óra a töltés, ez 160%-os energia betáplálást mutat."
Igen, de ez nem energetikai, csak töltési hatásfokot takar. A kettő nem ugyanaz, a töltésmennyiség feszültség nélkül nem jelent energiamennyiséget. A gyorstöltésre 1,1 órán keresztül 1C áramot javasol, ami már csak 10% töltéstöbbletet jelent. (Érdekesség: Li-polymer akkuknál ez a töltési hatásfok nagyobb, mint 99%.)
A lehetséges töltőáram széles skálán mozog, kapacitástól és gyártmánytól függően. A normál C/10 töltőáram alá nem érdemes menni, a C/4...C/3 áramú gyorsított töltést pedig a mai cellák általában elviselik, de van olyan is, amelyik állapottól függően erre már túlmelegedhet (lásd a 700mA-es példát). Léteznek ultragyorsan tölthető, pl. 'negyedórás' NiMH-akkuk is, de a visszajelzések alapján ezek nem túl megbízhatóak / hosszú életűek.. -
And
veterán
válasz
szaszlaci
#2298
üzenetére
Többször volt már itt szó róla, hogy az 1,4-es szorzó (gyártók ajánlása szerint 1,4..1,6) kizárólag normál, C/10 áramú töltésre igaz. Gyorsított töltésnél a töltési hatásfok (bevitt / kisüthető töltésmennyiségek aránya) javul, kevesebb energia alakul hővé. Ezért a szorzó értéke csökken. Én 500mA-es áramnál sem nagyon emlékszem 2,1..2,2Ah feletti bevitt töltésmennyiségre egy 2Ah-s cellánál (ami ugye csupán 1,1-es többletet jelentene), de az is igaz, hogy ezt az értéket jófajta cellával tapasztaltam
. -
And
veterán
válasz
szaszlaci
#2300
üzenetére
Vegyük példának a a többször linkelt 2Ah-s Eneloop adatlapot: [link].
A normál, 200mA-es töltéshez 16h időtartamot ír, ugyanakkor gyorstöltésnél már 2000mA-t (!) és 1,1h-t említ, tehát 1,1*C mennyiségű bevitt töltést. A töltési karakterisztikáról (bal alsó ábra) pedig az olvasható le, hogy 25°C-on kb. 58 percig tart az 1C áramú töltés. Ha elfogadjuk, hogy a minimum 1900mAh-t így is ki tudjuk venni belőle, akkor a szorzó értékére körülbelül 58/60h * 2000mA / 1900mAh= ~ 1,02 jön ki, azaz a töltés hatásfoka 98,3%-ra adódik. -
#2553
World-Soft
senior tag
World-Soft
senior tag
Sziasztok!
Tudtok ajánlani valami jó töltőt?
Az aksiaim: AA 2500mAh-ás NI-MH-ak.
A mostani töltőnk kicsit gyenge, és kicsit buta is.
Ami jó lenne:
- töltés végén kikapcsolna és jelezné, hogy kész a töltés
- lenne benne normál és gyorstöltési lehetőség.
- és persze lassú üzemmódban se 1.5 napig tartson a töltés..
Persze valami elérhető áron ha lehet.
Előre is köszi.
Zoli -
pitman
őstag
Ezzel a módszerrel ki lehet mérni, hogy melyik a rossz akku, csak tényleg oda kell figyelni.
A leírtakból látszik, hogy miért nem jó a páros töltés. Nagyon gyorsan tönkre lehet vele tenni az akkukat. Főleg olyan eszközben, ami intenzíven használja és csak a legvégső esetben kapcsol ki (vaku). Ilyenkor a kevésbé töltött cellák mélykisülésbe mehetnek, ami még inkább fokozza a tönkremenetelüket. A mélykisülés egyáltalán nem tesz nekik jót, ráadásuk soha nem is tudnak feltöltődni teljesen a töltési mód miatt...
Egyébként az új akkuknál is érdemes rögtön egy normális töltőben kisütéssel és töltéssel kezdeni, hogy ha valamelyik cella már esetleg le van merülve, ne károsodhasson rögtön az elején.
-
And
veterán
válasz
sanzi89
#3081
üzenetére
"A decharge módra gondolsz? Az nem csak lemeríti az elemet, utána fel is tölti? "
Discharge az, de egyébként úgy tesz, ahogy írod. Az IPC mind a négy lehetséges programja töltéssel fejeződik be.
A normál NiMH-k önkisülése szobahőmérsékleten durván 1% naponta, de a folyamat a feltöltést követő első 24 órában ennél is gyorsabb (esetenként csepptöltéssel ellensúlyozzák, ilyet az IPC is végez), ill. ez az érték erősen hőmérséklet- és valamelyest kapacitásfüggő is. Az LSD NiMH-k esetén ez a ráta jóval kisebb. A Sanyo eneloop csomagolása pl. egy év után 85%-os maradéktöltést - azaz 15% /év önkisülést - hirdet, 20°C környezeti hőmérsékleten. Én ennek a dupláját tapasztaltam, vagyis 15%-ot, de 6 hónap alatt, igaz 4-5 °C-kal melegebb szobában (lásd #2993). -
#3456
And
veterán
---Lasali---
#3455
And
veterán
válasz
---Lasali---
#3455
üzenetére
Szinte biztos lehetsz benne, hogy kezeli a NiCd-t is. A NiCd feszültségének visszahajlása sokkal határozottabban detektálható, ezért az automata lekapcsolású gyorstöltőknek ez nem jelent problémát. Fordítva inkább lehet gond. Tehát csak azért, mert a leírásban nem emelik ki, hogy NiCd-hez is jó, attól még tudja tölteni, csak a töltőárama lehet túlságosan magas értékű a nagyon régi, kisebb kapacitású (párszáz mAh-s) nikkel-kadmium típusokhoz.
#3453: A linken írják: "Az akkut a normál érték (a kapacitás tizede) 2-4 szeresével töltjük így 15-60 perc alatt kész."
