Nah, elkészült a nagy mü, aki nem profi a tuningban, és most kezdi akkor neki ezt végig kell olvasnia!
''Tuning dióhéjban, konyhanyelven!
Fontos, hogy a számítógép tuningolása garanciavesztésével jár, feltéve ha bizonyítható, hogy az alkatrész túlhajtás következtében ment tönkre.
Először szögezzük le, hogy mindegyik gépnek megvan a saját „tűrésfoka” ami után ha megszakadsz se tudod tovább húzni. Ez a tűrésfok teljesen ugyanolyan konfigoknál is radikálisan más lehet, ezért nehogy azzal gyertek hogy „a havernak ugyanilyen gépe van, és ő 2x tovább tudja huzni”. Azonban néhány ember között elfogadott az a tény hogy ez a határ kitolható, mint ahogyan a tüdőd kapacitása is növelhető. Ezt a határkitolást elvileg folyamatos húzás után egyre bővül, és bővül.
Elsö lépés a tuning felkészüléséhez egy jó, minőségi hűtő beszerzése, lehetőleg a hűtő „talpa” réz legyen, a minél jobb hőátadás-hatásfok elérésében. Esetekben a chipset is igényelhet aktív, erősebb hűtést. A gyári hűtök max 110% túlhajtást bírnak, utána már nem bírja elvezetni a keletkezett hőt, ami a proci károsodásához vezethet.
Második lépés a ház jó hűtésének ellenőrzése, vagyis minél hidegebb legyen odabent, mert ezekkel is értékes Mhz-ket nyerhetünk.
Továbbá fontos hogy a tápunk nagy teljesítményű és jó minőségű, különböző védelmekkel
ellátott legyen. Tuning során az áramfelvétel jelentősen nöhet!
„Amennyiben „sikerül” olyan beállításokat végrehajtani a BIOS-ban, hogy a PC már el
sem indul, az esetek nagy részében lehetőség van „vészindításra”.
Kapcsoljuk ki a PC-t, várjunk 10-15mp-t (álljon meg az összes ventilátor), tartsuk
lenyomva az INS gombot és így kapcsoljuk be a gépet. Ekkor általában a SETUP DEFAULT
értékekkel indul el a PC, így lehetőségünk van a SETUP-ba belépve módosítani a beállításokon.
Némelyik alaplap képes észlelni hogy előzőleg nem tudott bebootolni és egy
kikapcsolás-bekapcsolás után megpróbál alapállapotban elindulni.
Ha ez sem segít, az alaplap típusától függő módon (kézikönyv!) CMOS RESET-et kell végrehajtani.”
Gép bekapcs, BIOS-ba belépés. Ahány alaplapmárka, annyiféle BIOS-felépítés. Mielött bárki bármihez hozzákezdene, érdemes az alaplaphoz kapott használati útmutatást (User Guide) elolvasni, hogy minél jobban megismerjük a lapunkat. Egyes alaplapoknál egyes beállításokat másképpen neveznek, pl. a HT-t van ahol LDT-nek nevezik (pl. DFI és bizonyos Abit alaplapok). Az átlagos Award BIOS-ban a memória beállításokat az Advanced Chipset Features -> DRAM Configuration-ben találhatóak. A feszültség és frekvencia beállítások a Frequency/Voltage Control-ban. Ezek a beállítások bizonyos gyártóknál speciális menükbe kerültek (pl. : Softmenu vagy μGuru Utility; DFI: Genie BIOS Setting (itt vannak a RAM időzítések is); MSI: Core Center; Gigabyte-nál pedig nyomni kell a BIOS főképernyőjén egy <Ctrl> + <F1>-et, hogy előjöjjenek a speciális beállítások). És ha valamit nem találsz az nem azt jelenti hogy nincsen, hanem hogy máshol van mint ahogyan írtam. Még egyszer mondom; !!!User Guide!!! sokat segít.
Ha más jellegű infóra van szükséged, ebben segíthetnek különböző programok, mint pl.: az Evereset [link], CBId, CPU-Z, Super Pi, stb. Ezek a programok ingyenesen letölthetőek!
A CPU sebesség beállítása.
Álltalában ezeket állíthatjuk a menüben:
CPU Frenquency / FSB - - -> én ezt FSB-nek hívom !*!
CPU Multiplier - - - > nevezzük cpu szorzó-nak
CPU Voltage
DDR Voltage
AGP/PCI Express Clock
PCI Clock Synchronization Mode
Az FSB és a cpu szorzó összeszorzásával kapjuk meg a procink tényleges értékét (pl.: egy 283MHz-s FSB 9x-es szorzó esetén 2547Mhz lesz a cpu-nk működési frekvenciája). Ha az FSB-t emeljük, a procinak nem árt egy kis fesz-t adni, minél több FSB annál több fesz, amit a CPU Voltage opcióban érünk el. Azonban ez nem azt jelenti hogy minden egyes mhz-nél adunk neki feszt, csak ésszel ezzel, mert túl sok fesz esetén akár l is búcsúzhatunk a procitól.(Azért nem írok alapfeszt, mert mindegyik mag-család más alapfeszen megy és mást bír). Az FSB-t se nagyléptekben húzzunk, érdemes 5-7-10Mhz-ként emelgetni.
