Mindenkit meglepve az NVIDIA úgy döntött, hogy GeForce-ot is készít a GK110-es lapkából. Utóbbi chipet a vállalat kifejezetten a HPC-piacra szánta, így a tudását is ehhez mérten igazították. Az alapokat a Kepler architektúra adja, ami azonban pár helyen változott, így például rögtön az elején megemlítjük, hogy duplájára nőtt az SMX-eken belül található CUDA magok és az L1 gyorsítótár közötti sávszélesség, ami jót tesz majd a helyi adatmegosztást használó compute shader programok sebességének. Az eddigi kepleres GPU-k ezen a ponton nagyon gyengének számítottak, de GK110-es lapka már képes olyan sávszélességre, amilyet a GeForce GTX 460-hoz használt, Fermi architektúrára alapozó GF104-es GPU tudott. A fejlődés ellenére a 0,67 bájt/FLOP még mindig alacsonyabb érték, mint amit a többi GPU-architektúra használ, de legalább újra pozitív irányba lépked az NVIDIA.
A GK110-es lapka vázlata [+]
A 28 nm-es gyártástechnológiával készülő GK110-es GPU 551 mm²-es kiterjedésű, amibe 7,1 milliárd tranzisztor fért bele. A lapka tehát óriási, így nem is kérdés, hogy az NVIDIA ezt a szuperszámítógépekbe szánta. A chipben 15-ből 14 SMX lesz aktív, ami összességében 2688 darab CUDA magot jelent 224 darab textúrázó csatorna mellett. A ROP blokkok száma is megnő a 384 bites memóriabusz hatására, így a Titan 48 darab blending egységet használ. A GDDR5 szabványú memórialapkák effektív órajele 6 GHz, ami tekintélyes paraméter annak fényében, hogy 6 GB memória van a fedélzeten. Utóbbi alapvetően messze túllő a mai igényeken, hiszen 3 GB is bőven elég lenne, de tulajdonképpen a több memóriából még sosem volt gond. Még azt sem mondhatjuk, hogy az előállítási költségekre ez negatív hatással lenne. Egy kártyát figyelembe véve mindenképp hátrány, de 3 GB fedélzeti tárral külön gyártósoron kellene termelni a Tesla és a GeForce kártyákat, ami összességében hátrányos, hiszen az NVIDIA célja egyértelműen a fogyasztási specifikációkat nem teljesítő Tesla kártyák GeForce-ként való eladása, így törekedni kell az azonos gyártósorok használatára és a bevizsgálás egységesítésére.
A működési frekvencia egyébként 837 MHz, az átlagos GPU Boost pedig 876 MHz. Itt az NVIDIA bevezeti a GPU Boost 2.0-t, ami az eredeti rendszer továbbfejlesztése. A vállalat megvizsgálta az 1.0-s megoldást és rájöttek, hogy sokszor nem a feszültség, hanem a hőmérséklet korlátozza a lehetséges órajelemelés mértékét. A 2.0-s verzió már ezt a paramétert is figyelembe veszi, így a különböző helyzetekben nagyobb Boost órajelet képes beállítani, mint a többi Kepler architektúrára épülő megoldás. A hőmérséklet számításba vétele azt is jelenti, hogy a GPU Boost mértéke már nem csak az adott GPU gyártás utáni specifikációjától, hanem a környezeti hőmérséklettől is függ, így nem jól szellőző házban nem biztos, hogy ugyanolyan gyors lesz a Titán, mint hűvösebb környezet mellett. Ez a változás a tesztelők helyzetét is bonyolítja, hiszen a legtöbb média úgy sem teszi bele a kártyát egy lezárt házba, illetve a működési hőmérséklet az első mérés során nem lesz olyan magas, mint folyamatos terhelés mellett, és a GeForce GTX Titan ilyenkor jobban teljesíthet. Ez persze pár százalékos eltérésnél úgy sem lehet majd nagyobb.
A GPU Boost 1.0 és 2.0 összehasonlítása. 80°C környékén utóbbi nagyobb órajelemeléseket ér el.