Kis fejszámolással: ha a normál érték 2..4-szeresével töltünk, akkor a normál töltés idejének 1/2..1/4 idejéig kell tartani a töltésnek (vagy a töltési hatásfok javulása miatt ennél egy kicsit hamarabb is kész), de semmiképp sem lesz befejezett a folyamat 15..60 perc alatt. Egyórás töltéshez C árammal kellene töltenünk, az pedig a normális 10-szerese. -
And
veterán
Speciel AA-eneloop cellákat nyugodtan tölthetsz 500 vagy épp 700 mA-rel is akkor 4 ill. 3 óra töltési időre számíthatsz, de lehetőleg kisütéssel indíts. A hivatalos gyári eneloop töltők között akad olyan is, amelyik >1A-rel (sőt, egyetlen cellát akár 1,68A-es árammal) tölt. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a 200 mA-es (normál vagy C/10 áramú) töltés bármilyen káros következménnyel járna, csak nagyon lassú. Ha ráérsz, természetesen megengedheted magadnak
, csak a 14 óra néha bizony túlságosan hosszú idő.
Ja igen, ahogy írod, a következő akku 'túl gyors' behelyezése nem csak az előzőleg betett példány áramát, hanem a kezelési módját is el tudja állítani. -
plömplöm
őstag
válasz
kugyu21
#3838
üzenetére
a töltéskor a kémiai folyamat melegedéssel jár. vagy akkorával, amit még át tud adni a levegőnek csak úgy passzívan csücsülve a töltőben, vagy nagyobbal, mely esetben aktív szellőztetéssel lehet ezen segíteni. pld egy 2000mAh-s akksit, ha az amúgy gyorstölthető, azaz megengedett a gyorstöltése, 700mA-rel tölteni teljesen normális dolog, mint ahogy aztán a melegedése is az, a belső ellenállásától függő mértékben. annyira az, hogy van olyan töltés-befejezettség érzékelési metódus, hogy dT/dt, azaz a melegedéssel tervezni és számolni lehet, ezt az adatot az akkumulátor gyártójától be lehet szerezni. az IPC nem ezt teszi, ő csak lekapcsolni tud párosával, ez is több persze a semminél.
azaz ha a töltőáram "passzol" az akkuhoz, akkor miért ne lehetne tölteni azt az akkut a töltőárammal? igen, melegedni fog, mely melegedést ha "kezeljük", akkor mi a kérdés?
egy 500mAh-s miniceruza akksit, pláne pld mondjuk egy cordless-be megálmodott darabot, még 200mA-rel tölteni is izgi.
ezenkívül ismert a jelenség, hogy egy korosabb, vagy nem megfelelően használt akkumulátornál adott "C" alatt simán elmaradhat a -dV, ilyenkor kellene a hőmérsékletét is figyelni, de nem úgy hogy ha már túl meleg akkor lekapcsolom a töltést, utána meg újra vissza...
szép dolog, hogy 700mA-rel töltve lekapcsol, ejnyebejnye, 500-zal meg nem, hallelúja, de ha mondjuk 500-zal is felmelegszik 48°C-ra, az nem a hosszú élet titka.
lényeg a lényeg, az akkuk gyorstöltése nem ördögtől való cselekedet. pont.
All systems gone! Prepare for downcount! 5....4....3....1! Off blast!
-
pibácsi
senior tag
válasz
Petzval
#3853
üzenetére
Szia Petzval!
Abban igazad van, hogy ekkora árammal tölteni ezeket az akkukat nem volna szabad (mint műszaki én is ezt vallom), de itt az IC-3 technológiával oldják meg, ahogy a műszaki magyarázat szól. 7,5 A-al töltenek és ennek megfelelően természetesen meleg, süt az akksi, alig lehet megfogni, sőt várni kell kb. 10-15 percet, hogy használni lehessen. Én már kb. 3 éve használom, előbb az elsőt 2 évig, amíg eldurrant és miután az akksik meg voltak, így vettem egy másik garnitúrát töltőstől, hogy használható legyen mind. A bajom talán nem is a töltéssel lenne, mert friss, feltöltött állapotban még jól dolgoznak, hanem az állásidővel való használat nélküli leürülés - önkisülés - okoz gondot. Viszont úgy gondoltam, hogy ez is a gyors töltéssel kapcsolatos, dehát a normál töltésű - gondolok itt a 6-8-12 órás töltésű NiMh akksikra - azok is hasonlóképpen viselkednek - nem tartják a töltést.
Van már 5 féle töltőm, így tudok kisérletezni. Az a megállapításom, hogy ezek a NiMh akksik valahogy nem váltották be a hozzá fűzött reményeket, mert a fórumokon elég sok hasonló panaszt lehet olvasni. Mág talán jobbak voltak a régebbi Ni-Cd akksik, csak ott macerás a kisütés.
Új irányt vett a Sanyo Eneloop modellje, ki kellene próbálni, de elég sok akksim van ahhoz, hogy eldobáljam őket. Egyelőre az Akku-Elem Kft-től azt tanácsolták, hogy - mivel sajnos ez a jelenség fennáll - mindíg frissen töltött akksikat kell használni. Nincs rá megoldásuk, pedig ők ezzel foglalkoznak.
Köszi a hozzászólást.
Pibácsi. -
And
veterán
válasz
VINIKOR
#3988
üzenetére
"Hadd kérdezzem, hogy mit okozna pl. egy digitális fényképezőben ez a 17V-os feszültség?"
Ezt hadd ne kelljen megbecsülnöm. Ugyanis ez teljesen a gép belső tápfokozataitól függ, tervezés kérdése. De mivel egy 4 db. NiMH-akkuval vagy szárazelemmel működő fényképezőt 6V-os tápra terveznek, sejthető az eredmény. Biztosan meg lehet csinálni úgy, hogy bírja (létezik erre megfelelő lineáris stabilizátor vagy kapcsolóüzemű DC-konverter), de nem fogják, hiszen ennyire bolondbiztos üzemre mégsem készülnek fel.
