Az első HDTV-k (High Definition Television) a jó öreg kontinensen, vagyis Európában még csak most kerülnek a boltokba - mindez azonban egyáltalán nem akadályozza meg a szorgalmas japánokat abban, hogy el ne készítsék az UHDTV-t, vagyis az Ultra High Definition Video-t [sic!]. Az UHDTV felbontása 33 millió képpont, ami körülbelül tizenhatszor nagyobb érték, mint amit ma a televíziózásban használt csúcstechnológiák képesek nyújtani. A The Engineer szakmagazin szerint az UHDTV-kkel megjelenített videókat már nagyon nehéz megkülönböztetni a valóságtól.

A készülék prototípusa négyezer képsorral dolgozik, míg a HDTV csupán ezer képsort használ. A fejlesztők szerint az eszköz kiváló lehet például a sportesemények közvetítésére. A demofilmhez a szakemberek egy kamerát használtak, amely belül négy egymás felé fordított 2,5 inches CCD-szenzorral rendelkezett. Ahhoz azonban, hogy egy 18 perces rövidfilmet összeállíthassanak, a technikusoknak nem kevesebb, mint tizenhat HDTV-rekordert kellett összekapcsolniuk, amelyek összes tárolókapacitása 3,5 Terabyte volt.

A piacra kerülésig azonban még számos problémát kell megoldani. Csökkenteni kell például a kamera méretét és egyelőre hiányoznak az UHDTV adatmennyiségével lépést tartó adatátviteli technológiák is. Van még egy probléma, amit komolyan kell venni. Amikor ugyanis az UHDTV realisztikus felvevőképességeit demonstrálták és a kamerát felrakták egy autóra, majd felvettek egy háromperces autóutat, a felvett anyag visszajátszásakor több néző is rosszul lett. Az indok: érzékelték ugyan az "ultrarealisztikus" vizuális sebesség által keltett benyomásokat, ám nem tudtak hozzá társítani megfelelő fizikai mozgást.