A BTX (Balanced Technology eXtended) az ATX szabvány utódjának számít. Az új formatervezés több előnnyel is kecsegteti a modern, nagyobb teljesítményű – így nagyobb fogyasztású – számítógépek használóit. Legfőbb újdonsága, hogy a házat külön termikus zónákra osztja, így könnyebben elvezethető a forró alkatrészek által termelt hő. A hőháztartás szempontjából különösen kritikus processzor nemcsak saját zónát kapott, hanem a ház része lett egy rögzítőszerkezet is, ami lehetővé teszi nagy méretű hűtőtestek alkalmazását az alaplap túlterhelésének veszélye nélkül. Erre a hűtőegységre nagy átmérőjű – vagyis lassabb fordulatszámú, halkabb – ventilátor is szerelhető, amely a ház előlapja felől kap hűvös friss levegőt. A toronyházakban a felső zónába kerülő memóriaegységek vízszintesen, a légárammal párhuzamosan kapnak helyet, így ezek sem akadályozzák a hűtést. A tápegység, amely az ATX születésekor egymagában látta el a hőelvezetés feladatát, immár eredeti feladatára koncentrálhat. További előny, hogy az alaplap megfordításával a videokártya GPU-ja is fölfele néz. Ez nemcsak a hűtést segíti, hanem a videokártya ventilátor-csapágyazásának élettartamát is pozitívan befolyásolhatja.

A BTX-szel szemben azonban egyáltalán nem lényegtelen kritikák is megfogalmazódtak. Pénztárcánkat leginkább az érinti, hogy az új szabvány szerinti alaplapok beszerzésekor elvileg egy csapásra le kellene cserélnünk számítógépházunkat is tápegységestül. Ez a házak megszokott, viszonylag hosszú termékciklusát tekintve joggal kelthet aggályokat, különösen az árérzékeny vásárlókat megcélzó gyártók részéről. Mások egyértelműen az Intelt vádolják a BTX erőltetésével. Állításuk szerint a jobb hőgazdálkodású BTX-házak kénytelenek megoldani azt a problémát, amit az Intel nem tudott a maga helyén kezelni – nevezetesen a Prescott processzorok nagy hőtermelésével kapcsolatos gondok megkerülését látják a szabványban.

Forrás: www.formfactors.org

A kritikákhoz az AnandTech hírei szerint egy újabb probléma társult a nagy Intel-vetélytárs, az AMD részéről. Amint a képeken látható, a processzor a BTX szabvány szerint az alaplap szélén kap helyet, míg a (piros színnel jelölt) north bridge úgy helyezkedik el, hogy ideális távolságra legyen a memóriamoduloktól. Amint az ismeretes, a memóriavezérlő és a memóriafoglalat távolsága az adatátviteli sebesség és a látencia miatt kritikus tényező, így nem lehet tetszőlegesen elrendezni ezeket az elemeket.

Csakhogy az AMD 64 bites processzorai integrált memóriavezérlővel rendelkeznek, és a megfelelő alaplapokon láthatjuk is, hogy a processzor és a RAM-foglalat egymáshoz közel fekszik, az északi híd viszont nyugodtan arrébb kerülhet, hiszen csak a videokártya és az I/O eszközök felé kell egy Hyper Transport kapcsolatot biztosítania. A BTX komoly fejtörést okozhat az AMD és az alaplapgyártók mérnökeinek, mivel meg kell oldaniuk, hogy az AMD processzor integrált megoldása révén nyert előny ne vesszen el a kedvezőtlen elrendezés miatt.

Forrás: www.formfactors.org

Az AnandTech szerint az AMD-nek alig van más választása, mint időben kifejleszteni egy AMD-re optimalizált BTX-alternatívát. Bár az AMD számára jelenleg nem olyan sürgető a BTX megjelenése, mint az Intel számára, mégis profitál majd a hűvösebb rendszerből. A Computexen látottak is megerősítik, hogy a BTX, ha lassan is, ha nem is túl nagy prioritással, de megjelenik az alaplapgyártók kínálatában.