A másik, hogy mint a linkről látható, az az AA-méretű Li-ion akku 750mAh kapacitású. Ugyan a lítium-ionok elvileg kb. dupla akkora fajlagos kapacitás-sűrűséggel rendelkeznek, mint a NiMH-k, azon a típuson ez nem látszik meg: hiába a háromszoros feszültség, ha a kapacitása is nagyjából harmada egy mai NiMH-akkuénak. Ezzel a benne tárolható energiamennyiség nem lesz nagyobb. Pl. 2500 mAh-s NIMH: 1,2V * 2,5Ah= 3Wh, a belinkelt AA-lítium esetén pedig 3,7V * 0,75Ah= 2,77Wh, mint azt ki is számították (Sanyo eneloop: 2,4Wh). Tehát kizárólag a töltés szempontjából járnál jobban vele, mert egyáltalán nincs memóriaeffektusa, viszont saját töltőt igényel, ami biztos nem fog mondjuk kapacitást mérni.. Amúgy a minőségibb digitális fényképezők Li-ion akkut használnak, lásd szinte az összes DSLR-t, de már sok-sok évvel ezelőtt láttam olyan kompaktot, amelyben szintén Li-ion volt (Nikon coolpix akármi), bár természetesen nem mással összekeverhető méretű, hanem egyedi típusú.
#3987: "Ám, a legtöbb oldalon azt látom h a NiMH akkuk 66%-s hatásfokkal rendelkeznek."
Ez felhasználói szinten teljesen érdektelen, ugyanis töltési hatásfokot jelent. Azt mutatja meg, hogy a töltéskor bevitt töltés- (amperóra-) mennyiségnek hány százalékát kapjuk vissza kisütéskor. A cellára írt névleges kapacitás viszont mindig a kisütéskor kapható töltésmennyiségre jellemző, úgyhogy kevéssé érdekes adat, hogy töltéskor ehhez mennyit kell bevinnünk. Ez a töltési hatásfok az akku kémiájára jellemző, úgyhogy NiMH-akkuk esetén nem lesz lényeges eltérés az egyes típusok között, legyenek akár hagyományos, akár LSD-kivitelűek. Li-ionoknál például 99% ez az érték. Mellesleg erősen függ a töltőáramtól: NiMH-k esetén csak a normál 10 órás töltés hatásfoka 66% körüli, ha gyorsítjuk a folyamatot, ennél lényegesen jobb is lehet, akár 80..90% felett. Ez könnyen ellenőrizhető, csak meg kell figyelni pl. egy IPC-1L töltővel frissítés közben, hogy mennyi a kisütött és betöltött (utóbbit refresh-programnál ugyan ki kell számítani) töltésmennyiségek aránya, ha 500 vagy 700mA-es töltőáramot választunk.
"Mért van az h ha 6 elemet sorba kötök, a két szélső nagyon lemerül, a középsők meg szinte egyáltalán nem?"
Ez egyáltalán nem attól függ, hogy az akkucsomag 'szélén' van-e az adott cella: soros körben az áramköri elemeken átfolyó áramérték azonos (hiszen erről szól a soros kötés), ezért lehetnének azok a cellák akárhol, akkor is hamarabb merülnének le. Az oka pedig az, hogy induláskor azok rendelkeznek a legalacsonyabb induló töltéssel (vagyis azoknak a legkisebb a kapacitása), ezért fognak először lemerülni. Rossz esetben a gyenge cellák egy ilyen soros akkucsomagban át is polarizálódhatnak, azaz a feszültségük negatívba fordulhat, hiszen a többi cella még akkor képes lehet elegendő kisütőáram generálására, mikor a gyengélkedő példányok már kinullázódtak.
"Lehetne vmit tenni ez ellen?"
Csak azt, hogy kizárólag azonos kapacitású, típusú és állapotú akkumulátorokat használsz egy pakkban, és pontosan ezért lehet hasznos egy töltő azon képessége, hogy a cellákat egyedileg kezeli: minden cella töltését akkor állítja le, mikor annak megfelelő a töltöttsége. A teljes pakkot egyben (vagy akár két cellát sorban) töltve ugyanis a töltő az egyes cellák állapotát külön-külön nem ismerheti.
"Illetve károsodik akkor egy NiMH akku ha 0.15 V-ig, illetve 0.25V-ig merül le?"
Igen, ez határozottan egészségtelen az akkura nézve, már egész rövid távon is, ha úgy hagyod. Az átpolarizálódás, ami mint említettem, egy soros akkupakkban jöhet létre, az meg főleg. -
And
veterán
válasz
#59816064
#4013
üzenetére
"nem sok az egy kicsit, szemben a gyárival ami 250mA"
Ez így nem igaz: van olyan, ami (ugyan egyetlen cellát) 1,68A-rel tölt, de még kettőt is 1,1A feletti árammal, és az is gyári, konkrétan az MQR06 gyorstöltő. Tehát AA-méretű eneloop-ot nyugodtan lehet gyorsítva tölteni, az IPC-1L által választható nagyobb áramértékek - 500 és 700 mA - meg sem kottyannak neki. A lényeg, hogy lehetőleg olyat válassz, amely külön kezeli a cellákat, és képes a töltés megkezdése előtti kisütésre. Ha ezekre ügyelsz, elég hosszú ideig lesznek normálisan működő akkujaid, az eneloop-ok is meghálálják (a kapacitásmérés, frissítési képesség, választható áramérték ugyan hasznos funkciók, de ebből a szempontból nem jelentenek túl sok többletet). Jó ár/érték arányúak például: BC-500, IPC-1L. -
And
veterán
Az itt elvégzett tesztek szerint nem igazán, pedig a töltést nem 1, hanem 2A-rel végezték. Igaz, "csak" 100 teljes töltés-kisütés ciklust zavartak le. Ha az akku nem károsodik a megnövekedett hőmérséklet, belső nyomás, mélykisütés vagy egyebek miatt, akkor C/2 áram egy LSD-nél nem számít extrémnek. A kapacitás a megélt ciklusok számával így is, úgy is csökken, a nagyobb töltőáram talán valamelyest gyorsabb degradálódást okoz. A belinkelt teszt szerint az eneloop esetén száz durva ciklus után az átlagosan kivehető töltés legfeljebb 30mAh-val (< 2%-kal) csökkent. Nyilván normál C/10 áramú töltéssel is csökkent volna valamennyit, de ez így sem jelentős.