A VGA hátlapján a szokásos két DVI, egy HDMI és egy DisplayPort felállás látható, a tápcsatlakozókból pedig egy 6 és egy 8 tűs konnektorra lesz szükség. Fontos megjegyezni, hogy a GeForce Titan VRAM-ja a professzionális Tesla kártyákkal ellentétben nem kap majd ECC támogatást, de ez érthető, mivel játékosoknak erre a funkcióra nincs szükségük, így csak lassítaná a feldolgozást. Szintén kiemelendő, hogy a GK110-es lapkában a normál CUDA magok mellett speciális CUDA magok is vannak, amelyek csak a dupla pontosságú számításokat végzik. Ezekből GeForce GTX Titánban az egy letiltott SMX mellett 896 darab található. Az NVIDIA alapértelmezett módban korlátozza ezek sebességét, így csupán minden nyolcadik órajel során végeznek számítást. Ezzel a dupla pontosságú kalkulációk az elméleti teljesítmény nyolcadával végezhetők. A driverben azonban lehetőség lesz ezt felülbírálni, így a CUDA támogatás a Titánhoz szabható. Ilyenkor a dupla pontosság melletti tempó magasabb lesz, de a magórajel csökken (725 MHz körüli értékre), vagyis ezt a módot a játékokhoz nem érdemes használni. Persze a játékokban és lényegében a hétköznapi felhasználók számára készített programokban a speciális CUDA magoknak igazából semmi hasznuk.
Sajnos az NVIDIA a modernizálásra nem helyezett túl nagy hangsúlyt, így a GeForce GTX Titan – a többi kepleres GeForce mellett – nem támogatja a DirectX 11.1-es API, vagyis be kell érni az úgynevezett D3D_FEATURE_LEVEL_11_0 szinttel, ami a DirectX 11 megfelelője. A vállalat hivatalosan ezt a szintet továbbra is DirectX 11.1-nek értékeli, de nyilván számos funkciót nem támogat a hardver.
NVIDIA GeForce GTX Titan [+]
Érdekes újítása a GeForce GTX Titánnak a tuning túlvezérlése. Az NVIDIA erről nem beszélt általánosan, mert minden gyártónak azt ajánlják, hogy az általuk meghatározott szintre állítsák a GPU maximális feszültségét, de a cégeknek ezt nem kötelező betartani. Ekkor lehetőség van a BIOS-t úgy paraméterezni, hogy a különböző tuningprogramok a feszültségemelést ne korlátozzák, így lényegében a kártyát tényleg agyon lehet tuningolni. Erre a beállításra természetesen semmilyen garancia nem vonatkozik. Éppen ezért fontos megfontolni a használatát, mivel az adott termék gyártója egy esetleges meghibásodás során visszautasíthatja a cserét. A kockázatra a tuningprogram természetesen figyelmeztetni fogja a felhasználót.
Egy másik érdekesség a frissítési frekvencia túlvezérlése. Ez szintén a harmadik féltől származó tuningprogramokban lehet elérhető. Alapvetően arról van szó, hogy a legtöbb mai monitor 60 Hz-es frissítési frekvenciát használ, de a GeForce GTX Titan esetleg 90 képkockát is kiszámol másodpercenként. Ilyenkor természetesen csak 60 képkocka jelenik meg a kijelzőn, de a beállítható a rendszer úgy, hogy a 60 Hz-es frissítést a 80 Hz váltsa, így több kép jeleníthető meg. Erre a megoldásra szintén nincs garancia, hiszen az aktiválás lehetősége függ a kijelzőbe szerelt paneltől, illetve maga az opció károsíthatja az adott megjelenítőt is. Egy esetleges meghibásodásért természetesen nem vállalják a cégek a felelősséget. Fontos megjegyezni, hogy a frissítési frekvencia túlvezérlése sztereó 3D-s módban elérhetetlen.
A GeForce GTX Titan a hét vége felé lesz kapható 999 dolláros árcédulával, de ez a gyártónként változó lehet
