A TSMC hamarosan elkészül a 28 nm-es gyártástechnológiáival, melyek közül eddig főleg az LP és a HP node kapott nagyobb sajtóvisszhangot. Az előbbi eljárás a 40 nm-es node-okhoz használt SiON/poly-Si megvalósítást alkalmazza, és információink szerint elsősorban az Altera használja majd, vagyis főleg FPGA-k készülnek rajta. Várhatóan az utolsó negyedévben már legördülnek az első lapkák a gyártósorokról.

Az ismertebb 28 nm-es HP node már High-K dielektrikumú fém alapú kapuelektródák alkalmaz, és RMG (Replacement Metal-Gate), vagy más néven gate last megvalósítással készülhetnek a chipek. Bevetésre kerül azonban egy HPL jelzésű node is, ami technikailag a HP testvérének tekinthető, de a nagy teljesítmény helyett az energiahatékony működésre koncentrál. Utóbbi technológia szintén elkészül az év végére, és a Xillinx biztosan használja majd a Kintex-7 típusú FPGA-ihoz.

A 28 nm-es HP node a dolgok jelenlegi állása szerint leghamarabb 2012 első negyedévében lesz bevethető. Ezzel kapcsolatban született is egy ellentmondás az elmúlt hetekben, ugyanis régóta tudható, hogy az új generációs GPU-k a TSMC-nél fognak készülni. Továbbá az előzetes híresztelések arról szóltak, hogy az AMD és az NVIDIA is a HP node-ot választotta, ami teljesen hihetőnek tűnt, hiszen a GPU-k számára nem jó a 28 nm-es LP eljárás. Az NVIDIA el is tolta a Kepler megjelenését 2012-re, ám a Rage3D nemrég készített egy interjút az AMD-vel, ahol Eric Demers, majd később Rick Bergman is megerősítette az első Southern Islands GPU idei év végére tervezett startját. Ez elég komoly ellentmondás a TSMC friss ütemtervével kapcsolatban, ám az új adatok birtokában jó esély van arra, hogy az új generációs Radeonok a 28 nm-es HPL node-on készülnek, ami az év végére már elérhető lesz.

Tény, hogy a 28 nm-es HP node összességében jobban illik egy komoly teljesítményű GPU-hoz, de semmit sem tudunk a Southern Islands termékcsalád chipdizájnjáról. Csak az AMD-nek van elegendő információja, hogy eldöntsék megfelelő-e a HPL node a gyártás szempontjából. Technikailag a TSMC a HPL eljárást az új generációs SoC-okhoz tervezte, de nincs akadálya annak, hogy a gyártósor 300 mm²-nél nagyobb lapkákat készítsen. A HP node elsődlegesen az elérhető órajel és a beállítható magasabb feszültség esetében jelent előnyt, azaz jó esély van rá, hogy egy adott lapka lassabb lesz HPL technológia mellett, de ugyanakkor az energiahatékonyság szempontjából már pont fordított a helyzet. Általánosan persze ezt nagyon nehéz összefoglalni, mivel minden paraméter nagyon függ a chipdizájntól.

Az AMD valószínűleg elemezte az egész helyzetet, és úgy döntöttek, hogy az új generációs Southern Islands GPU-knak nem feltétlenül jelent komoly érvágást a HPL node, így inkább elkészítik az első lapkákat arra, minthogy jó esetben 2-3, rosszabb esetben pedig 6-8 hónapot várjanak a HP node elérhetőségére. Az NVIDIA valószínűleg hasonló dilemmában volt pár hónappal ezelőtt, de a Kepler architektúra egyik fontos alapja továbbra a magas shaderórajel lehet, így a zöldek a HPL node alkalmazásával többet veszíthetnének, mint az átlagosan jelentősen alacsonyabb órajelen üzemelő AMD GPU-k.

Az NVIDIA helyzete egyébként nem olyan problémás, mint ahogy az elsőre látszik. Amennyiben a 28 nm-es HP node időre elkészül, akkor a zöldek két-három hónapnál nem vesztenek többet az első, új generációs GPU bevezetésében, ami természetesen behozható. Igazán nagy probléma akkor áll fenn, ha a 28 nm-es HP késni fog, ugyanis ilyenkor az AMD akár gyorsan át is ültetheti a lapkáit a HP node-ra, ami csupán egy frissítést jelent a termékskálában.

A SemiAccurate adatai szerint a 28 nm-es LP és HPL eljárások fejlesztése a tervek szerint halad, a HP technológiáról azonban csak vészjósló pletykákat lehet hallani, amelyeknek konkrét információk nélkül természetesen nem érdemes hitelt adni.