-
And
veterán
"Egyébként, nem tudom hogy vagytok vele, de szerintem az új Eneloop 2,5 Ah-s u.az mint a sima 2,5 Ah-s Sanyo."
Erről azért nem lennék meggyőződve
. Nyilván nem ugyanaz, de attól még lehet jó, a hagyományos kivitelűek mezőnyéhez képest alacsony belső ellenállású. De minden bizonnyal nem LSD-típus. Korábban többször linkeltem egy tesztet, amelyben a gyors töltés akkukapacitásra gyakorolt hatását vizsgálták 100 teljes ciklussal. Abban ugyan 2700 mAh-s hagyományos Sanyo cella versenyzett az eneloop-pal szemben, de előbbi sem teljesített rosszul. Új korában egyébként egy normális NiMH-tól ez el is várható. Kérdés, hogy a géped mennyi töltést hagyott az akkukban, ill. ha már próbáltad alacsony önkisülésűvel, akkor abban mennyit. Ha mindkét típusban alig maradt, akkor az jó eredmény mind a cellára, mind a fényképezőre nézve. De csak ebben az esetben (és a feltöltéstől számított értelmes időtávon belül) lehet kihasználni a normál akku kapacitástöbbletét. -
And
veterán
válasz
Nagya21
#4892
üzenetére
Na ezzel kapcsolatban vannak kétségeim. Ahogy korábban írtad: "(gondolom ellenállatot néz, meg hogy millen tipusu az akksi, meg feszültségesést, meg kezdeti feszültséget, meg mittomém)"
Nézzük, valójában mi az, amit egy rövid 'akkuteszt' során meg lehet vizsgálni:
- Üresjárási feszültség és kisütőárammal terhelt kapocsfeszültség. Ezzel nincs semmi gond, csak éppen a normális érték közelében kapott eredményből nem sok minden következtethető ki. A polaritás vizsgálatával mondjuk reteszelhető a fordítva behelyezett cellák töltése, 1V alatt meg kijelenthető, hogy a cella merült, nem igényel további kisütést.
- Belső ellenállás: ezt az előző pontban írt mérésekből is ki lehet számítani, hiszen Rb az adott kisütőáram hatására bekövetkező feszültségesés és az áram hányadosaként is értelmezhető. A kérdés újfent: ha ez meg is van, honnan tudjuk, hogy ezt a cella jó / rossz állapota, típusa (alacsony Rb-vel rendelkező LSD vagy hagyományos), a fizikai mérete (AA vagy AAA), netán a kémiája (NiCd-ké sokkal kisebb lehet, mint a NiMH-ké) eredményezte?
- Hőmérséklet: ez megint legfeljebb reteszfeltétel lehet.
Valamint azok a jellemzők, amelyeket nem lehet kideríteni egy gyors teszttel:
- Töltöttség (névleges feszültség közelében) vagyis az adott állapotból kisüthető maradéktöltés. Ennek a méréséhez teljesen ki kell sütni a cellát.
- Valós kapacitás: mint az előző, azzal a különbséggel, hogy előtte a cellát fel kell tölteni, hogy a kisütés ne akármilyen állapotból induljon. A névleges kapacitást sem fogja tudni a töltő, hiszen az a cellára van írva, és kémiától ill. mérettől függően majd' nagyságrendi különbségek is előfordulhatnak az egyes példányok között.
- Kémia (NiCd / NiMH): a belső ellenállás ugyan utalhat rá, de az az előzőek alapján sokmindentől függhet, vagyis nem egyértelmű. A töltési vagy a kisütési karakterisztika jellege is árulkodó (pl. a -dV konkrét értéke), de ezt sem lehet pár másodperc alatt meghatározni.
- Kialakult memóriaeffektus, öregedés, megélt ciklusok száma, relatív gyors önkisülés: ezek szintén meghatározhatatlanok gyors vizsgálattal, ugyanakkor fontos kiindulópontjai lehetnek a helyes töltési módszernek és töltőáramnak.
Tehát szép az a gondolat, hogy a töltő majd kitalálja, mi a jó nekünk (pontosabban a celláinknak), csak sajnos túlságosan is eszményi. A töltő egy rakás tényezővel nem tud mit kezdeni, mert túl sokáig tartana kideríteni, vagy éppen lehetetlen a számára. Olyan ez, mint a fotózás: tömegek vannak meggyőződve róla, hogy megnyomják a gombot, és a fotó jó helyre fókuszált, zajtalan, helyesen kiexponált és megfelelő színvilágú lesz. Tudjuk, léteznek olyan körülmények, amikor a full automatikus módszer beválik. Csakhogy messze nem minden esetben, ezért sokan nem elégednek meg ennyivel, és őket sem szoktuk hibáztatni a hóbortjuk miatt.
#4893: Már többször megfogalmazott kérdés / válasz: mivel a Ni-xx akkuknak nincs határozott töltési végfeszültsége, ezért - természetesen értelmes határok között - nem érdemes ennek túlzott jelentőséget tekinteni. A töltés végére kialakuló feszültség függ a cella típusától, hőmérsékletétől, belső ellenállásától, állapotától, meg természetesen a töltőáramtól. Az automatika a feszültség-jelleggörbe elemzésével (az állandó nagyságú töltőáram mellett mért kapocsfeszültség a cellán már nem emelkedik tovább, vagy egyenesen csökken néhány millivoltot) állítja le a töltést, nem pedig adott célfeszültséggel hasonlítja össze a mért értéket. -
And
veterán
"Ebből következtethetek?"
