Az Intel egy érdekes kijelentést tett a héten, melynek értelmében tíz éven belül 48 processzormagot helyeznének el az okostelefonokba. Enric Herrero, a vállalat barcelonai kutatója a Computerworld számára elmondta, hogy éppen azon dolgoznak, hogy miképp lehet hatékonyan kezelni nagyon sok magot az ultramobil eszközökben. Igazából az alapötlet nem is annyira egyedi, hiszen olyan gyártástechnológiai korlátokba ütközünk, melyek radikálisan új irányt követelnek a mérnököktől. Alapvetően itt arról van szó, hogy a chiptervezők az elmúlt évtizedek során Robert H. Dennard skálázási szabályából éltek. A helyzet azonban megváltozott, mivel egy gyártástechnológiai váltásnál ma már elhanyagolható mértékben csökken a tranzisztorok bekapcsolásához szükséges energia, vagyis jobban át kell gondolni az új chipek tervezését, hiszen a kisebb csíkszélesség a fizikailag kisebb lapkaméreten kívül nem jelent más lényegi előnyt. Ez szülte meg lényegében az ARM és a többi vállalat heterogén jövőképét, amiben a grafikus vezérlő lenne a kulcs, hiszen ezek a rendszerek elképesztően hatékonyak az adatpárhuzamos számításokban.
Arról egyelőre nincs túl sok adat, hogy ezt az Intel követi-e, de a friss adatok birtokában a vállalat inkább maradna a homogén többmagos lapkáknál, csak éppen nagyon sok, jelen esetben 48 maggal. Justin Rattner, az Intel technikai igazgatója szerint ez a termék jóval hamarabb piacra kerülhet, mint azt az elemzők várják, pontos időpont azonban nem említett, és egyelőre a 48 magon kívül sok extra adatot nem is lehet tudni.
Az Intel az alábbi rendszerrel modellezi a termék használhatóságát (forrás: Computerworld)
Nyilván az Intelt is sújtják a fizika törvényei, vagyis Robert H. Dennard skálázási szabályának hanyatlása ugyanúgy érinti őket, mint más vállalatot. Ergo ezt valamilyen formában le kell reagálni, de a heterogén jövőkép azonban nem kötelező, hiszen egy problémára sok esetben több megoldás is van. Ez jelenleg sincs másképp, és alapvetően a teljesítmény skálázhatóságával kapcsolatos problémákra a legegyszerűbb válasz, hogy csökkenteni kell az utasítások végrehajtásához szükséges energiát. Gyakorlatilag arról van szó, hogy amit a gyártástechnológia fejlődése a jövőben nem ad meg, azt bele lehet tervezni a lapkába. A grafikus vezérlő befogása a jól párhuzamosítható számításokra csak az egyik megoldás, a másik irányt Fred Pollack dolgozta ki. Ez alapvetően arról szól, hogy a míg a komplex processzormagok viszonylag sok energiát igényelnek egy utasítás végrehajtásához, addig jóval egyszerűbb felépítésű processzormagokkal dolgozva ez az energiaigény jelentősen csökkenthető, és az egyszerűbb felépítésből eredően több egyszerűbb mag fér be egy adott lapkába, ami növeli a összesítve elérhető teljesítményt.
Fred Pollack szabályának viszont van egy hátránya, mégpedig az, hogy a processzormag egyszerűsödésével az egy szálon elérhető teljesítmény jelentősen csökken. Pontosan ez az oka annak, hogy a legtöbb vállalat a heterogén többmagos processzorokat látja járható útnak, mert ott pár komplexebb processzormag alkalmazásával megőrizhető az egy szálú tempó, és a grafikus processzor pedig nagyon gyors az adatpárhuzamos számításoknál. Ugyanakkor nem kétséges, hogy az Intel meglátása is helyes, hiszen az utasítások végrehajtásához szükséges energia a rengeteg, nagyon egyszerű maggal dolgozó homogén processzort alkalmazva is csökkenthető
Természetesen Enric Herrero elmondta, hogy ehhez a koncepcióhoz újra kell gondolni a szoftverfejlesztéseket, hiszen a sok mag csak akkor ér valamit, ha az alkalmazás ki is használja. A jövő szempontjából annyiban egyszerű a helyzet, hogy egyébként is újra kell gondolni a manapság használatos programozási modelleket, hiszen értékelhető teljesítmény már nem nyerhető szimpla gyártástechnológiai váltással. Ennek megfelelően a programozóknak reagálniuk kell a változásra. A korábban egyszerűnek mondható elv, miszerint a következő generációs hardverek majd meghozzák a teljesítményt az adott program futtatásához egyszerűen nem lesz többé járható út, legyen szó heterogén vagy homogén módon programozható többmagos hardverről.
