Az Intel frissítette az egyutas szerverekbe szánt Xeonokat a Xeon E3-1500 v5-ös sorozattal, amelyek a Skylake lapkára építenek. A BGA tokozású újdonságok speciális területen, ezen belül is a multimédiás adatközpontokban vethetők be igazán, és a fejlesztés szempontjából is a grafikus képességek kerültek előtérbe. Utóbbi konkrétan azt jelenti, hogy mindegyik modell Iris Pro Graphics P sorozatú IGP-t kap 128 MB-os eDRAM-mal párosítva, illetve a P sorozatnak megfelelően ezek professzionális szoftvertámogatást élvező konstrukciók.
A Xeon E3-1500 v5 sorozatú termékek paramétereit az alábbi táblázatok foglalják össze:
Típus | Órajel/Turbo Boost órajel |
Hyper-Threading | L3 cache | Iris Pro Graphics P580 alap/turbo órajel | Fogyasztás (TDP) |
---|---|---|---|---|---|
E3-1585 v5 (4 mag) | 3,5/3,9 GHz | van | 8 MB | 350/1150 MHz |
65 W |
E3-1585L v5 (4 mag) | 3/3,7 GHz | van | 8 MB | 350/1150 MHz | 45 W |
E3-1578L v5 (4 mag) | 2/3,4 GHz | van | 8 MB | 700/1000 MHz | 45 W |
E3-1565L v5 (4 mag) | 2,5/3,5 GHz | van | 8 MB | 350/1050 MHz | 45 W |
Típus | Órajel/Turbo Boost órajel |
Hyper-Threading | L3 cache | Iris Pro Graphics P555 alap/turbo órajel | Fogyasztás (TDP) |
---|---|---|---|---|---|
E3-1558L v5 (4 mag) | 1,9/3,3 GHz | van | 8 MB | 650/100 MHz |
35 W |
Mindegyik modell memóriavezérlője kétcsatornás DDR3L vagy DDR4 szabványú opció, így a szervergyártók eldönthetik, hogy melyik utat választják. A szabályok ugyanazok, amelyek az asztali Skylake processzorokra jellemzők, így a memóriák feszültsége a DDR3L esetében nem lehet nagyobb 1,35 V-nál, míg a DDR4-gyel az 1,2 V-os beállítás a támogatott. Az effektív órajelek szempontjából az Intel a DDR3L szabvány esetében maximum 1600, míg a DDR4 mellett 2133 MHz-et támogat hivatalosan. Az IGP szempontjából az Iris Pro Graphics P580 a gyorsabbik opció, hiszen ebben 72 darab feldolgozó található, míg a P555-ös modell esetében be kell érni 48 feldolgozóval. A vezérlőhíd szerepét a C232 vagy C236 jelzésű lapka töltheti be a gyártó választása alapján.
A Xeon E3-1500 v5 sorozatú termékek fő előnye, hogy javul bennük az Intel GVT, azaz Graphics Virtualization Technology támogatása. Ezt az Intel három részre osztja, így beszélhetünk GVT-d, GVT-s, illetve GVT-g megoldásokról. A vállalat eddig leginkább a GVT-d-re és a GVT-s re fókuszált, de ezek a valóságban nagyon korlátozottak, így önmagukban nem sokat érnek. A GVT-s ugyanis egy API forwarding technika, amivel ugyan megoldható a grafikus vezérlő viszonylag jó teljesítményű felosztása több munkafolyamat között, de csak alapvető grafikus API-kra korlátozva, vagyis nincs GPGPU, illetve semmilyen multimédiás funkció nem igényelhető. A GVT-d már valamivel jobb ugyanis az egy direkt pass-through, amivel grafikus vezérlő teljes tudása elérhető, viszont a hardvert párhuzamosan nem lehet több munkafolyamathoz hozzárendelni. Látható, hogy mindkét konstrukció komoly korlátokat eredményez, de a GVT-g ezeken segít, ugyanis ez a rendszer már teljes virtualizációt old meg. A szoftveres alapokkal dolgozó konstrukcióval maximum hét munkamenet szolgálható ki egyetlen grafikus vezérlővel. Ezzel persze finoman kell bánni, ugyanis a munkamenet terhelésétől függően nem feltétlenül célszerű ennyi részre osztani a hardvert.
A GVT-g bevetésével lehetővé vállt a Skylake IGP-jében épített multimédiás fixfunkciós egységek virtualizált kihasználása, ugyanakkor szoftveres környezetről lévén szó a GPGPU mellett még mindig vannak korlátok, így például egy OpenCL-es alkalmazás csak direkt pass-through eléréssel futtatható. Az Intel azt is bejelentette, hogy a GVT-g módot a Citrix XenServer 7.0 támogatni fogja, és később más szoftverekbe is megérkezik a kihasználás lehetősége.