Nem. Sokadszorra is: a kapacitás, töltöttségi szint és a normál (névlegeshez közeli) nyugalmi vagy üresjárási feszültség között Ni-xx technológiájú akkuknál nincs egyértelmű kapcsolat. Az teljesen normális, hogy szinten tartás (csepptöltés) nélkül, a töltőből eltávolított akkuk töltöttsége az első néhány napban az átlagos önkisülési sebességhez képest viszonylag gyorsan csökken. Ez még LSD NiMH-típusokra is igaz. De ennek a kezdeti önkisülésnek a mértéke a cella feszültségének csökkenéséből (ami szintén természetes) nem állapítható meg. A kettő között nincs egyértelmű összefüggés, éppen ezért az sem nagyon állapítható meg, hogy ez a feszültségcsökkenés mekkora töltésveszteséggel párosul. Fogadjuk el: a NiMH-cellán annak feltöltése és 'pihentetése' után a névlegeshez közeli érték lesz mérhető (nyilván némi szórással), ha pedig terheljük is egy rövid ideig (azaz egy kevés töltésmennyiséget kisütünk belőle), akkor nagyon hamar beáll a névleges 1,2V közelébe. Innentől kezdve - míg a cella teljesen le nem merül 1V közelébe - csak a nyugalmi feszültséget vizsgálva az életben nem mondjuk meg, hogy abban a cellában mennyi töltésmennyiség maradt, milyen általános állapotban van, el van-e öregedve, mekkora a belső ellenállása, vagy hogy milyen gyors az önkisülése. -
And
veterán
A "Sanyo-s" töltő ebben a formában túl általános, ugyanis ennyiféle létezik belőle: [link].
"A gyorstöltési funkció nem érdekel, nem is tartom javallottnak [..]"
Túlságosan érzelemalapú megnyilatkozásnak tűnik, ugyanis a gyorstöltés abszolút megbízható, amennyiben a töltő rendelkezik valamilyen túltöltés elleni védelemmel. Márpedig a gyorstöltésre alkalmas típusokban van ilyesmi, ezért is drágábbak.
"Elég ritkán használnám, viszont a gagyi akku, gagyi töltő párostól óvakodom"
Ennél a jó akku - gagyi töltő választás csak egy fokkal jobb.
"Ez utóbbi töltője egyébként teljesen ellenjavallott; még egy hosszú hétvége erejéig is?"
Semmit nem tudunk arról a töltőről, azon kívül, hogy Rossmann.
"Magyarán szólva három napi használat/töltés kinyírná-e vagy helyrehozhatatlanul megnyirbálná a kapacitását?"
Végzetes kárt valószínű nem tenne a cellákban a C/10 közeli áramú töltés, legfeljebb nem volna kihasználható az akkuk teljes kapacitása, ha folyamatosan valamekkora maradék (nem nulla) töltöttségre indítanál újabb rátöltést. A "jó" töltőhöz meg annyit: ne felejtsd el, hogy egy ilyet csak egyszer kell megvenni, és utána a vacak csak kidobott pénznek fog minősülni, ha most olyat szerzel be. Úgyhogy nem muszáj, csak sokkal kifizetődőbb elsőre is normális töltőt beszerezni. A 10..14 órás töltési idő meg - különösen, ha pár naponta töltöd - könnyen lehet, hogy csak most tűnik elfogadhatónak, hamarosan esetleg mások lesznek az elvárásaid. -
And
veterán
Az MQN04-es egy teljesen hagyományos töltő, az egyetlen intelligencia benne a 16 órás biztonsági időzítő. Az MQR06 egy gyorstöltő, de az árama nagyon függ a behelyezett cellák darabszámától. A töltés leállítása automatikus - ami el is várható egy ilyen nagy árammal dolgozó töltőtől -, van biztonsági időzítője is, kisütést és egyéb extrákat viszont nem tud. Ehhez képest (4 db. eneloop-pal együtt) minimum 8-10e forintba kerül. Az MQN09 képességeit tekintve nagyon hasonló az MQN04-hez, csak kicsivel nagyobb, 300mA-es árammal tölt (ugyanúgy csak párban), és a leírásából sejthető, hogy rendelkezik - nem időzítésen alapuló - automatikus leállítással, valószínűleg -dV figyeléssel.
Ezekhez képest egy BC-500 vagy -700 teljesen más kategória egyedi cellakezeléssel, kisütési képességgel, LC-kijelzővel, kapacitásteszttel, a 700-as típusnál beállítható árammal.
Ezt a "procis" jelzőt pedig a helyén kell kezelni, mert mint korábban említettem, manapság minden intelligens töltésvezérlős készüléket 'mikroprocesszorosnak' neveznek, ami egyrészt természetes (kijelzős töltőnél például magától értetődő), másrészt nem önmagában ettől lesz jó vagy megbízható egy töltő. Teljesen analóg áramkörökkel, 'processzor' (valójában olcsó célkontroller) nélkül is megvalósítható lenne / volt egy jó automata töltő, csak manapság azzal sokkal egyszerűbb és költséghatékonyabb. Valójában a képesség számít, nem pedig az, hogy mivel valósítják meg.
Az én véleményem az, hogy ha ennyire gyakori használatra szánod, akkor nem illene spórolni legfeljebb 3-4 ezer forintot (gyakorlatilag egy 4 db-os eneloop-készlet árát) egy normálisabb töltő rovására. A döntés persze a tiéd. -
Kernel
nagyúr
válasz
luciferk
#5928
üzenetére
Én is gondolkodtam azon, de végül arra jutottam, hogy nálam olyan nagyon nincs kihasználva (például én nem fotózom rendszeresen, így gyakran csak fiókban pihen a töltő), hogy megérte volna azt a kis különbséget, amit még rá kellett volna tenni, az IPC1L-hez képest.
