Jó ideje az NVIDIA tekinthető az egyetlen olyan cégnek, amely komolyabb grafikus vezérlőket fejleszt, de közben csak bináris formában támogatja azokat Linuxon. Ez az említett operációs rendszeren nem túl kedvező, mert borzasztóan nehézzé teszi a szóban forgó hardverek szoftveres támogatását, nem véletlen, hogy az AMD és az Intel is biztosít nyílt forráskódú opciót. Ráadásul amíg az utóbbi két cég nagyon erősítette ezt az irányt az utóbbi években, addig a zöldek elzárkóztak a közösség igényeinek kiszolgálásától, amivel valószínűleg piaci szinten is veszíthettek.

Az NVIDIA ugyanakkor most bejelentette, hogy változtatnak a hozzáállásukon, és a konkurensekhez hasonlóan megnyitották a GPU kernelmoduljaikat, ami nagymértékben megkönnyítheti majd Linuxra vonatkozó fejlesztéseket, illetve a közösség is hatékonyabban hozzá tud járulni a vállalat hardvereinek kihasználásához.

Az zöldek szerint az adatközpontokba szánt gyorsítóikhoz már teszteltnek tekinthető a kód, míg a normál piacok tekintetében, ahol a GeForce-ok, illetve a munkaállomásokba szánt hardvereik versenyeznek egyelőre alpha szintű támogatásról beszélhetünk. Emellett fontos kiemelni, hogy a nyílt forráskódú GPU kernelmodulok a Turing és az Ampere architektúrára épülő GPU-kat támogatják.

A jelenlegi adatokból az látszik, hogy az NVIDIA a változást leginkább az adatközpontok miatt léphette meg, mivel ott zárt szoftveres háttér mellett tényleg problémaforrás lehetett például a TensorFlow használata, ami üzletileg szimplán nem kedvező. Persze ettől még a többi szegmens is hasznot húzhat, illetve nyilván hasznot is húznak majd a nyílt forráskódból.

Az NVIDIA amúgy a felhasználói módban futó kliensmodult továbbra is zárt formában kínálja, de ez valójában nem akkora gond. A közösségnek alapvetően a GPU kernelmoduljainak forráskódjára van igazán szüksége, amelyhez amúgy szabadon készíthetnek nyílt kliensmodulokat. A zöldek valószínűleg azért nem nyitnak meg további kódokat, mert túl sok átfedés lehet a többi operációs rendszerre kiadott meghajtókkal. Ezt előbb kezelni kell, ami nem kevés időt vehet majd igénybe. Ezzel a problémával anno az AMD és az Intel is szembesült, és elég sok munkát fektettek abba, hogy az eszközillesztőik minél nagyobb részét meg tudják nyitni.

A fentiek tudatában a jelenlegi bejelentés leginkább egy nyíltabb jövő felé tett elköteleződés, egyelőre tehát nem érdemes hatalmas csodákat várni, de az NVIDIA letette az alapokat arra, hogy később ebből bármi lehessen.