Az Intel az elmúlt héten beszélt a Xeon Phi jövőjéről, ezen belül is a Knights Landing kódnevű fejlesztésről, mely nem tekinthető majd gyorsírókártyának. Az új lapka belső felépítéséről azonban semmit sem lehetett tudni, de mára kiderültek az erre vonatkozó adatok is. A legfontosabb változás, hogy eltűnik a gyűrűs busz, és ennek a helyét amolyan hálós topológia veszi át. Igazából ez sokkal jobban illik ahhoz a működéshez, amit a MIC architektúra próbál megvalósítani, hiszen a hatékony működéshez mindenképp akkora részekre kell bontani a párhuzamosan végrehajtható feladatokat, hogy azok lehetőleg beférjenek a processzormodulok gyorsítótárjába. Itt tulajdonképpen az Intel a gyűrűs busz által igényelt tranzisztorköltségen próbál spórolni, miközben igazán lényeges hátránya a MIC esetében ennek a megközelítésnek nincs, legalábbis a korábbi verziókhoz viszonyítva.

A hálós topológián belül a részegységek HUB-okon keresztül tartják a kapcsolatot. A rendszeren belül egy 36 csatornát használó PCI Express 3.0-s vezérlő, két darab háromszor 64 bites DDR4-es memóriavezérlő, négy darab memóriavezérlő a tokozáson található memóriákra, illetve a 36 darab KNL kódnevű processzormodul.

A memóriavezérlők szempontjából a tokozáson található 8 vagy 16 GB-nyi memóriára vonatkozó memória-sávszélesség 500 GB/s-nál is nagyobb lesz. Ez lényegében gyorsítótárként funkciónál, míg a 384 bites buszon elérhető teljes memória 2400 MHz-es effektív órajelen üzemel majd és 115,2 GB/s-os memória-sávszélességet kínál, a kapacitása pedig maximum 384 GB lehet.

(forrás: VR-Zone) [+]

A KNL kódnevű processzormodulok 1 MB-os gyorsítótárat osztanak meg két darab módosított Silvermont architektúrájú processzormag között. Erről a rendszerről az alábbi hírben már írtunk, de lényeges módosítás, hogy a KNL magokban négy párhuzamos szál dolgozik majd, ami felfogható négyszálú Hyper-Threadingnek. A Knights Landing leglényegesebb eleme, hogy egy-egy mag mellé két darab VPU lesz rendelve (ez egy modulra levetítve négyet jelent), és egy VPU gyakorlatilag egy 512 bit széles vektormotor, ami az AVX-512 utasításkészlettel dolgozik.

Mivel a Knights Landing még fejlesztés alatt áll, így prototípus még nem létezik a termékből, de az Intel elárulta, hogy rendszer fogyasztása 200 watt körül alakul majd, és a tervekben a 3 TFLOPS-os elméleti számítási teljesítmény szerepel dupla pontosság mellett, ami 6 TFLOPS-ot jelent szimpla pontossággal. Figyelembe véve a friss adatokat, az előbbi értékeket 1,3 GHz-es magórajellel lehet hozni, ha mindegyik processzormodul aktív.

A Knights Landing egyébként továbbra is elérhető lesz gyorsítókártyás kiszerelésben, de ekkor a DDR4 szabványú memória kapacitása 64 GB-ban lesz limitálva, ami annak köszönhető, hogy a hat csatornából négy le lesz tiltva. Ez magával hozza azt is, hogy a memória-sávszélesség 38,4 GB/s-ra csökken, de a tokozáson található memória megmarad.

Az is kiderült, hogy a Knights Landing nagyjából mikor érkezik. Ha minden jól alakul, akkor az első verzió 2015 közepén megjelenhet, amit az év végén követ egy Knights Landing-F verzió. Technikai értelemben a lapka nem változik, így ugyanarról a hardverről beszélünk, de az utóbbi megoldáshoz használható lesz a Storm Lake kódnevű fabric interfész, ami 32 darab PCI Express 3.0-s csatornán keresztül köti össze a szerverben található lapkákat.