De az kétségtelen, hogy az IPC három fő gombja nagyon suta konstrukció, sőt bosszantó is, hogy nem bírták normálisan megoldni. Kijelző nem világít, funkcionálisan is adódhatnak kellemetlenségek. Gondolok itt például az először betett akku áramára, ami behatárolja a többit, tehát emiatt néha agyalni kell, előre gondolkodni, hogy vajon mit is akarok később. Utána esetleg lehet bosszankodni egy rossz döntés miatt, tehát néha ez is irritáló lehet.
Korábban volt róla szó, hogy a kapacitásmérés rátöltéssel indít, ami nem a legjobb, vagy kisütésnél törlődik a kivett kapacitásérték, utána csak a töltést látjuk. Mindezek ellenére azt lehet mondani, hogy aki kicsit is ad magára, minimum egy IPC-t kell vásárolnia, mert ez mér kapacitást, a frissítőprogramja is hasznos, szintén látni közben a kapacitásnövekedést, tehát ilyet az egyszerűbb töltők nem nyújtanak.
Amit a cikkben írnak, hogy az IPC-ben jobban melegedett az akku, arra én nem nagyon adnék, mert a melegedés a töltőáram mellett az akku belsőellenállásától is függ, vagyis egyazon akkuval kellett volna összehasonlítani a két töltőt, mert egyébként elvileg képtelenség, amit ír.
Hűtés is érdekes kérdés, ha onnan nézzük, hogy a -dU lekapcsoláshoz az akkunak fel kell melegedni. Bár az is igaz, hogy a töltési végponton egy gyorsabb, relatív hirtelen felmelegedés következik be az akku belsejében, emiatt csökken le az elektrolit ellenállása, ami a kapocsfeszültség csökkenésével jár, és ezt érzékeli a töltő.
A külső hűtés szerencsés esetben nem akadályozza ezt a gyorsabb, belső felmelegedést, amit a cellába már feleslegben bevitt energia felszabadulása idéz elő. Vagyis arra próbálok kilyukadni, hogy azért túlhűteni szerintem nem kellene.
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
-
Kernel
nagyúr
válasz
peter889
#6962
üzenetére
Ez a kettős védelem szükséges és nagyjából elegendő is a megfelelő biztonsághoz.
Úgy látom, 0,5 A-es töltő van hozzá, akkor az nem gond, mert ezeknél a normál töltőáram 0,5C (kapacitás felének megfelelő), gyorstöltés pedig 1C, tehát még azt is elviseli.
Csak a példa kedvéért, amit hirtelen találtam: [link] [link]
Kisebb árammal nyilván lehet tölteni, legfeljebb tovább tart a töltés.
Gondolom, terhelés közben is elmegy, a melegedést esetleg lehet figyelni.
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
-
And
veterán
Nem hallottam még ilyen kategóriáról sosem, hogy 'borotva akku'. Én akkus hajnyírókat használok, de azok kifejezetten lassan töltődtek, amíg működtek akkuról, de pár év után már kizárólag tápról mennek, akkuról lényegében nullára csökkent az üzemidő.
Amúgy ebben a topikban (is) számtalanszor lett már említve, hogy nincs éles határvonal normál- és gyors(ított) töltés között, illetve a rendszer minden elemétől (akku és töltő) függ, hogy mekkora töltőáram megengedett: töltős topik, NiMH topik. -
And
veterán
válasz
kaktuszok
#7862
üzenetére
Hali,
Talán jobb lett volna négy egyforma méretűvel kezdeni, mert ezeknél az olcsó kategóriás LSD-knél - az eddigi hozzászólások alapján - eléggé jellemző a valós kapacitás szórása az egyes példányok között.
"[..] beraktam Test funkcióra az IPC-1L-be"
A sokadik vagy, aki a már töltött akkukra indít ismételt töltést, a teszt ugyanis azzal kezd. Ez pedig eleve a memóriahatás kialakulását segíti, ami teszt előtt nem kifejezetten előnyös. Érdemesebb lett volna egy frissítéssel 'szintre hozni' a cellákat, így a valós kapacitásról is több képet kaphatnánk.
"Érdekesség, hogy az AAA méretű 750 mAh-ás aksira töltési ajánlatnak az van írva, hogy 75 mA-el töltsük 15 órát. Én tőletek 1.2-1.4-es szorzót láttam, meglepett a túltöltésesélyes ajánlat."
Ennek minimális jelentősége van. A gyártók hol 15, hol pedig lazán 14..16 órás időtartamot említenek a normál (C/10 áramú) töltéshez. Automata töltésvég-detektálással rendelkező töltőnél úgysem mi szabjuk meg az időtartamot, ha pedig a töltő egy olcsó áramgenerátor, amelyben még időzítő sincs, akkor sem nagyon tudjuk ekkora árammal károsítani az akkukat. A fölös energiát ilyenkor a cella elfűti, a teljesítmény 75mA-es töltésnél nagyságrendileg 0,1W körül alakul, ha a cella nem tud több energiát tárolni, ekkora hő pedig a gyakorlatban nem tudja káros mértékben túlhevíteni az akkumulátort, még az AAA-méretűt sem. Gyors töltésnél természetesen ez nem igaz, de ott nem is bízzák a véletlenre a töltés leállítását. 75mA-es normál töltéssel viszont akár egy napig vagy tovább is benne felejthetnéd a töltőben az akkut, nem igazán lenne tőle baja. A teljes feltöltés után valamivel jobban melegedne, mint előtte. A 15 órás normál töltés mindenesetre teljesen normális kategória, semmiképp nem 'túltöltésesélyes', ha egy kisütött cellával kezdjük.
