Sokat lehet hallani mostanában a VIA-ról, és nem is üres hírverésről van szó, a vállalat ugyanis valóban számos új termékkel jelentkezett, köztük olyanokkal, amelyek egyszerűen csak gazdagítják a már meglévő termékválasztékot, de olyanokkal is, amelyek mérföldkövet jelentenek a cég történetében. Ilyen a teljesen új Isaiah architektúrára alapozó, hivatalosan ma útjára bocsátott Nano processzorcsalád, amellyel a VIA elsősorban az Intel Atom chipeknek kíván konkurenciát teremteni.

A gyártó ígérete szerint a Nano processzorok számítási kapacitása jelentősen nagyobb lesz, mint az aktuális C7-es lapkáké, és a partnerek továbbra is többféle fogyasztási osztályból választhatják ki az igényeiknek megfelelő modellt: az induló választék L jelű típusainak 17–25 watt a maximális fogyasztása, az U jelűeknél azonban 5–8 watt a plafon. A maximális fogyasztás tehát nagyobb, mint az első, Silverthorne magos Atom processzorok esetében, összevethető viszont az üresjárati disszipáció, és az U osztályú Nano chipek esetében várhatóan az átlagos energiafelvétel is.

Emellett a Nano processzorok több olyan jellemzővel is bírnak, amelyektől az Atomot szándékosan – a kisebb méret, fogyasztás és költség érdekében – megfosztották. Közülük architekturálisan talán a legszembetűnőbb, hogy az Atom in-order végrehajtásával szemben a Nano out-of-order rendszerű processzor, azaz képes a műveletek menet közbeni átrendezésére. A szuperskalár processzor támogatja a virtualizációt és az x86-os utasításkészlet 64 bites kiterjesztését.

Az Isaiah 64+64 kB méretű, 16 utas csoportasszociatív L1 cache-t kapott, az ugyancsak 16 utas L2 cache méretét pedig 1 MB-ra növelték. (A C7-ben 128 kB-os a másodszintű gyorsítótár.) Fejlett elágazásbecslő és adat-előbehívó logika került bele, a VIA korábbi chipjeiből pedig átemelték a titkosítási algoritmusok (AES, SHA-1, SHA-256) támogatását és a véletlenszám-generátort. A tajvani vállalat chipjei hagyományosan gyengén muzsikáltak a lebegőpontos számításokban. Ezen is próbáltak változtatni a mérnökök: az Isaiah négy lebegőpontos szorzáson és összeadáson tud dolgozni párhuzamosan, és ezeket a műveleteket – a dokumentáció szerint – az x86-os chipek közül a legkisebb késleltetéssel képes végrehajtani.

Az új architektúra fejlett energiatakarékos funkciókat is kapott. Ezek közül újdonságnak számít, hogy a chip flexibilisen képes az órajelet és a tápfeszültséget változtatni a mag hőmérsékletének függvényében. Ha például a mag 20 fokkal hűvösebb a specifikációban megadott maximumnál, automatikusan megnöveli a feszültséget és az órajelet (túlhajtja a processzort). Beállítható továbbá egy olyan küszöbhőmérséklet, amelyet a chip sosem fog átlépni.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a Nano mellé társított VX800 chipset ugyancsak új fejlesztés, és bár a DirectX 9-kompatibilis grafikus vezérlőtől 3D-ben nem lehet csodát várni, a videolejátszás hardveres támogatásán sokat javítottak – a Chrome9 HC3 mag MPEG-2/4, VC-1 és DivX videók dekódolásánál is besegít a processzornak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Nano-alapú noteszgépek, illetve kis asztali rendszerek esetében kevesebb kompromisszumot kell kötni, elfut rajtuk a Windows Vista, és nagy felbontású mozik lejátszásához is rendelkeznek kellő teljesítménnyel. Kétségtelenül kritikus tényező lesz mindemellett az ár, erről azonban egyelőre nincs információnk. A VIA már szállítja új lapkáit a partnereknek, az első rendszerek a harmadik negyedév folyamán kerülhetnek piacra.

A VIA Nano chipeket a Fujitsu készíti 65 nm-es csíkszélességgel, de már tervbe vették a következő ugrást, 2009-ben kívánnak átállni a 45 nm-es gyártástechnológiára, ami már kellően takarékos kétmagos processzorok piacra dobására is módot ad. A VIA térnyerését segítheti az NVIDIA-val való együttműködés, amelynek részleteiről várhatóan a hamarosan kezdődő Computex idején tudunk meg többet. Miután egy esetleges felvásárlást mindkét fél cáfolt, az NVIDIA valószínűsíthetően egy fejlett grafikus vezérlőt tartalmazó lapkakészletet készít a Nano alá, és bizonyos platformok közös fejlesztéséről és promóciójáról lesz szó.