Az Intel újraélesztette a Larrabee projektet. Hivatalosan ezt a nevet már nem lehetne leírni, mivel az új rendszer már a MIC architektúra része, de technikailag nincs sok különbség. Olyannyira nincs, hogy a Knights Corner kódnevű fejlesztés a 2009 végén elkaszált Knights Ferry utódja. Ez a lapka létezik, de nem került kereskedelmi forgalomba, a fejlesztők azonban hozzáférhettek. Az Intel sosem kommentálta, hogy miért nem küldték az Aubrey Isle kódnevű lapkát a szorítóba, de Andrew Richards, a Codeplay elnök-vezérigazgatójának korábbi elemzése adhat erről némi támpontot.
A Larrabee tehát hivatalosan halott, de a koncepció még nagyon is él. A MIC architektúra továbbfejlesztett magokra épül, és remélhetőleg a rendszer más részeit is átszabták, ahol az előd elhasalt. Az új magok felépítése sokban nem különbözik a Larrabee-től. Az alapokat tekintve továbbra is x86 architektúráról van szó, mely támogatja az AMD64 utasításkészletet, a lebegőpontos feldolgozásért pedig széles vektoros egység felel. Sajnos pontosabb adattal az Intel még nem szolgált, de fontos, hogy rengeteg új utasítás került bevezetésre, mely javíthatja a hatékonyságot. Annyit már tudni lehet, hogy a 22 nm-es gyártástechnológián készülő lapkán 64 darab MIC mag található, de az Intel elmondta, hogy biztosan nem lesz mind aktív, amivel a vállalat a kihozatalt növelheti. A végleges termék esetében a magok száma várhatóan 50 és 60 közé esik majd.
Az Intel a Knights Cornert már koprocesszornak nevezi, vagyis hivatalos értelemben nem GPU-ról van szó. Az összes olyan fix funkciós rész kikerült a lapkából, ami a Knights Ferry esetében még megtalálható volt – például a rendszerben nem lesznek textúrázó egységek. Mivel a vállalat korábban bejelentette, hogy nem veszik célba a VGA-k piacát, így ez a csonkítás várható volt.
A termékről fotó is készült, de képen szereplő hardver csupán prototípus, és a végleges megoldás valójában PCI Express 3.0-s portba köthető bővítőkártyán érkezik. Ettől függetlenül nem elképzelhetetlen, hogy később lesz egy QPI összeköttetést használó verzió, melyet jóval közelebb helyezve a processzorhoz drámaian csökkenthető az adatmozgatással járó kommunikációs késleltetés. Az sem lehetetlen, hogy egy szerverbe csak Knights Corner kerüljön, hiszen önmagában processzorról van szó, csak az eddigi megoldásokhoz képest a magok száma jelentősen nőtt. Sajnos az Intel az órajelekről még semmit sem árult el, valószínű, hogy még a gyártó sem döntötte el a végleges paramétereket. A Knights Corner azonban működött, így az Intel be is mutatta a teljesítményét dupla pontosság melletti mátrixszorzás (DGEMM) alatt. A lapka 1 TFLOPS-os tempót ért el, ami több mint kétszeres előrelépés a Knights Ferry teljesítményéhez képest. Sajnos ennél több adat nem került elő. Tekintve, hogy a mátrixszorzás a Larrabee-nek is viszonylag jól ment, így nem lehet túl sok következtetést levonni az új fejlesztéssel kapcsolatban. Ami biztos, hogy az előbbi eredmény a Fermi architektúrára épülő NVIDIA Tesla 2090-es kártyáknál majdnem kétszer jobb, de jövőre már a Keplerrel kell küzdeni, illetve beköszön az AMD is az általános számításokhoz tervezett GCN architektúrával.
Ami az Intel Knights Corner előnye lehet, az az x86 architektúra, mivel a HPC-piacon nem szokás a programokat újraírni. Ezzel az x86-ra, vagy AMD64-re fordított alkalmazások azonnal futtathatók a Knights Corneren, ami jelentős anyagi megtakarítás lehet. Az NVIDIA és az AMD elképzelésével a szoftvereket módosítani kell, vagy rossz esetben a kódbázis jelentős részét újra kell írni. Kérdés persze, hogy a Knights Corner hatékonysága mennyivel javul a Knights Ferry nevű fejlesztéshez képest, mivel a fentebb részletezett mérésből ez egyáltalán nem derült ki, és a Larrabee után sokan szkeptikusan fogadják ugyanazt a koncepciót új köntösbe bujtatva. Minderre 2012 második felében fogunk választ kapni, amikor is megtörténik a Intel Knights Corner startja.