Érdekes lehet még számunkra a cella belső ellenállásának értéke is, igaz, ezt a töltőn kívül lehet csak megmérni / kiszámítani (vagy oszcilloszkóppal kisütés közben akár a töltőben is, de az nem olyan egyszerű). Mert az olcsóbb LSD akkuknak a nagyobb belső ellenállásuk szokott lenni a másik gyenge pontjuk a szórás mellett a neves - és drága - típusokhoz képest.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
"Ezen van egy töltési karakterisztika (hőmérséklet, nyomás, feszültség kontra töltöttségi szint), melyen látszik, hogy 100%-os töltöttségi szinten kb. 15 fokkal melegebb az akksi mint a kiindulási hőmérséklet"
Nem akarnám nagyon lefikázni azt a cikket, hiszen az alapokkal nincsenek gondok benne, de itt van például az általad említett karakterisztika: ezzel az a nagy bajom, hogy már megint valami olyan dolgot általánosít, amit nem nagyon kellene. A töltöttségi fokhoz úgy rendelni a cellahőmérsékletet, hogy nem adják meg mellé a töltés 'sebességét' - vagyis a töltőáramot -, de akár a cella típusát, hát az szerintem nagyon nem szép dolog. Például C/10-es áramú normál töltésnél egy modern NiMH akku 150%-os töltésbevitelnél az életben nem lesz 72..73 °C-os, pedig a görbe erősen azt sugallja, hogy a -dV pont környékén már ekkora a hőmérséklet. Ez pedig nyilvánvalóan nem igaz, ráadásul az a görbe totál egy kalap alá veszi a NiCd-t és a NiMH-t, és a töltés során kialakuló kapocsfeszültséget is úgy említi, mint abszolút igazságot, pedig ez sem állja meg a helyét.
Tehát: a hőmérséklethez, vagy annak emelkedéséhez nem lehet egyértelműen és általánosan töltöttségi szintet rendelni feltöltéskor (ahogy a kapocsfeszültséghez sem). Ez teljes mértékben töltőáram-, akkutípus és belső ellenállás (így akár életkor és általános állapot) függvénye.
#7890: "Sorry, javítanom kell magam: 100% fölött, ugyanis a -dV kb. 120%-nál következik be érzékelhetően. 100%-nál ahogy néztem, úgymond nyeregpontja van a feszültségnek, tehát az első deriváltja növekvő tendenciáról csökkenőre vált."
No, egészen pontosan ezt a lekapcsolási pontot ajánlották figyelni régebben, inflexiós pont néven, és éppen azért, hogy a -dV módszernél előálló enyhe túltöltés ne következzen be. Bár biztosan létezik ma is, de konzumer kategóriában konkrétan ilyen töltőtípusról nem tudok, és a kapható integrált töltő céláramkörök sem nagyon figyelik ezt a pontot. Helyette a -dV-t vagy az ellaposodást (0 dV-t, mivel kisebb töltőáram és NiMH esetén a -dV egyszerűen elmarad) keresik. Korábban többször linkelt hosszútávú, kapacitás csökkenését vizsgáló teszt(ek) alapján ennek az enyhe túltöltésnek nincs igazán jelentősége, a modern cellák elviselik, a túlmelegedéstől pedig a normálisabb gyorstöltők amúgy is védik az akkukat. A 24 bites szigma-delta átalakítót meg akkutöltőbe eléggé túlzásnak tartom, mivel a trend / jelleggörbe vizsgálatához ennél jóval kisebb precizitás is elegendő. Szerintem ez inkább jelfeldolgozás (szoftver) kérdése, hiszen az akkutöltés még a legnagyobb árammal is nagyon lassú folyamat a feldolgozás képességeihez képest, vagyis bőven van idő akár túlmintavételezésre, hosszabb átlag számítására. Az inflexiós pontot vagy -dV-t sem másodperces pontossággal szükséges megtalálni a töltési karakterisztikán. -
Kernel
nagyúr
válasz
ledgeri
#8780
üzenetére
Ha bele is ment 1,5 Ah, de az biztosan nem tárolódott (fizikailag lehetetlen), csak elfűtötte a felesleget. Ha a töltő nem bír leállni, mert nem érzékeli a kritikus pontot, akkor célszerű manuálisan megszakítani, ha észreveszed, nem érdemes tovább kínozni.
750 mAh kapacitású akkunak normális esetben 200 mA töltőáram is elegendő a megfelelő töltési görbe (vagyis a jó kikapcsolás) eléréséhez, 500 meg pláne. Ha ennek ellenére sem áll le, az már nem jó akku, valószínűleg a használat során is problémái lesznek. Túl gyors kimerülés például.
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
-
And
veterán
A kétcellás töltők nagy általánosságban sajnos nem túl kifinomultak, és ahogy elnézem, szinte kizárólag hálózatról működtethetőek, 'dugasztöltő' kivitelűek belső tápegységgel. A normál C/10 töltőáramnál nagyobb értékkel dolgozó, cellánként kezelő töltőknél a 'processzorvezérlés' - plusz felügyelet illetve intelligens töltésvég-detektálás formájában - manapság nem is igazán kerülhető meg, a csepptöltés pedig kifejezetten felesleges mutatvány LSD-akkukhoz. Egy normálisabb gyorsított kétcellás töltő, pl. a Sanyo MDR02 ára és mérete már összemérhető egy négycelláséval. Ha a szivargyújtóról való működés is elvárás, szerintem keress egy alapból 12V-os tápfeszültséget igénylő, kisebb méretű négyes töltőt a megbízhatóbbak közül (BC-300, BC-500, IPC-1 / BC900, BM200, stb.), némelyikhez gyári tartozékként kapod a szivargyújtós tápot.
