Egy tegnapi telekonferencián Paul Otellini, az Intel elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy ez év végére készülnek el a Larrabee kódnevű projektben tervezett chipek mintái, és a partnerekkel együttműködve tovább folytatódó fejlesztések eredményeként 2009 végén, illetve 2010-ben jelenhetnek meg a piacon a kész termékek. Ezt a projektet legtöbbször a leendő Intel videokártyák kapcsán szokták emlegetni, noha valójában egy új, többcélú mikroarchitektúráról van szó.

A Larrabee már a 2007 tavaszi IDF-en is szóba került, ám Pat Gelsinger nem bocsátkozott részletekbe, és a vállalat azóta is tartózkodik attól, hogy pontosabb információkat tegyen közzé vele kapcsolatban. A Larrabee architektúra, illetve a rá építkező mikrochipek jellemzői természetesen még változnak, de főbb jellemzőik kiderültek egy valószínűleg véletlenül nyilvánosságra hozott prezentációból.

A Larrabee alapegységei olyan magok, melyek az x86 utasításkészlet egy részhalmazára alapoznak, és ciklusonként két kétszeres pontosságú skalárműveletet, illetve 8–16 SSE műveletet képesek végrehajtani, valamint folyamatvezérlési feladatokat is ellátnak. Mindegyik rendelkezik egy gyors hozzáférésű, adat- és utasításcache-re osztott elsőszintű gyorsítótárral, az egymás közötti kommunikációra pedig a megosztott másodszintű gyorsítótárat használják. Ennek mérete a magok számától függ, magonként 256 kB adódik hozzá. A chipbe 16–24 mag kerül, melyek a jelenlegi x86-os processzoroktól eltérően in-order rendszerűek, vagyis nem rendezhetik át feldolgozás közben az utasítások sorrendjét.

Forrás: Intel

Mindemellé gyűrű topológiájú memóriavezérlő és fix funkciójú egységek járulnak. Grafikus processzor esetén ilyen a textúra-mintavételező, de más jellegű gyorsítókártyákon, szuperszámítógépes alkalmazásokban például titkosító egység foglalhatja el ennek helyét. Ugyancsak videokártyákra lehet jellemző a PCI Express interfész, de az alábbi blokkdiagram jól reprezentálja egy szerver lehetséges felépítését, benne a korábban Common System Interface (CSI) néven emlegetett, időközben QuickPath Interconnect névre átkeresztelt pont-pont összeköttetésekkel.

Forrás: Intel [+]

Bár mindkettő x86-os alapokra építkezik, a Larrabee sok tekintetben eltér a CPU-ként alkalmazott processzoroktól. Természetesen a jól párhuzamosítható feladatokban van igazán otthon, jelentősen nagyobb lebegőpontos számítási kapacitással szolgál, és memória-sávszélessége is jóval nagyobb lehet. Elképzelhető viszont, hogy a gyártástechnológia tekintetében egy lépcsőfokkal le lesz maradva, 45 nm-es csíkszélességet emlegetnek ugyanis vele kapcsolatban, miközben a Nehalem utódai, a Westmere, majd a Sandy Bridge (korábban Nehalem-C és Gesher) kódnéven szereplő processzorok 2009-től már 32 nm-es csíkszélességgel kerülnek gyártásba. Mindez azonban egyelőre nem biztos, mint ahogy a Larrabee számára kijelölt 1,7–2,5 GHz-es órajeltartomány sem az.

A DigiTimes híroldal korábban tajvani gyártói forrásokra hivatkozva azt közölte, az első Intel videokártyák már 2008 második negyedévében piacra kerülhetnek. A lap szerint kezdetben erős középkategóriás modellekre lehet számítani, más források viszont azt állítják, az Intel éppúgy célba vette a csúcskategóriát is. A premier időpontja Otellini tegnapi kijelentése alapján mindenesetre még odébb lesz...

A Radeon és GeForce grafikus processzoroktól való jelentős eltérés miatt általános bizonytalanság övezi, vajon DirectX alatt hogyan teljesít a Larrabee, ám a fejlesztők rámutattak, lesz néhány különleges képessége például a valós idejű sugárkövetés (RTRT), a fizikai számítások vagy éppen a mesterséges intelligencia terén. Az Ars Technica korábbi spekulációja szerint ezzel van összefüggésben a Havok felvásárlása is. A cég által készített fizikai motor jelen van számtalan játékban, és minden bizonnyal jól ki tudja majd aknázni a Larrabee képességeit is. Ha a premier után kiderül, hogy DirectX alatt az Intel mégsem olyan jó, a Havokra támaszkodva esetleg a játékfejlesztők és a játékosok figyelmét is elterelheti a látvány felől más jellemzők, így a fizika és az AI irányába.