A DDR Voltage alapból 2,5V, de egyes tuningramoknál ez 2,6V is lehet. Ezzel a beállítással is csínyán kell bánni, és csak apránként emelgetni. Ezt 0,05-0,1 voltonként emelhetjük, általában egészen 3V-ig.
A PCI Clock Synchronization Mode legyen auto, vagy fixen 33/66-on (?)
Az AGP/PCI Express Clock-ot hagyjuk auton, mert ezzel az agp vagy pci-e slotoknak az alapsebességét állítjuk, és radikális emelésnél esetenként nem bírhatja a vga, és elszáll.
!*! A rend kedvéért megemlítem, hogy akadnak sokan akik K8 architektúra esetén nem nézik jó szemmel az FSB kifejezést. Helyesen External Clock-nak vagy Host Clock-nak nevezik, bár elég sokszor használják (hibásan) így is; „fsb”. Én mind a négyféleképpen használni fogom (FSB, „fsb”, External Clock, Host Clock), hogy szokja a nép.
RAM Beállítás.
Először is, a ram frekvenciáját így tudjuk a legegyszerűbben kiszámolni: External Clock x memória órajel osztva 100-al. Pl.: 234x200/100 => 468Mhz-n fog menni ramunk
A menübe belépve álltalába ez a látvány terül elénk:
Memclock index value 400Mhz
CAS# latency 2.5T
Min RAS#activate 8T
RAS# to CAS#delay 3T
Row precharge time 3T
Row cycle time 11T
Row refresh cyc time 13T
Read-to-Write time 4T
Write recovery tine 2T
1T/2T Memory timing 2T
S/W DRAM Over 4G remapping Disable
Ha húzunk, és a winfos bootolásakor/használatakor kékhalál ér minket, érdemes lazítani az időzítéseken. Ilyenkor ezeket a menüket kell visszavenni (értsd emelni az értéket):
A CAS# latency 2-2,5-3
Min RAS#activate 5-6-7-8-9-10-11-12-13-14-15
RAS# to CAS#delay 2-3-4-5-6-7
Row precharge time 2-3-4-5-6
1T/2T Memory timing 1T/2T
Ezeket így szokás megadni: CL-RCD-RP-RAS CR1/2 (vagy 1T/2T), ha esetleg a fórumban kérdeznek, kérdeztek.
Ha viszont nincs semmi gubanc, és precízek vagyunk, a minél jobb teljesítmény elérésében a fent említett értékeket egyre lejjebb tehetjük.
HT/LDT Beállítás, avagy Hyper Transport Frequency beállítása.
A s939/940es lapoknál a HT 1000Mhz lehet, a s754es lapoknál a HT 800Mhz lehet. Ezeket a Host Clock és a HT szorzó összeszorzásával kapjuk. (pl.: 266os FSB mellett a HT szorzó max 4x-es legyen, így kapunk 1064-et rendszerbusz sebességnek). 1000MHz illetve 800Mhz felett a rendszerünk instabillá válhat (+/- 5%), ezért ezt az értéket érdemes 800-1000 illetve 600-800 (?) között tartani. A HT tuningolásával érdemleges változást nem érhetünk el, ezért tökminegy hogy 840MHz-n vagy 960Mhz-n megy, nem fogjuk érezni, azonban 800 illetve 600 alatt már igen lecsökkenhet a gép teljesítménye.
Általános beállítási tanács:
200-250-es External Clock-nál 4x
250-333-as External Clock-nál 3x
333-400-as External Clock-nál 2x
Szinkronizáció
Előfordulhat hogy miután beállítottunk egy értéket, nem indul el a gép. Ezt az okozhatja hogy elértük a proci vagy a ramok tűréshatárát. Mivel A64-nél a proci és a ramok szinkronban mennek, ezért össze kell hangolni a 2 alkatrész működését. (Újraindítás és javítás fentebb olvasható).
Hogy kiderítsük, hogy melyik nem bírja a húzást RESET-eljünk, majd újból lépjünk be a BIOS-ba, és először a ramokat osszuk vissza.
A példában egy 400-as memóriát veszek alapul. Tegyük fel hogy csak 433-ig tudtuk húzni. Ilyenkor a „Memclock index value” menüben a 400as értéket lefelé vesszük, 333-ra. Ilyenkor az „fsb”-t 266Mhz-ig tudjuk húzni.
Ha viszont a proci nem bírja a tuningot, érdemes a cpu szorzót visszavenni egyel, és az External Clock-t emelni. Pl.: 9*250=2250Mhz de ezt az értéket így is elérhetjük: 8*281. A teljesítmény egy és ugyanaz, de viszont a ramok magasabb órajelen fognak menni. De ez nem azt jelenti hogy a ramok tutira fognak menni 281-es FSB mellett!
Ui.: Ne a legvégső tűréshatárt állítsuk be, pl. ha a proci FSB-je max 270Mhz-t bír, ne 270-et adjunk neki, hanem mondjuk 265-öt, így elkerülhetjük az esetleges kellemetlen újraindításokat, kékhalálokat, stb.
By: Ultram3jor & daa-raa javította
:)
