A Grid technológiával kapcsolatos európai tervek nagyobb sebességre váltottak azzal, hogy az úttörő Európai AdatGrid (EDG) projekt sikeresen véget ért, és az Enabling Grids for E-Science in Europe (EGEE – Grid és e-kutatás alapjainak megteremtése Európában) projekt elkezdődött. Az EGEE projekt – az EDG sikereire építve – olyan Grid technológia kifejlesztését tűzte ki célul, mely a nap 24 órájában egész Európában elérhető lesz.
"A Grid egy olyan hálózati koncepció, ahol már nemcsak az információk megosztása a cél, hanem az információk feldolgozását osztják meg összehangolt, átlátható és biztonságos módon. Lehetőség van arra is, hogy földrajzilag szétszórt helyeken található információtechnológiai eszközöket, gépet, szoftvert használjanak. Lényeges, hogy teljesen platformfüggetlen, vagyis a feladatok megosztása akkor is lehetséges, ha egy hálózatban egyszerre használnak Windowst, Linuxot vagy bármilyen más rendszert" – olvasható a SZTAKI honlapján megtalálható tájékoztató anyagban.
Az Európai AdatGrid (EDG) projekt három éve kezdődött és 2004. március 31-én sikeresen véget ért. A világszerte elérhető Grid-elvnek a megvalósításához hozzájárulva az EDG induláskor azt a célt tűzte ki maga elé, hogy létrejöjjön egy teszthálózat, mely megosztott adatokat és számítási kapacitást kínál az európai tudományos közösségnek. A feladatra közel 10 millió eurót szántak, és 21 intézet és szervezet (tudományos intézetek és ipari partnerek) közreműködésével jött létre.
A komoly szoftverfejlesztés eredménye lett (mely során a három év alatt hét szoftverkiadás jelent meg) az EDG végleges verziója, amelyet jelenleg három tudományos területen használnak fel: a nagy energiájú fizikában, orvosbiológiai alkalmazásokban és a Föld vizsgálataiban.
A nagy energiájú fizikai kutatásokban ez az alapja a Large Hadron Collider Computing Grid (LCG) infrastruktúrának, melynek célja a CERN LHC-ban keletkezett több petabájtnyi valós és szimulált adat tárolása és feldolgozása. A szoftvert emellett még 10 orvosbiológiai alkalmazásban és öt Föld-megfigyelő intézetben használják. A csúcsterhelés során az EDG tesztkörnyezet több, mint 1000 számítógépet és 15 Terabájtot meghaladó adatot osztott meg Európa, Oroszország és Tajvan 25 pontja között. A Grid erőforrások folyamatosan rendelkezésre álltak az 500 tudóst tömörítő felhasználói közösségnek, akik 12 virtuális szervezetbe tömörültek. Az EDG szoftvert az Open Source Initiative Corporation jóváhagyta, ezzel nemzetközileg elismert nyílt forráskódú licenccel rendelkezik.
Az EU útmutatását követve – miszerint az EDG projekt tapasztalatait és eredményeit olyan kiterjedten kell hasznosítani, amennyire csak lehet – a létező termékek és infrastruktúra adja az új EGEE projekt alapját. A hivatalosan 2004. április 1-jén kezdődő EGEE projekt célja a GRID-technológia jelenlegi fejlettségének igénybevételével olyan európai infrastruktúra létrehozása, mely 24 órán keresztül a felhasználók rendelkezésére áll. A kutatás elsősorban három területre koncentrál:
A most induló projekt az EU GEANT nevű kutatási hálózatán épül meg, kihasználva több EU-s, nemzeti és nemzetközi projekt ez irányú tapasztalatát.
Magyar részről a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Informatikai Központja, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetének Részecske- és Magfizikai Kutatóintézete, a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete és a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Program vesz részt a kutatásban.
