A Rambus technológiáit napirendre tűző fejlesztői konferencián jelentette be a vállalat, hogy útjára indítja új kezdeményezését (Terabyte Bandwidth Initiative, TBI), melynek eredményeként néhány év múlva igen nagy sávszélességű és jól skálázható memóriák kerülhetnek piacra. A TBI részben jelenleg is alkalmazott eljárások újszerű kombinációja, részben új megoldások révén lehetővé teszi, hogy egy 16 csatornán keresztül elérhető memória alrendszer másodpercenként egy terabájtnyi adat átvitelére váljon képessé.

A technológia az integrált System-on-a-Chip (SoC) lapkáktól a jövő sokmagos processzoraiig többféle környezetben használható. A Rambus úgy kalkulál, hogy 2010–2011 tájára kereskedelmi forgalmazásra éretté válhat új technológiája, amikorra már az Intel és az AMD processzoraiban is sok mag fog dolgozni, és drasztikusan megnő a processzorok sávszélesség-igénye. A TBI révén az egyes csatornák úgy is megoszthatók, hogy magok egy-egy szűkebb csoportját szolgálják ki. Bár egyelőre nem lehet megjósolni a különböző memóriatechnológiák versenyének kimenetelét, az biztos, hogy több nagy gyártó is érdeklődik a Rambus új fejlesztései iránt, és e hónap elején az Intel is bejelentette, hogy mérlegeli a cég technológiáinak alkalmazási lehetőségeit.

A TBI keretében születő memóriát 500 MHz-es alapórajellel tervezik, melyet PLL eljárással a 32-szeresére növelnek, azaz egy órajel alatt 32 bit átvitelére van mód, ami vezetékenként 16 Gbps-ot jelent. 32 vezetéket feltételezve ez 64 GB/s sávszélességet jelent egyetlen csatornán. (Összehasonlításképpen: a 2008-tól piacra kerülő GDDR5 hasonló alapegységet tekintve 5 GHz-es effektív órajel mellett 20 GB/s sebességgel fog szolgálni.) A Rambus az órajelet, az utasításokat és címeket, valamint az adatokat egységes jelzésrendszerrel közvetíti (Full Differential Memory Architecture), az utasítások és memóriacímek átviteléhez újszerű, a korábbinál kevesebb vezetéket igénylő pont-pont linket használ (FlexLink C/A). A memória abból a szempontból is rugalmas, hogy egy művelet mekkora adatblokkal tér vissza, így az alkalmazás jellegéhez igazodva 16, 64 vagy 128 bájtos adatblokk is mozgatható; a fejlesztők szerint a változtatás nem érinti hátrányosan sem az áteresztőképességet, sem a késleltetést.

A Rambus egyelőre nem rendelkezik a teljes koncepciót megvalósító működő prototípussal. Bár a sebesség növelését célzó fejlesztések is folytatódnak, a piacképesség érdekében most a hatékony és olcsó tömeggyártás feltételeinek megteremtése kerül előtérbe. A fogyasztás, ezzel együtt a hőfejlődés kézben tartása miatt a technológia 45 nm (vagy kisebb) csíkszélességet fog igényelni. A vállalat a továbbiakban sem fog beszállni a gyártásba, azaz ha lezárul a fejlesztés és az elkészült minták validációja, akkor más cégek részére fogja licencelni szellemi tulajdonát. A Rambus ismert technológiái között van az RDRAM és a játékkonzolokban is használt XDR, azonban olyan szabványok fejlesztéséből is kivette részét, mint amilyen a DDR SDRAM vagy a PCI Express.