Van jobb megoldás a cloudnál - a felhők felett mindig süt a nap

Tud jobbat a Google, a Facebook és a DoclerWeb is. Márpedig náluk keveseknek fontosabb a gyorsaság, biztonság, rendelkezésre állás vagy az egységnyi teljesítményre jutó fajlagos költség.

A DoclerLabs a Doclerweb kutatás-fejlesztési osztálya olyan megoldások után kutat, ami egyszerre költséghatékony, kellően hibatűrő és a lehető legjobb teljesítmény elérésére is képes. Górcső alá kerültek a virtualizált rendszerek, a cloudok és a mikroszerverek.

Megbízhatóság
A tesztsorozat egyik meglepő tapasztalata, hogy a cloudok és a virtualizált rendszerek ugyan nagyon jó eredményeket értek el redundancia és megbízhatóság terén, mégis relatív sok üzemzavart okoztak azok a rétegek, amelyek a virtualizációért felelősek. A fail-overes load-balancing (hibatűrő terhelés elosztó) mögé felépített mikroszerverekből épített front-endek ezen a téren jobbnak bizonyultak.

Teljesítmény
A másik szembetűnő különbség a mért teljesítmény terén mutatkozott. A cloudok és virtuális szerverek tesztelése során, az elvileg „hasonló” teljesítményű instance-ok (cloud erőforráshalmazai) és a virtuális szerverek jelentősen gyengébb tesztadatokat produkáltak a mikroszervereknél.

Ár
Az árakat összehasonlítva két 8 magos mikroszerver a hibatűrő terheléselosztó szolgáltatással és 1 Gbit/s osztatlan sávszélességgel együtt körülbelül 50 000 Ft-ba kerül, míg ugyanez virtualizációs megoldásban 100 000 Ft, cloud esetén 120 000 Ft. (Az árak nettó árak, hazai és külföldi szolgáltatók listaárainak az átlaga).

A költséghatékonyság elsősorban a rendkívül kedvező áru hardvernek, az extrém alacsony fogyasztású vadonatúj Xeon-E3 processzoroknak és a load-balancing kedvező árának köszönhető. A cloudokban és virtualizációban használt drága hardverek és költséges virtualizációs réteg jelentősen növelik az árat.

Konklúzió
Összefoglalva a közel egy éves kutatás végeredménye, hogy ár/teljesítmény, megbízhatóság és üzemeltetési költségek terén a mikroszerver bizonyult jobb megoldásnak, amennyiben nagy teljesítményű webes kiszolgálás a cél.

A virtualizációs eszközök kiváló megoldást jelentenek, amikor teszt szerverek és kisebb jelentőségű kiszolgáló szerverek üzemeltetésére van szükség.

A cloudban is van fantázia, amennyiben ideiglenes terhelést kell kiszolgálni vagy kis forgalmú webes tartalomszolgáltatásra van szükség.

A mikroszerverek a DoclerLabs kutatása szerint ott játszanak majd vezető szerepet, ahol tervezhetően nagy terhelést kell folyamatosan kiszolgálni költséghatékonyan és megbízhatóan. Hasonló eredményre jutott a Facebook és a Google is, ahol szintén régóta kutatják a témát.

Tehát jó a virtualizáció, jó a felhő alapú megoldás, de a microszerver alapú megoldásnak több az előnye. Ezeket az előnyöket a DoclerWeb kihasználja, használja, mégpedig úgy, hogy továbbadja ügyfeleinek. Így érhető el szerverhoszting áráért egy fizikai szerver és szerverhoszting.

További részletek itt: www.doclerweb.hu/szerver+hoszting

Ha szeretné tudni milyen a tökéletes szerverterem, ha szeretné megnézni a DoclerWeb termét, jöjjön el a DoclerAkadémia következő, ingyenes előadására.

Részletek, jelentkezés itt: http://www.doclerweb.hu/doclerakademia

Hoszting evolúció: az egysejtű szervertől a teremtés mikroszerver-koronájáig

Kezdetekben a mosdókban, kamrákban kialakított, saját szerverszobákban zúgtak a PC-k. Viszonylag rövid idő után rájöttek a cégvezetők, informatikusok, hogy sem a szoba hőmérséklete, sem páratartalma, sem internetkapcsolatának sebessége nem ideális a gép számára, nem beszélve a biztonságról, vagy a rendszergazda beérési gyorsaságáról.

Majd a PC alakú szerverek beköltöztek a szervertermekben, ahol ideális körülmények között, lényegesen nagyobb biztonságban, nagyobb sávszélességen zúgtak tovább.

Mivel a szerverterem-helynek és a szervernek költségei voltak és az egyre erősebb szervereket nem használták ki a cégek, több cég egy szerverre költözött, vagyis nem valódi, hanem virtuális szerver tulajdonossá vált (egy valódi szerveren sok virtuális szerver jött létre). Meghibásodás esetén egy rendszergazda átsétált a szomszéd szobából és intézkedett. Ideális állapot volt, de az elvárások nőttek, a rendelkezésre állás jelentősége megnövekedett. A besétálás és javítás ideje már nem fér bele az állással tölthető időbe.

Azért, hogy egy meghibásodás ne jelentsen ekkora kiesést, több szerverre költöztek a cégek, és a több szervert osztották fel egymást közt, ahogy eddig az egyet. Az előny az volt, hogy meghibásodás esetén, volt „másik szerver”, ami átvehette a szerepét az éppen állónak. Ez a megoldás olyannyira csábító volt, hogy az evolúció ebbe az irányba fordult, megszületett a cloud (felhő) fogalma. A cégek beköltöztek a felhőbe. Nem volt szükségük szakemberre, szerverteremre, azt sem tudták, tudják, hol vannak a szervereik, ki vigyázz rájuk. Az egész működését egy réteg irányítja, ez osztja el a terhelést. Bár ez az elosztás felemészt némi időt, ami alkalmanként észrevehető lassult okoz, de belefér, mert olcsó, a költségek megoszlanak. Egy szerver meghibásodása esetén másik veszi át a szerepét, így a leállásokkal szemben a rendszer érzéketlen. A meghibásodások azonban okozhatnak problémát, különösen ha azok a működésért felelő rétegben keletkeznek. Ezen hibák megkeresése és javítása több napot is igénybe vehet.

A nagyon nagy rendszerek, mint ezek, lassan reagálnak, és sokat fogyasztanak. Kellett egy olyan megoldás, amelyen semmiféle lassulás nem észrevehető, a meghibásodások gyorsan orvosolhatóak. Erre jelentenek megoldást a mikroszerverek.

Az evolúciónak nincs persze vége, soha sincs vége, de most itt tartunk és nem csak kíváncsian várjuk, hanem a DoclerWeb nagy erőkkel kutatja is, mi lesz a következő „állomás”.

Azóta történt