Az Intel végre bejelentette, hogy elérhető a Centerton kódnevű Atom leváltója, mely az Avoton kódnévre hallgat, és az Edisonville platform épül rá. A 22 nm-es gyártástechnológiával készül újdonság lényeges előrelépés, mivel a megszámlálhatatlan ráncfelvarráson átesett korábbi Atom architektúra már a múlté. Ennek helyét a Silvermont kódnevű fejlesztés veszi át. Rögtön 8 magot kap a lapka, és két-két mag 1 MB kapacitású L2 gyorsítótárat oszt majd meg, tehát a másodszintű gyorsítótár mérete 4 MB. Az Intel nem készít több verziót a chipből, így az alacsonyabb fogyasztású, lassabb és olcsóbb verziókban csak letiltásra kerülnek a magpárok.

Az Intel Avoton SoC

Az ECC-t is kezelő kétcsatornás memóriavezérlő az 1600 MHz-es effektív órajelű DDR3 vagy DDR3L memóriákat támogatja. A virtualizációt is támogató SoC az előbbiek mellé négy darab 3 Gbps-os és két darab 6 Gbps-os SATA portot kínál. Ezt kiegészíti a négy darab Gigabit Ethernet vezérlő és szintén négy darab USB 2.0-s interfész. A chip négy darab PCI Express 2.0-s vezérlőt tartalmaz, melyek 4-4 csatornát kínálnak. Ezenkívül a szükséges I/O opciók is megtalálhatók a lapkában, ami alapvető elvárás. Az előbbiek is csak az Avaton SoC nyers képességeire vonatkoznak, így a különböző termékekben eltérő mennyiségű részegység lesz engedélyezve.

Az Avoton rendszerchipre épülő Atomok paramétereit az alábbi táblázatok részletezik:

Az Avoton SoC speciális változata a Rangeley kódnevű fejlesztés lesz, mely kap egy kriptográfiai motort is. Ennek megfelelőn a rendszer az Intel QuickAssist technológiájára alapozva rendelkezik 128, 192 és 256 bites AES, 3DES, DES és Kasumi támogatással. Ezenkívül a SoC képes hitelesítésre és publikus kulcs titkosítására is, továbbá véletlenszám generátort is tartalmaz. Ezt a modellt az Intel a szerverek helyett inkább a kommunikációs eszközökbe szánja.

A Rangeley SoC összes paramétere még nem ismert, de az Intel a fenti képpel felületesen azért részletezte, hogy mire lehet számítani.