-
Kernel
nagyúr
10% vagyis 0,1C a standard, lassú töltés, amihez még védelmi elektronika alkalmazása sem fontos, mert normális esetben nem tud tőle túlmelegedni az akku. Főleg, amíg jó állapotban van, vagyis nem túl nagy a belső ellenállás. 0,1C áram kb. 14-16 óra alatt feltölti az akkut, de ráérek 20-24-óra után is levenni a töltésről.
Felette vannak a közepes nagyságrendű töltők, ahol biztonsági időzítővel kell védekezni a túlmelegedés ellen.
Még nagyobb áramú gyorstöltők esetében pedig -dU érzékelő elektronika is szükséges + biztonsági időzítő + opcionálisan hőfokérzékelő is ajánlott.
Noha egyéb megoldások is voltak régebben (meghatározott küszöbfeszültség mérése, vagy tisztán csak hőfokmérés), ezek mára elavultak.
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
-
And
veterán
válasz
kerekfej
#9383
üzenetére
Saját tapasztalatok a régebbi (piros színű) Tronic LSD-akkukról: [link]. Gondolom a most kapható társaik sem rosszabbak ezeknél. Nem hozzák a neves és drágább LSD-akkuk minőségét, de sok esetben erre nincs is szükség. Mondjuk egy digitális fényképezőnél pont szükség lenne ezekre a képességekre, főként az alacsony belső ellenállásra.
bagaba1: Az első töltőárama 200..250 mA-es lehetett, a másodiké viszont nagyon gyanús, mert túlságosan nagy értékűnek kellene lennie ilyen gyors töltéshez (ami igaz is lehet, de az olyan típusok nem olcsók, az is lehet, hogy egyszerűen hibásan detektálták a töltés végét). Az eneloop-ok töltése amúgy elvileg épp annyi odafigyelést igényel, mint bármely más NiMH-akkué. A hagyományos (nem LSD) típusokhoz képest kisebb belső ellenállásuk okán nagyobb töltőáramot viselnek el túlzott melegedés nélkül, de a C/10 értéknél nagyobb áramú (>200..250 mA) töltéshez mindenképp normális túltöltésvédelemmel ellátott töltőt illik használni. -
Kernel
nagyúr
válasz
kugyu21
#10153
üzenetére
Az ionok mozgékonyságával, viszkozitással van összefüggésben, hogy az elektrolitok vezetőképessége nő a hőmérséklettel. Vagyis az ellenállás (ami a vezetés reciproka) csökken.
Az elméleti tiszta víz mondjuk szigetelőnek tekinthető, nem számít elektrolitnak, mivel nincs benne semmi "plusz" (oldott ionok, kationok).
Elhasználódott cellának nyilván már nem sokat árt a zárlat.
Elemek között válogatva én egy esetre emlékszem, amikor kb. 1,5 V-ot mutatott, "ereje" meg semmi. Általában úgy szokott lenni, hogy a kapocsfeszültséggel nagyjából arányos az állapota, használhatósága, vagyis például a 1,5 V még kiválónak számít. 1,6-1,65V a kémiai maximum, új alkáli elemeknél.
Normális akkunál viszont 1,5 V még közvetlenül töltés után sem szokott lenni, legfeljebb talán 1,4 V, de az is gyorsan csökken 1,3 V körüli értékre.
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
-
TeeJay
félisten
válasz
TeeJay
#10172
üzenetére
Ultratech 2300-as akkukkal végeztem
lenyomtam rajta 2 teljes refresh szériát hogy a negyedik gyengébb akkut is szintre hozza
nos a vége 2,25Ah és 2,32Ah között lett mind a 4 akku ami minimális eltérés szóval belefér
a végén nyomtam egy 350-es kisütést illetve 700-as töltést
meglepő volt hogy kisütésnél 1,10V felett maradt 2Ah felett még illetve hogy 700-as töltésnél teljesen normál meleg volt semmi forróság.amint kész lett leteszteltem és azt kell mondjam bevált.
Nikon SB-900 vakuval 1/1-es villantásokat nyomtam és azt kell mondjam az Eneloop 2másodperccel lassabb volt újratöltésben, illetve 1/2-es kulcsszámnál az Eneloop minden egyes villanás után töltött míg az Ultratech-el elvillant és szinte rögtön nyomható volt ismét a kisütő gomb. hosszú távú tesztet nem tudok nyílván majd 100-200 töltés után derül ki igazán mit bír de ha 3évet kihúz így és gyorsabban tölt mint az Eneloop valamint kb. fele annyiba kerül akkor biza tőlem kap egy ajánlott plecsnit.Ádyka hamarosan számíthat még legalább 1 de lehet hogy akár 3 AA bliszter rendelésre is tőlem
Mixgyűjteményem ---> https://www.mixcloud.com/teejayhouse/
. Ha mindegyik egyforma, és egy akkuhoz képest normális érték, akkor sajnos az a helyzet, hogy a célkészülék kikapcsolási feszültségszintje a NiMH-cellákhoz képest túl magas. Az IPC például 0,9V cellafesz.-nél állítja le a kisütést, bár 1V környékén (állandó árammal terhelve) a kapocsfeszültség már elég gyorsan csökken, ezért nem sokat vesztenénk akkor sem, ha 1V-nál állna meg.
?
. Nyilván nem ugyanaz, de attól még lehet jó, a hagyományos kivitelűek mezőnyéhez képest alacsony belső ellenállású. De minden bizonnyal nem LSD-típus. Korábban többször linkeltem egy 
Új hozzászólás Aktív témák
- Sigma 23mm f/1.4 DC DN (C) Sony E objektív
- Canon Legria HF G25 Full Hd kamera Videókamera G26 G30 G40 Fix Ár
- Fotós eszközök: csillagkövető és macrosín
- Sony Alpha 7R II Body ILCE-7RM2 Sony FE 50mm f/1.8 (SEL50F18F) Tamron AF 28-75mm f/2.8 Di III RX
- Canon Powershot SX700 HS fényképező / kamera eladó! Választható tartozékok!