A Sony nemrég leplezte le a PlayStation 4-et, így a hardver specifikációiról már írtunk egy cikket. A konzolok piacán tehát az egyetlen kérdés az maradt, hogy mivel készül a Microsoft. A hírek szerint ezt áprilisban megtudjuk, de már most szivárognak az adatok az új generációs Xbox által használt hardverről. A legérdekesebb az információkban, hogy a PlayStation 4 és az új Xbox koncepciója állítólag megegyezik, vagyis a redmondi óriáscég a japán vállalathoz hasonlóan olyan lapkát vizionál, amely elmélyíti a rendszerszintű integrációt, így a CPU és az IGP teljesen koherens memóriát oszt meg, illetve egységes címtérbe dolgoznak. Ha nem saját hardvert építenek, akkor ez a koncepció két cégre szűkíti a lehetséges beszállítók számát. A szoros integrációt ugyanis jelenleg csak az AMD és az ARM képes megvalósítani, de az ARM-os opció nem skálázható olyan magas teljesítményszintre, mint az AMD megoldása, így a kiszivárgott adatokban is az utóbbi cég szerepel.

A hírek alapján az új Xbox is egy APU-t kap, melyben nyolc darab AMD Jaguar processzormag dolgozik, akárcsak a PlayStation 4-ben. A rendszermemória szintén 8 GB lesz, ugyanakkor a Microsoft már DDR3 memóriát választott, és nagyjából 60-70 GB/s-os sávszélességre lehet számítani. Ez jóval kevesebb, mint a PlayStation 4 176 GB/s-os értéke, de az új Xbox kap egy 32 MB-os beágyazott memóriát, amit rendkívül gyorsan érhet el az IGP. Ezt a koncepciót a vállalat már az Xbox 360-ban is alkalmazta, és alapvetően az ötlet nagy sikernek örvendett, csak a 10 MB-os kapacitással nem voltak kibékülve a fejlesztők, 32 MB-ba viszont már jóval több adat fér.

Az IGP funkcionális képességei megegyeznek majd a PlayStation 4-ben dolgozó rendszerrel, így az Xbox is az AMD GCN architektúrájára épül, ugyanakkor a számítás teljesítmény már eltérő lesz. A Microsoft 18 helyett 12 darab CU-t épít be, ami persze még így is elég gyors. Az új Xbox legfőbb értéke alapvetően a 32 MB-os beágyazott memória lesz, amit a fejlesztők bármire felhasználhatnak. Ebből a szempontból érdekes lesz látni az exkluzív címeket, hogy azok miképp kamatoztatják ezt.

Visszautalva egy korábbi hírünkre esetlegesen megvalósulhat a fejlesztőkörnyezetekben való átfedés is. Ez mindenképp a fejlesztők előnyére válik, hiszen kevesebbet kell dolgozniuk az adott program egyik konzolról a másikra való portolásával. Gyakorlatilag a konzolokat úgyis az exkluzív címek és szolgáltatások adják el, így tulajdonképpen a Microsoft és a Sony összefogása ebből a szempontból nem is olyan elvetemült ötlet, hiszen így a partnereik fejlesztési költségeit le tudják csökkenteni, ami összességében jobb játékokat eredményezhet. Ebből mindkét cég egyaránt profitálhat. Sőt, bizonyos szempontból a játékos is, hiszen a manapság egyre csak dráguló szoftverfejlesztések befektetése valamilyen mértékben szinten tartható, így a több kisebb, de esetleg innovatív ötleteket felvonultató játék juthat el a megjelenésig.