Az Intel 2003 szeptemberében tette közzé a BTX szabvány 1.0-s változatát. Az alaplapok, házak, hűtőrendszerek kialakítását leíró új specifikáció elsődleges célja az ATX-nél jobban hűthető, egyszersmind helytakarékosabb PC-k kialakítása volt, emellett a több részletre kiterjedő leírás a gyártók tervezési költségeinek csökkenésével kecsegtetett.  Az ATX szabványcsaládot követő termékek ennek ellenére gyakorlatilag mindmáig egyeduralkodók az alkatrészpiac azon szegmensében, amely a kisebb PC-gyártókat, illetve magukat a végfelhasználókat látja el. Miután az Intel ejtette a magas órajelen járatott Pentiumok továbbfejlesztését, és nyilvánvalóvá vált, hogy előbb-utóbb megoldja az energiafogyasztás gyors emelkedésének problémáját, az alaplapokat, házakat kisebb tételben vásárló cégek és magánszemélyek szemében a BTX elvesztette legfőbb vonzerejét, a gyártók pedig nem erőltették az ATX lendületének megtörését.

Ennek ellenére a BTX szép lassan egyre növekvő jelentőséget nyer a PC-piacon – derül ki a DailyTech által közreadott Intel-útitervből. A fejlődés motorját a legnagyobb PC-gyártók jelentik, hiszen az Intel-alapú rendszereket tekintve a Dell gépeinek 92 százaléka, a Gateway konfigurációinak 98 százaléka, a Lenovo PC-inek pedig a 65 százaléka a BTX szabványt követi. Ehhez hamarosan a HP is csatlakozik, amely még ebben az évben megjelenteti BTX-es üzleti számítógépeit, míg a konzumer szegmens ügyében 2007-ben fognak dönteni. A nagy vállalatoknak köszönhető tehát elsősorban, hogy a folyó félévben értékesített Intel-alapú számítógépek 24 százaléka már BTX-es lesz, 2007 végére pedig ez az arány elérheti a 36 százalékot, ráadásul akkorra már 9 százalékkal vehetik ki részüket a hagyományos kereskedelmi csatornák. Ez utóbbi adatot azért érdemes kiemelni, mert jelenleg még alig kaphatók külön BTX-es komponensek, de az Intel a jelek szerint itt is lassú változást vár.

Forrás: DailyTech

A szabvány egyébként nagyobb asztali PC-k és kisméretű HTPC-k vagy (akár speciális feladatokra szánt) mini-PC-k építésére is módot ad, hiszen a BTX, a microBTX és a picoBTX formátumokhoz közbülső kategóriaként 2005 júliusában csatlakozott a nanoBTX formátum, miközben a kisebb alaplapok minden gond nélkül beépíthetők a nagyobbaknak szánt házakba is. Az elterjedést az is hátráltatja, hogy a kereskedelmi forgalmazásra szánt BTX-es alaplapokból és házakból nincs megfelelő választék, és összehasonlítva ATX-es, microATX-es megfelelőikkel gyakran tudásuk is kisebb, miközben az ár sem billenti javukra a mérleg nyelvét.

Egy újabb trend – mely egyik szabványnak sem kedvez, de egyelőre inkább a BTX mozgásterét szűkíti – a főként a kisméretű számítógépeknél tapasztalható gyártó-, sőt modellspecifikus dizájn. A mind jobban automatizált tervezés és gyártás eredményeképp jelentősen csökkentek egy-egy új alaplap piacra dobásának költségei, amely ha megfelelő számban kerül például a Shuttle vagy a Biostar mini-PC-ibe, csaknem értelmét veszti a méretet, elrendezést leíró specifikációkhoz való ragaszkodás.

A kérdés hosszabb távon az, hogy mikor válik a BTX alaplapok és házak részesedése és választéka olyan jelentőssé, hogy a gyártóknak már kényelmetlenné válik a versengő formátumokra való párhuzamos fejlesztés és nagy tételben való termelés, és milyen irányba terelik majd a vásárlókat, ha elérik ezt a kritikus pontot.